A Dél-kelet Európai Püspökkari Konferenciák elnökeinek szarajevói találkozója

Február 25 és 27 között a bosznia-hercegovinai fővárosban tartották ötödik összejövetelüket a következő országok püspökkari konferenciáinak elnökei: Albánia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Görögország, Szerbia, Montenegró, Macedónia, Románia valamint Törökország. A hétfőn közzétett zárónyilatkozat arról tájékoztat, hogy a főpásztorok közös levélben fejezték ki II. János Pál pápának lelki közelségüket, szeretetüket, újabb megpróbáltatása alkalmából: „Szívünkben a Szentatya Totus tuus jelmondatával azért fohászkodunk a Szűzanyához, hogy őrizze meg őt és álljon mellette minden pillanatban”.

A szarajevói találkozó célja az volt, hogy a főpásztorok elmélyítsék a béke és az evangélium iránti közös felelősségüket Európának ebben az adott térségében. Az összejövetel megbes zéléseit Amédée Grab churi püspök, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke vezette.

Bosznia-Hercegovina a daytoni egyezmény nyomán létrejött állam, amelynek nincs jövője, ha továbbra is fennáll az „igazságtalan béke”, ha megtagadják az egyenlő jogokat az országot alkotó három etnikum, a bosnyák, a szerb és a horvát nemzetiségűek számára. A menekültek nagy része még mindig nem térhetett vissza otthonába. Továbbra is nyitott kérdés az egyházi javak visszaszolgáltatása. Ez az első felhívás a nemzetközi és helyi közösség felé a Püspökkari Konferenciák részéről – olvasható a zárónyilatkozatban.

„Társadalmi helyzet, stabilitás és szolidaritás” – ezt a témát vitatták meg a püspökök, valamint az európai politikai és egyházi intézmények képviselői. Dél-ke let Európa népeinek olyan súlyos kihívásokkal kell szembenézniük, mint az elvándorlás, a szegénység, a munkanélküliség, a korrupció, a gazdasági pazarlás, a politikai instabilitás. Egyes országokban félelmetes módon növekszik az abortuszok, az elhagyott gyermekek száma, a lánykereskedelem. Továbbra is fennáll a nemzetiségi és vallási kisebbségek státuszának kérdése.

A szolidaritásról és a szeretetszolgálatról folyó eszmecsere során Paul Cordes érsek, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke megjegyezte, hogy az egym ás szenvedésében való osztozás napjaink pozitív jele. A szeretetszolgálat a keresztény lét alapvetően lényeges eleme és a főpásztorok elsődleges kötelessége, amelyet nem ruházhatnak át másokra.

A szarajevói találkozón szó esett még a modern kultúra és a s zekularizáció problémájáról, amely korunk egyik fontos kihívása. Szombaton, február 26-án, az összejövetel résztvevőinek a zsidó közösségnél, az iszlám központban, valamint az ortodox egyház képviselőinél tett látogatása reményt keltő jel a kiengesztelődés útján. A szombati és vasárnapi szentmisék, amelyekre a szarajevói székesegyházban került sor, a helyi egyházzal való találkozásra adtak alkalmat. A résztvevők a zárónyilatkozatban köszönetüket fejezték ki Vinko Puljic szarajevói bíboros érseknek, valamint Franjo Komarica banja lukai püspöknek, Bosznia-Hercegovina püspökkari konferenciája elnökének a szívélyes és nagylelkű vendéglátásért. A következő, hatodik találkozóra 2006. március 3 és 5 között Thesszalonikiben kerül sor.