Az Eucharisztia vértanúja-
San Pedro de Jesús Maldonado Lucero

Maldonado Szent Péter a mexikói Chihuahua városában született 1892. június 15-én. 17 esztendős korában lépett be a helyi szemináriumba, ahol a szegényes körülmények és a hiányos ellátás miatt soka t betegeskedett. Már kispap korában leszögezte életmottóját: „Az akarom, hogy szívem mindig az ég és a tabernákulum felé forduljon”. Ez a mondat később egész papi szolgálatának vezérfonalává lett. 1918. január 25-én szentelték pappá, majd február 11-én mut atta be első szentmiséjét.

Először Jimenez városában tevékenykedett, majd 1924-től haláláig Santa Isabel plébánosa volt, s itt igen termékeny lelkipásztori munkásságot folytatott. Különös tiszteletet táplált a Szentségi Jézus irányában, ezért hívei között kis csoportokat szervezett, akikkel együtt, egymást váltva éjszakai szentségimádásokat tartottak.

A mexikói vallásüldözés 1926-tól sújtotta az ország központi területeit. Itt betiltották a nyilvános istentiszteleteket, s templomokat zártak be, mindezzel semmibe véve az Emilio Portes Gil elnökkel kötött megállapodásokat. 1929-től már Chihuahua városában is sor került összetűzésekre, majd 1931-től kezdve uralkodott el az egyre kegyetlenebb keresztényüldözés, amikor a kormány drasztikus módon kezdte el alkalmazni a katolikus-ellenes törvényeket. Maldonado atyát 1934-ben tart óztatták le először, s El Pasoba vitették. Innen hamar visszatért Santa Isabelbe, de megint tovább kellett utaznia. Egy évet egy kis farmon töltött, majd 1936-tól plébániája közelében, egy hősi hitvalló család házában élt, akik egy szobájukat oratóriummá a lakították át.

1936-ban nagy ünnepélyességgel ülte meg hívei körében Húsvét ünnepét. A szentmise után egy hívő megkérte, látogassa meg beteg rokonát, aki gyónni és áldozni szeretne. Péter atya eleget tett a kérésnek, ám visszafelé tartva útonállók támadták meg, akik súlyosan bántalmazták.

Maldonado Szent Péter 1937. február 10-én, Hamvazószerda napján bemutatta a szentmisét, majd meghamvazta az eg ybegyűlt híveket, ezután pedig gyóntatni szeretett volna . Ekkor jelent meg hirtelen egy felfegyverzett és félrészeg csapat, amely letartóztatta a plébánost. Péter atya egy kis kusztódiában magával vitte a Szentségi Jézust. Amikor imádkozni kezdte a rózsafüzért, kezeinél fogva egy lóhoz kötözték, s így vezették a három kilométeren át, mezítláb Santa Isabelbe. Amikor a városházára értek, akkor csak Maldonado atya lépett be a kapun. Először a polgármester ütötte meg őt, majd a helyi politikusok Andrés Rivera nevezetű vezetője olyan erővel sújtott a homlokára, hogy Péter atya koponyája beszakadt és elveszítette bal szemé t. Közben berontottak a fegyveres, félrészeg férfiak, s ő k is ütlegelni kezdték a védtelen foglyot. A vérrel beborított pap szinte öntudatlanul zuhant a földre. Eközben a leeső kusztódia kinyílt, s a Szentostyák kihullottak belőle. Hóhérainak egyike felvet t közülük egyet, és cinizmussal így szólt hozzá: „Ezt edd meg! ” Így Maldonado Szent Péter halála előtt hóhéra kezéből fogadta a szentáldozást.

A haldokló plébánost a helyi asszonyok kórházba szállították, ahol megkapta a feloldozást, a betegek kenetét és a pápai áldást. Másnap, 1937. február 11-én, első szentmiséjének évfordulóján mennyei Atyja kezébe adta lelkét, s lépett be a megígért Országba, immár, mint Krisztus vértanú papja. A püspöki palotában ravatalozták fel, s innen vitték koporsóját a chihuahuai temetőbe, ahol sírkövére ezt írták: „ Pap vagy mindörökké”.

II. János Pál pápa 2000. május 11-én vasárnap avatta szentté, 26 másik mexikói boldoggal együtt.