Az egyház és a világ előtt álló kihívások a katolikus egyház bíborosai szerint

Az olasz televízió első csatornájának Vatikán-szakértő újságírója, Giuseppe de Carli interjút készített 111 bíborossal, akik egy következő konklávén pápaválasztók lesznek. Jelenleg 121 választóképes bíborosa van a katolikus egyháznak tehát a kép akkor lesz teljes, ha majd velük is elkészülhet egy beszélgetés. Az eredetileg hanganyagnak szánt interjúk közül a szerző most a 23-at írásban is megjelentetett. A kötet címe: „Az egyház és a világ, amint azt Wojtyla pápa bíborosai látják”.

Néhány név a könyvben szereplők közül: a német Joseph Ratzinger, a Hittani Kongregáció prefektusa, a spanyol Julian Herranz, az olasz Renato Martino, Dionigi Tettamanzi és Angelo Scola, a skót Michael Patrick O’Brian, a nigériai Olubunmi Okogie, az indiai Ivan Dias. A bíborosok egykori foglalkozását tekintve rendkívül érdekes kép tárul elénk: vannak közöttük volt szakszervezeti vezetők, ügyvédek, közgazdászok, sőt még konvertiták is, mint pl. a zsidó hitről megtért Jean-Marie Lustiger, párizsi érsek, vagy Julius Riyadi Darmaaatmadja, jakartai érsek, aki korábban muzulmán volt. A beszélgetések során olyan kép alakult ki a bíborosokról, mint akik szeretik az életet, sportolnak, vagy sportoltak, van olyan is közöttük, aki hazája olimpiai röplabda csapatában játszott. Ma már nem állja meg a helyét az a bíborosokról alkotott kép, hogy távol állnak a valós világtól, hogy hatalmi emberek, mert az interjúk során az derült ki, hogy olyan emberekről van szó, akik teljes mértékben benne élnek a mai korban. Amint az interjúk készítője a ZENIT hírügynökségnek elmondta: az első beszélgetést Ratzinger bíborossal készítette, mert azt gondolta, hogy ha ő kötélnek áll, akkor a többiek sem mondanak nemet. A megkérdezett bíborosok gondolatvilágában első az helyet foglalja el a béke kérdése. A Pápa által megjelölt irányvonalat 100 százalékban elfogadják. Az egyház a béke szentsége a világ számára. A jelenlegi pápaság pedig egyenesen prófétai erővel bír a béke számára.Amint a világ legnagyobb muzulmán országa, az indonéziai Darmaatjmadja bíboros mondta: rendkívül aggasztónak tartja az iraki háború kitörését a keresztény kisebbség számára. A bíborosok másik nagy gondja az iszlámmal való párbeszéd kérdése. Ezt a témát több bíboros is érintette a beszélgetés során. A velencei pátriarka Angelo Scola szerint az európai muzulmánokkal kell megkezdeni a párbeszédet, akiknek a száma immár meghaladja a 18 milliót. Végül egy harmadik nagy kérdéscsoport: a hit válsága. Vannak olyaneurópai egyházak, mint pl. a hollandiai, amely esetében nyugodtan eutanáziáról lehet beszélni. Hollandiában az egyház eltűnőben van. És miközben a protestáns egyházak a pogányság felé tartanak, a katolikus egyházat a protestánssá válás, azaz a széttöredezés fenyegeti. Számos bíboros attól tart, hogy a világ úgy él, hogy tudomást sem vesz az egyházról. Az interjú kötet szerzője, Giuseppe de Carli megfontolásait azzal zárta, hogy a bíborosok II. János Pál pápa nagyságának monumentumai.