Utols ó Vacsora szentmiséje a Szent Péter bazilikában

Az utolsó vacsora emlékére bemutatott csütörtök esti szentmisével megkezdőd ött a húsvéti szent három nap. Ezúttal a beteg Pápa nevében Alfonso Lopez Trujillo bíboros, a Család Pápai Tanácsának elnöke mutatta be az eucharisztia alapítására emlékező szentmis ét este fél hat órai kezdettel a Vatikáni Bazilikában. A bíborossal együtt misézett számos bíboros, püspök és pap. A Pápa ezt a szentmisét is lakosztályából, televízión keresztül követte, és üzenetben köszöntötte a bazilikát megtöltő hívők seregét.

A sze ntmise első olvasmánya olaszul hangzott el, a szentleckét, amely az eucharisztia alapításáról szól görögül olvasták fel, míg a lábmosásról szóló evangéliumot latinul énekelte a diakónus.

A homília után a szentmise főcelebránsa elvégezte a hagyományos lábmosás szertartását, megmosta 12 pap lábát, annak emlékére, hogy az utolsó vacsorán Jézus is megmosta tanítványai lábát, hogy ezzel az alázatosság és a felebaráti szeretet gyakorlására buzdítsa tanítványait: „Példát adtam nektek. Amint én tettek veletek, ti is úgy tegyetek.” A lábmosás szertartása alatt a Szent Péter bazilikában jelen lévő hívek az árvíz által sújtott venezuelai lakosság megsegítésére adakoztak.

Homíliájában Lopez Trujillo bíboros, a Család Pápai Tanácsának elnöke az utolsó vacsoráról elmélkedve Jézus önajándékozásának nagyságát hangsúlyozta. E z rámutat életének teljes értelmére, mely az Atyával kezdődik, akitől származik és Akihez visszatér. Most, amikor az Eucharisztia Évét ünnepeljük, szemléletesen előttünk áll, hogy az egyház az eucharisztiából él: „Ecclesia de Eucharistia.” Amikor Húsvét misztériumát hirdetjük a világnak, olyan mintha friss levegőt árasztanánk, amelytől a hívők közössége fiatal energiával töltődik fel. T eljességében feltárulkozik előttünk az egyházi közösség misztériuma, most amikor az Úr napját ünnepeljük, az üdvösségünkért feláldozott Bárány vérének árán. Az ember tragédiája abban rejlik, hogy nem fogja fel, hogy Isten m ennyire szereti, nem engedi, hogy megragadja őt Isten és elmerüljön szeretetében, hogy nem képes azt a mély igazságot felfogni, hogy mi mindannyian az ő szeretetének vagyunk a gyümölcsei. Isten nem akadályozza meg a mi szabadságunkat és önállóság utáni vágyunkat. Nem kell választanunk Isten és az ember között, ez hamis dilemma. A Pápa több alkalommal emlékeztetett arra veszélyre, hogy az ember elveszíti az irányt, ha letér Isten útjairól. Amint „Emlékezet és Identitás” c. most megjelent könyvében írja a Pápa: „az ember elveszíti embersége legfontosabb rendeltetésének ismeretét” és „az ürességben mozog, ahová bizonyos politikai tervek és olyan parlament i döntéshozatalok sodorják, amelyek megkérdőjelezik a család küldetését, az élet méltóságát, pedig ezek elválaszthatatlan egységet alkotnak, és Isten szeretetből adta ezeket az ember és az emberiség számára.” Az eucharisztiában világosabban látjuk, hogy mi az ember és mekkorák a z előtte álló kihívások.” A 10 évvel ezelőtt megjelent Evangélium Vitae enciklika felhívást tartalmaz arra, hogy az Istenne l való végső találkozást az Ő szeretetének fényében szemléljük. Az Élet Evangéliuma csodálatos ajándék az e mber számára és ugyanakkor feladat is. A lábmosás Isten szeretetének perdöntő és végső bizonyítéka . Ebben a pusztán élvezetet hajhászó mai világban, amely retteg a szenvedéstől, a Mester azt kéri követőitől, hogy ne hátráljanak meg a kereszt elöl. Az egyház ma azt kéri mindenkitől, hogy a bálványimádás helyett imádja az egyetlen Urat, Tu solus Dominus.

Alfonso Lopez Trujillo bíboros homíliáját a Szentatyára való emlékezéssel zárta:

„ A Húsvét misztériumában elmerülve buzgón imádkozzunk a Szentatyáért, az i gazi életminőség védelmezőjéért és tanújáért, amelyet nekünk is hirdetnünk és védelmeznünk kell. Adjunk hálát az élet Urának azért a szolgálatért, amelyet a Szentatya az egyház és az emberiség javára végez.”

A Szent Péter bazilikában a hívek könyörgései fr ancia, spanyol, angol, lengyel, német, portugál és olasz nyelven hangzottak el. Ez első francia nyelvű könyörgés így szólt: Imádkozzunk „II. János Pál pápáért, Péter, a kőszikla utódáért, hogy bízva Jézus és az egyház imáiban, erősítse meg mindig a hitben az Istentől reá bízott közösséget és hűséggel teljesítse a hívő közösség javára végzett szolgálatát.