Pápai levél a tömegtájékoztatás fejlődéséről

Hétfőn délelőtt fél 11-kor a Szentszék Sajtótermében bemutatták II. János Pál pápa „A tömegtájékoztatás gyors fejlődése” c. Apostoli Levelét. A bemutatón a következő személyek szólaltak fel: John Patrick Foley érsek, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának el nök, Renato Boccardo püspök, a dikasztérium titkára, valamint Angelo Scelzo helyettes-titkár. Az öt fejezetből álló dokumentum , amelye t a Szentatya január 24-én, Szalézi Szent Ferenc, az újságírók védőszentje liturgikus ünnepén írt alá , mintegy szerves köv etkezménye a több mint 40 évvel ezelőtt közzétett, Inter mirifica k. zsinati dokumentumnak.

Az apostoli levél a következő öt pontra oszlik:

- Termékeny előre lépés az Inter mirifica k. dekrétum nyomán

- A fogalmak evangéliumi megkülönböztetése és missziós elkötelezettség

- Megváltozott gondolkodásmód és megújult lelkipásztori tevékenység

- A tömegtájékoztatási eszközök, mint a nagy társadalmi kérdések útkereszteződése

- A Szentlélek erejével történő tömegtájékoztatás

II. János Pál pápa apostoli levelének első po ntjában leszögezi, hogy a zsinati dokumentum közzététele óta eltelt több mint 40 év után, ma sokkal időszerűbb, mint valaha, hogy megfontoljuk azokat a kihívásokat, amelyeket a tömegtájékoztatás jelent az Egyház számára. VI. Pál pápa szerint az egyház bűnösnek érezné magát az Úr előtt, ha nem használná fel az evangelizáláshoz korunk minden lehetséges, nagy hatású eszközét.

A Szentatya emlékeztet rá, hogy már Redemptoris missio k. enciklikájában hangsúlyozta: a modern kor elsődleges areopágoszát a tömegtájékoztatás eszközei jelentik, amelyek képesek arra, hogy egyfajta „globális faluban” egyesítsék az egész emberiséget. A média ma már olyan jelentőségre tett szert, hogy sokak számára az életvitel legfőbb irányítója, mind egyéni, mind pedig családi, társadal mi szinten.

Az emberi fejlődés szerves és helyes felfogása szerint a tömegtájékoztatási eszközök számára lehetőség és egyben kötelesség, hogy előmozdítsák az igazságosságot és a szolidaritást. Az igazság és az igazságosság legfőbb szempontjai, a szabadság és a felelősség érett gyakorlata azok az etikai normák, amelyeket figyelembe kell venni a tömegtájékoztatás nagy hatású, modern eszközeinek használatánál.

A fogalmak evangéliumi megkülönböztetése, - a zsinat nyomán egyházi körökben discernimentoként - ismert kifejezés, amely a „szellemek megkülönböztetése” fordítással került be a köztudatba – ez a címe az apostoli levél második fő pontjának .

A tömegtájékoztatás eszközeinek is szükségük van Krisztus megváltó művére. Az üdvtörténet Isten emberrel történő ko mmunikációját mondja el és dokumentálja – írja a Szentatya. Az embert Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette, arra, hogy képes legyen az isteni kinyilatkoztatás befogadására és arra, hogy a szeretetben párbeszédre lépjen Vele. A bűn következtében azonban mind szermélyes, mind társadalmi szinten ez a készség megromlott, az emberek ma is, csakúgy, mint a múltban, továbbra is eltávolodnak Istentől.

Az Isten és az emberek közötti kommunikáció a megtestesült Igében jutott el a tökéletességre. Kriszt us mutatott rá példát az embereknek, hogy hogyan lépjenek kapcsolatba az Atyával és embertársaikkal, mind a csönd és az elmélyült ima, mind a hithirdetés pillanataiban. A kommunikáció kiemelkedő pillanata, az Eucharisztia, amikor az Istennel való találkozá s kommúnióvá, teljes szeretetközösségg é válik. Az egyház arra kapott meghívást, hogy mindenkinek hirdesse az üdvösség jó hírét, ezért megragadja azokat az alkalmakat, amelyeket Isten gondviselés szerűen napjainkban a tömegtájékoztatási eszközök révén bizto sít számunkra, hogy még hatékonyabbá tegyük az új evangelizálást. A média lehetővé teszi, hogy nyilvánvalóvá váljon Isten népének egyetemes jellege, elősegíti a helyi egyházak közötti szorosabb és közvetlenebb kapcsolatot, az együttműködést –állapítja meg a Szentatya, majd hálát ad az Úrnak ezekért a lehetőségekért. A tömegtájékoztatási eszközök, amennyiben a azokat a hívek a hit lelkületével és a Szentlélek tanításához hűen használják, hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megkönnyítsék az evangélium elterjedését, haté konyabbá tehetik az egyházi közösségek közötti szeretetkapcsolatot.

A harmadik pont témája a gondolkodásmód megváltoztatása és a lelkipásztori megújulás. Jézus apostolaira hagyott parancsa: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot mind en teremtménynek” – ma nem könnyű feladat. Korunkban ugyanis egyre inkább terjed az a meggyőződés, hogy visszafordíthatatlanul elmúlt a bizonyosságok ideje: sokak szerint az embernek hozzá kellene szoknia, hogy élete teljes mértékben értelmetlen. Ebben az összefüggésben a tömegtájékoztatási eszközöket fel lehet használni arra, hogy hirdessük az evangéliumot, vagy ellenkezőleg arra, hogy Isten szavát elhallgattassuk az emberek szívében. A média érvényre juttatása nemcsak e terület szakembereinek feladata, hanem az egész egyházi közösségé – hangsúlyozza apostoli levelében II. János Pál pápa.

A tömegtájékoztatás jelenlegi helyzete arra készteti az egyházat, hogy felülvizsgálja ezen a téren folytatott lelkipásztori és kulturális működését, hogy ezáltal megfelelő módon szembe tudjon nézni napjaink korszakváltásának kihívásaival. Ennek az igénynek elsősorban a főpásztorok legyenek elsőrendű közvetítői, továbbá sajátos felelősség hárul az Istennek szentelt személyekre.

A Szentatya emlékeztet rá, hogy már 15 évvel ezelőtt javasolta: a kommunikáció témakörét illesszék be a lelkipásztori programokba. Az internet hozzászoktatja használóit az interaktív kapcsolatteremtésre, emellett továbbra is nagy figyelmet kell szentelni a tájékoztatás hagyományos eszközeinek, a napi- és hetilapokon, a rádió, és a televízión keresztül.

Az apostoli levél negyedik pontja azt fejti ki, hogy a tömegtájékoztatási eszközök napjainkban a nagy szociális kérdések metszőpontjaként foghatók fel. A tömegtájékoztatást is jogok és kötelességek sze rvesen felépített szerkezetébe kell foglalni, mind a képzés, mind az etikai felelősség szempontjából. A média szorosan kapcsolódik a gazdasági, politikai és kulturális élethez, ezért arra kell törekedni, hogy vezetői megóvják a személy méltóságának központi szerepét, továbbá a család, mint a társadalom alapsejtjének elsőbbségét.

A Pápa ezután a tájékoztatás három alapvető szempontját sorolja fel, ami a következő: képzés, részvétel és párbeszéd, ez utóbbi különös tekintettel a béke előmozdítására.

Végül az ötödik pont arra utal, hogy a hívők a tájékoztatás terén is számíthatnak a Szentlélek segítségére. Szent Pál apostol világos üzenete ma is érvényes mindazok számára, akik a tömegtájékoztatásban kötelezték el magukat: „Szakítsatok …a hazudozással, s beszéljen mindenki őszintén felebarátjával, hiszen egymásnak tagjai vagyunk. …Semmiféle rossz beszéd el ne hagyja ajkatokat, hanem csak olyan, amely alkalmas a (hitben való) épülésre, ahol szükséges, hogy kegyelmet közvetítsen a hallgatók számára.”

A Szentatya arra buzdítja a tömegkommunikáció szakembereit, hogy ne féljenek az új technológiáktól, ne féljenek a világ ellenállásától, mert Jézus arról biztosította követőit, hogy „legyőzte a világot”.

Ne féljenek továbbá saját gyengeségüktől sem, mivel az isteni Mes ter így búcsúzott tanítványaitól: „Íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig”.