A madridi bíboros elemzi a spanyolországi helyzetet

Madrid érseke, Antonio Maria Rouco Varela bíboros, a spanyol fővárosban végzett püspöki szolgálatának tizedik évében elemzi az ország mai helyzetét. Nézete szerint Spanyolország jelenét csak a tágabb, vagyis az európai valóság fényében lehet megfelelően értelmezni. AzAlfa és Omegacímű spanyol hetilapnak adott interjújában a bíboros kifejtette, hogy a mai európai társadalmi képet az utolsó évtizedek történelmi eseményeinek függvényében kell szemlélni. A Berlini Fal leomlása után, a marxizmus krízisét követően nem tudtunk megfelelő tájékozódási pontokat találni, és ennek következtében az európai kultúra nem jutott tovább a liberális humanizmus határainál, amelyek tanbeli és erkölcsi relativizmusban fogalmazódnak meg. Ehhez hozzá kell még számítani a 60-as és 70-es évek azon életfelfogását, amely szerint egy európai jóléti társadalomban a végső életelv a jó kereset és a szórakozás. Ezen tényezők eredménye egy posztmodern kultúra, mely szekularizált és felületes, így képtelen észlelni, hogy saját politikai rendje kerül veszélybe, amikor történelmét elfelejti. Könnyen megfigyelhető, hogy különösen a fiatalabb nemzedék milyen nagy – Spanyolországban egészen drámai mértékű – történelmi tudatlanságban él. Nem ismerik múltjukat, nem tudják, hogy valójából kik is ők. A saját történelmünk elfeledését a ’70-es és ’80-as évek azon pedagógiai rendszerei is előmozdították, amelyek csupán a kreativitást részesítették előnyben, a rendszeres és módszeres tanulás rovására, elhanyagolva az emlékezőképesség, a gondolkodás, fejlesztését. Ezek a tanítási rendszerek nagyon alacsony szintű képzést nyújtottak, úgy intellektuális, oktatás, mint történelemismereti szinten.

A jelenlegi spanyol kormány által felvetett olyan kényes témák hátterében, mint az eutanázia, abortusz, hitoktatás, az egyházi intézmények finanszírozása, a „gyorsított válások” kérése, Rouco bíboros az európai emberkép válságát látja. Az európaiak elfelejtették saját keresztény gyökereiket.A fent említett viták arról tesznek tanúságot, hogy hiányzik a felelősségérzet, és nem vesszük komolyan az emberi élettel kapcsolatos gondokat, valamint, hogy elhanyagoltuk a filozófiai képzést is. A jelek szerint figyelmen kívül hagyjuk a demográfiai krízist is, mondta a bíboros. Nem látni azt, hogy Európa olyan kontinens, amely elöregedés miatt haldoklik, annyi mint, vaknak lenni.

Mindazonáltal a remény jelei is láthatóak. A bíboros hangsúlyozta, hogy Spanyolország és Európa nincs kizárólagosan a szekularizációtelőmozdítók kezében. Számos olyan személy és intézmény is van, amelyek a keresztény hit világosságában tárgyalnak Európa megoldásra váró nehézségeiről. A madridi egyházmegye életével kapcsolatban az érsek különös örömmel emelte ki a virágzó és reménytkeltő ifjúsági pasztorációt.