Az iraki keresztények jogaik tiszteletben tartását várják a választások eredményének kihirdetése után

A választások tanúbizonyságot tettek az irakiaknak arról a reményéről, hogy stabil és demokratikus kormány jön létre, amely a jogokat tiszteletben tartó alkotmány szellemében kezdi meg működését – nyilatkozta S h lemon Warduni Bagdad káld katolikus segédpüspöke. A január 30-ai választások eredményét értékelve a főpásztor kifejezte azt a kívánságát, hogy az iraki keresztények jogait is teljes mértékben tartsák tiszteletben.

Mint ismeretes az iraki választásokat a siíták nyerték meg, a szavazatok 48 százalékával. Következik a kurdok szövetsége közel 28 százalékkal és az ideiglenes miniszterelnök, Ijad Alawi pártja közel 14 százalékkal. Az AFP adatai szerint 59 százalékos volt a részvételi arány, ami azt jelenti, hogy 8 és fél millió iraki polgár ment el szavazni.

A Sir olasz hírügynökségnek adott nyilatkozatában a káld püspök emlékeztetett rá, hogy a szunniták többsége különböző okok miatt nem szavazott. „E negatív tény ellenére mi reménykedünk abban, hogy a választások elhozzák Irak számára a béke, szabadság, biztonság és jogállamiság áldását” – mondta Warduni püspök. A keresztény ek elvárják, hogy ne másodrendű állampolgárokkén t kezeljék őket, hogy elismerjék vallásszabadságukat és gyermekeiknek biztosíthassák a meggyőződésükkel összhangban lévő oktatást-nevelést , éppúgy, mint az ország bármely más lakosa. Sajnos a kereszté nyek hibát követtek el, amikor a választásokon megosztottan indultak. Emitt kérdéses, hogy az új nemzetgyűlésben lesz-e elég képviselőjük. A főpásztor aggódik a szunnit a csoportok voksának hiánya miatt is, bízik azonban a győztes siít a párt józanságában. A kirkuki káld érsek, Louis Sako is abban reménykedik, hogy a szunniták részt vehetnek a kormányzásban, másként a helyzet komoly veszélyekkel fenyeget. Ám véleménye szerint nem lesz polgárháború az országban, mert ez ellenkezne az irakiak természetével. A n aponta ismétlődő gyilkosságokat köztörvényes bűnözők követik el, tehát nem politikai jellegűek. A kirkuki érsek arról is meg van győződve, hogy az országban nem vezetik be a sariját, az iszlám jogot, mert az új vezető réteg többségét laikusok alkotják. Az iraki demokrácia megteremtésének véleménye szerint a következő feltételei vannak: az erők összehangolása, az országban jelenlévő csoportok részvétele a kormányzásban és a vallási tolerancia.