2004-12-25 17:37:53

A Szentatya karácsonyi éjféli szentmiséje


Nagy előkészületek előzték meg II. János Pál pápaságának 27. éjféli szentmiséjét. Délután öt órakor leplezték le a Szent Péter téren a hatalmas, 17 embernagyságú alakból összeállított betlehemi jászlat. A szobrok közül 9-et Pallotti Szent Vince megrendelésére készítettek 1842-ben, a római Sant’Andrea della Valle templom számára.

A betlehem felavatása után a Szent Péter téren egybegyűlt hívek Edmund Szoka bíboros, Vatikán Állam helytartója vezetésével virrasztás keretében imádkoztak. A közös fohász központi gondolata az Oltáriszentség volt. A kedvezőtlen, esős időjárás ellenére is igen sokan ottmaradtak s készültek lélekben a Születés ünnepére.

Fél hétkor a Pápa – különösebb szertartás vagy beszéd nélkül – kivilágítatlan dolgozószobájának abl akában meggyújtotta és megáldotta a béke lángját. Az Apostoli Palota utolsó emeletén, a megnyíló ablakban feltűnő Pápát a téren imádkozók lelkes, szeretetteli tapsa köszöntötte. A megáldott kis mécses azt a békét jelképezi, amelyet Krisztus születése hozott el a földre, és amely Betlehemből kisugárzik az egész világra. A láng az éjféli szentmise alatt a Születés Bazilikájának altemplomában, a betlehemi grottában is égett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Jézus Krisztus megszületett.

Az éjféli szentmi sét, amelyet a Pápa mutatott be, 72 ország 111 televízióadója élő adásban közvetítette – idén először muzulmán országokban is, mint például Algériában és Indonéziában. Az idei közvetítések másik sajátossága az volt, hogy szintén idén először a legújabb technikának hála az érdeklődők mobiltelefonjuk videó-képernyőjén is nézhették a szertartás élő közvetítését.

A liturgiára a Szentatya kevéssel éjfél előtt érkezett meg – a Szent Péter bazilikát eddigre zsúfolásig megtöltötték a hívek, zarándokok, de megjelentek állami méltóságok, a diplomáciai testületek és az arisztokrácia képviselői is. Az arany miseruhába öltözött Pápa maga mutatta be a szentmisét, mintegy 30 bíboros koncelebrált vele együtt.

A szentmisét közös készület, lelki elmélyülés előzte meg. Először röviden felolvasásra került több ószövetségi prófécia, amely a Messiásra vonatkozik, közöttük a kórus pedig latin nyelven énekelte: Az Urat, az eljövendő Királyt, jöjjetek imádjuk! Felhangzottak – fohászokkal egybefűzve – közismert adventi dallamok is, mi nt a „Rorate coeli…” vagy az Ó-antifóna utolsó szakasza, „Ó jöjj, ó jöjj, Emmánuel…”.

A szentmise az ősi bevonulási énekkel kezdődött: „Az Úr mondá nékem: Én Fiam vagy Te! Én ma szültelek Téged!” A Szentatya ezután pár szóval bevezette a szertartást, majd felhangzott az ún. karácsonyi martyrologium, amely meghirdeti Jézus születését, pontosan meghatározva annak idejét: huszonegy évszázaddal azután, hogy az Úr kihívta Ábrahámot a káldeusok földjéről, tizenhárom évszázaddal azután, hogy kivezette népét Mózes vezetése alatt Egyiptomból, ezer esztendővel azután, hogy Dávidot fölkente Izrael királyává, a hatvanötödik Dánieltől megjövendölt évhétben, a százkilencvennegyedik görög olimpiász idején, Róma városa alapításától a 752. évben, Augustus császár uralkodásán ak 42. évében, amikor egész földünkön béke volt, megszületett Jézus Krisztus a júdeai Betlehemben és emberré lett.

Ezután felhangzott az ünnepi „Dicsőség” éneke. Ezalatt néhány, a világ különböző kontinenseiről származó kisgyermek virágdíszt helyezett el a Kisded Jézus képmása előtt. A szentmise olvasmányai spanyolul és angolul, az evangélium pedig latinul hangzott fel.

II. János Pál pápa Aquinoi Tamás jól ismert latin nyelvű himnuszának első sorával kezdte elmélkedését: „Adoro te devote, latens Deitas“, majd ehhez fűzte gondolatait :

1. Ezen az éjszakán szívemben az eukarisztikus himnusz szavai csendülnek fel, amely elkísér engem az egész Eukarisztiának szentelt esztendő során.

A Szűz Fiában , akit „pólyába takartak“ és „jászolba fektettek“ (Lk 2,12), az „ég ből alászállott kenyeret“ (Jn 6,41.51) ismerjük fel és imádjuk, a Megváltót, aki azért jött a földre, hogy életet adjon a világnak.

2. Betlehem! A város neve, ahol az Írások szerint Jézus született, héber nyelven annyit tesz, mint „ a kenyér háza “. A hely t ehát, ahol a Messiás született, aki ezt mondta magáról: “Én vagyok az élő kenyér” (Jn 6,35.48).

Betlehemben született az, aki a megtört kenyér jelében Húsvétjának emlékezetét hagyta hátra. A Kisded Jézus imádása ezen a szent éjszakán eukarisztikus szentségimádássá válik.

3. Imádunk Téged, Urunk, aki valóságosan jelen vagy az Oltáriszentségben, élő Kenyér, aki életet adsz az embernek. Egyetlen Istenünknek ismerünk el Téged, törékeny Gyermek, aki erőtlenül fekszel a jászolban! „Az idők teljességében az embere k között emberré lettél, hogy egyesítsd a kezdettel a véget, vagyis az embert Istennel“ (vö. Szt. Irenaeus, Adv. haer . IV, 20,4).

Ezen az éjszakán születtél, Isteni Megváltónk, aki érettünk, akik az idő útjain vándorolunk, az örök élet kenyerévé lettél.

Em lékezzél meg rólunk, Isten örök Fia, aki megtestesültél Mária szűzi méhében! Az oly sok megpróbáltatástól és nehézségtől sújtott egész emberiségnek szüksége van rád!

Maradj velünk, az égből a mi üdvösségünkért alászállott Kenyér! Maradj velünk mindörökre! Amen!

Az evangélium után, a Hiszekegy elimádkozása alatt a Pápa és a hívek letérdeltek a “megtestesült a Szentlélek erejéből” kezdetű résznél, kifejezve tiszteletüket, hódolatukat és imádásukat a Karácsonykor megszületett Krisztus előtt.

Az egyetemes könyö rgések a legkülönfélébb nyelveken hangzottak fel. Az imaszándékok között találhatunk fohászt a világot kormányzó politikusokért, a Szentföld békéjéért, az élet tiszteletben tartásáért, a művészekért és végezetül mindazokért, akik rádión vagy televízión ker esztül kapcsolódtak be a szertartásba.

A felajánlási körmenetben ugyanazok a gyermekek hozták az adományokat az oltárhoz, akik korábban virágot vittek a Kisded kegyszobrához. A tizenkét gyermek Guatemalából, Koreából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Peruból, Ausztráliából, Lengyelországból és Olaszországból származott.

A karácsonyi prefáció elvégzése után a Szentatya a második eucharisztikus imát végezte a koncelebráló bíborosokkal, latin nyelven. A Miatyánk is az Egyház ősi nyelvén hangzott fel, énekelt formában.

Az áldoztatás alatt közismert karácsonyi dallamokat hallh attunk: „Adeste fideles…”, „Puer natus in Betlehem…”. A pápai szertartások ismert kórusai mellett ezúttal egy Lengyelországból érkezett kórus is énekelt két lengyel nyelvű karácsonyi éneket.

A Szentatya záró áldása után az egybegyűltek a kórus vezetésével a „Tu scendi dalle stelle…”, vagyis „A csillagoktól szállsz le közénk…” kezdetű, világszerte ismert és népszerű olasz népéneket zengték. Mialatt a Pápa az ünnepi éneklés hangjaitól kísérve elhagyta a fényben úszó Szent Péter bazilikát, az egybegyűltek többszörös tapssal, meleg érzelemnyilvánításokkal köszöntötték őt.








All the contents on this site are copyrighted ©.