A Szovjetunió feloszlatásáról szóló dokumentumot 1991. december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén írták alá – emlékeztetett rá Tadeusz Kondrusiewicz moszkvai érsek a Zenit, római székhelyű
hírügynökségnek adott interjújában

Vatikánváros/ a Zenit katolikus hírügynökség interjút készített Tadeusz Kondrusiewicz moszkvai érsekkel, akit II. János Pál pápa 1989-ben nevezett ki püspökké, és aki 2002. február 11 óta az orosz főváros Isten Anyjáról elnevezett főegyházmegyéjének metropolita érseke.

A főpásztor március 8-án kereste fel a Gemelli-kórházban II. János Pál pápát, akit arról tájékoztatott, hogy Oroszországban a hívek térdre borulva imádkoznak a Szentatyáért, a templomokban és otthonaikban egyaránt. A moszkvai érsek külön felhívást intézett híveihez, hogy fohászkodjanak Istenhez a Pápa egészségéért. A Pápa arról biztosította Kondrusiewicz érseket, hogy szüntelenül imáiba foglalja Oroszország helyi egyházát, majd megáldotta a főpásztort és engedélyét adta, hogy áldását továbbítsa az oroszországi híveknek. A Zenit újságírója a következő kérdést tette fel a moszkvai érseknek:

Érsek úr, a kazanyi Szűzanya kegyképe, amelyet a Szentatya 2004 augusztusában a moszkvai pátriárkátus számára elküldött, val óban képes arra, hogy közelítse egymáshoz a katolikusokat és ortodoxokat?

- A kazanyi ikon átadásának szertartása során, amelyre a Kreml székesegyházában került sor, Walter Kasper bíboros egyes szavai, amelyeket II. Alekszij moszkvai és összorosz pátriárkához intézett, nagy hatást gyakoroltak rám. A bíboros arra emlékeztetett, hogy a Szűzanyához intézett ima mindnyájunkat, keleti és nyugati keresztényeket az osztatlan Egyház idejébe vezet vissza. Mária Isten egész népének Anyja, mindnyájunk szószólója.

- A kato likusok és az ortodoxok közös kezdeményezéseket hirdettek meg Moszkvában. Ez azt mutatja Ön szerint, hogy az ökumenizmus kedvező szakaszához érkezett?

- Szeretem mindig a dolgok pozitív oldalát tekinteni. A II. vatikáni zsinat előtt, mi katolikusok, azt mondtuk az ortodoxokról és a protestánsokról, hogy szakadárok. Ma testvérnek tekintjük őket. A katolikus egyház és számos ortodox egyház közötti kapcsolatok nem mentesek a problémáktól, de van számos jó dolog is. Emlékezzünk például Kasper bíboros két moszkvai látogatására, amelyekre egy év alatt került sor, valamint a vatikáni és az ortodox egyház közötti küldöttségek cseréjére. Április 13-án a moszkvai Tudományos Akadémián találkozóra kerül sor, amelyen római professzorok is részt vesznek, és ahol bemutatják a katolikus enciklopédia második kötetét. Április 14-én pedig nagyszabású konferenciát rendeznek a II. vatikáni zsinatról, a katolikus egyház és az ortodox Szent András apostol Bibliai Teológiai Intézet közös szervezésében.

- Van alapja a katolikusok elleni vádaknak, miszerint prozelitizmust – térítést folytatnak?

- Ezeknek a vádaknak nincs alapjuk. A II. vatikáni zsinat után az ortodox egyházakat testvéregyháznak tekintjük, akik ugyanúgy rendelkeznek az üdvösségszerző eszközökkel, a szentségekkel, tehát semmi szükség nincs arra, hogy prozelitizmust folytassunk. El kell azonban fogadnunk azok nak az akaratát, akik katolikus hitre akarnak térni. Az egyetlen megoldás, ha az egyházak egyetértenek a prozelitizmus fogalmának közös meghatározásában. Walter Kasper bíboros moszkvai látogatása után vegyes bizottságot hoztunk létre, amely az ortodox ille tve a katolikus egyház három-három képviselőjéből állt, és amelynek én magam is tagja voltam. Eddig már kétszer ültünk össze: az első összejövetelen azokkal az ügyekkel foglalkoztunk, amelyeket az ortodox pátriárkátus prozelitizmusnak ítélt meg. Sok munkánk van, főleg a teológiai érvelés és a vallásszabadság kérdésében. Számos akadály áll még fenn, nevezetesen a kánonjogi terület megsértésének vádjai, amellyel az ortodoxok illetnek bennünket. Építeni azonban mindig több időt vesz igénybe, mint rombolni, ahogy ezt egy orosz közmondás tartja. A gyümölcs éréséhez is sok időre van szükség. Minden Isten kezében van, mi is eszközök vagyunk Isten kezében.

- Nagy hatást gyakorol Érsek úr személyes hitbeli képzésére az ortodox hagyomány?

- Igen és ezt szem előtt kell ta rtanunk a lelkipásztori munkában is. A katolikus egyházban, nyugaton, nem használatosak az ikonok. A vasárnapi szentmise 30-40 percig tart. Itt az emberek másfél órás vagy még hosszabb szertartásokat igényelnek.

- Dinamikus Moszkvában az egyház élete?

- Moszk vában 15 évvel ezelőtt vasárnaponként csak két szentmise volt. Az egyik a franciák Szent Lajos templomában, a másik az amerikai nagykövetségen. Ma 27 szentmise van 12 nyelven. Számos fiatal jön a szertartásokra, akik közül sokan orosz állampolgárok, mások külföldiek. Mivel csak két templomunk van, a különféle nagykövetségeken kell bemutatnunk a szentmisét. A fiatalok nagyon tevékenyek, több nyelven beszélnek, szívesen vállalkoznak önkéntes munkára, események megszervezésére.

- A szerzeteseknek nehézségekkel kell szembenézniük, ha le akarnak telepedni Oroszországban?

- A szerzetesek már jelen vannak Oroszországban, de nehéz számukra, hogy megszerezzék a jogi elismerést. Az orosz törvény nem tesz különbséget a plébániák vagy a szerzetesi közösségek között, és ahh oz, hogy bejegyezzenek egy monasztikus közösséget, arra van szükség, hogy legalább 10 orosz állampolgárságú tagja legyen. Ezt a problémát csak az oldja majd meg, ha orosz hivatások lesznek. A törvény ugyanakkor lehetővé teszi imacsoportok létezését, de nem ismeri el őket jogi személyként. A szerzetesektől eltekintve számos csoport és közösség működik Moszkvában, Szent Pétervárott és más városokban: jelen vannak az újkatekumenek, a Fokolárinik, a Közösség és Felszabadítás – Húsvétkor például misét mutatunk b e don Giussani lelki üdvéért.

- Érsek úr, ha azt hallja Fatima, mi jut eszébe mint orosznak és mint katolikusnak?

- Sok mindenre gondolok. Lúcia nővér halála után szentmisét mutattunk be érte. Ami engem illet, háromszor találkoztam vele. Először 1991-ben Coimbrában. Nem akarta elhinni, hogy Moszkvában van érsek. Ez annak a jele volt számára, hogy a fatimai ígéret beteljesedőben van. Nagyon meg volt hatva. Azt mondta nekem, hogy imádkozik egész Oroszországért, minden keresztényért. Arra kért, hogy imádkozzam a keresztények egységéért. Kaptam tőle egy rózsafüzért, amelyet ő maga készített és egy fatimai Szűzet ábrázoló kegyképet, amelyet, megkért, vigyek el a moszkvai Pátriárkátusra. Ezt meg is tettem, és a pátriárka elfogadta. Azután 1996-ban találkoztunk, amikor fatimai zarándoklatra mentem orosz hívekkel, majd utoljára 1997-ben láttam, amikor ismét arra kért, hogy imádkozzam a keresztények egységéért. Oroszországban minden hónap 13-án fáklyás körmenetet tartunk és imádkozunk. Számunkra, katolikusok számára, Fati ma üzenete a szovjet rezsim idején a remény üzenete volt. Sötétségben éltünk, de a Szűzanya így szólt: „Szeplőtelen Szívem győzni fog és Oroszország megtér”. A politikai vezetők, akik 1991. december 8-án aláírták a Szovjetunió feloszlatásáról szóló dokumen tumot, talán nem voltak tudatában annak, hogy az a nap Szeplőtelen Fogantatás ünnepe volt.