Joseph Ratzinger bíboros nyilvános beszélgetése Marcello Pera olasz politikussal

K özösen írt könyvük megjelenése alkalmából Joseph Ratzinger bíboros (a Hittani Kongregáció prefektusa és Marcello Pera, az Olasz Szenátus elnöke nyilvános beszélgetést tartott a Lateráni Egyetemen. A német teológus és az olasz filozófus-politikus véleménye egybehangzó: szükség van a nem hívők, a katolikusok és a más vallásúak közötti együttműködésre. A találkozás során a két szerző Európa keresztény gyökereiről beszélt, akárcsak könyvükben, melynek címe Gyökerek nélkül: Európa, relativizmus, kereszténység és az iszlám.

A bíboros a természeti törvény újra felfedezését sürgeti, mert az egy közös moralitás alapjának a lehetősége. „Ismét tanulmányoznunk kell a természeti törvényt” – mondta Ratzinger bíboros. „Meg kell találnunk az alapokat, annak érdekében, hogy azonosítani tudjuk a katolikusok és nem vallásosak közös kötelezettségeit egy olyan cselekvésmód megalapozásában, amely kötelességtudó és egyben erkölcsös.” A bíboros emlékeztette a hallgatóságot, hogy a természeti törvény független a vallásos hittől. A hit viszont segíthet a természeti törvény megtalálásában. Az elmúlt évtizedekben hihetetlenül megnövekedett az ember hatalma, és ezzel együtt a pusztításra való képessége is jelentősen erősödött. Morális kapacitásunk viszont nem fejlődött. Ennek az aránytalanságnak a leküzdése a katolikusok és a nem vallásosak közös kihívása – hangsúlyozta a bíboros, majd így folytatta: a szekularizált kultúra, amikor elválasztja magát saját gyökereitől, dogmatikus lesz, és elveszíti morális erejét. Így az értelem csupán funkcionálissá é s technikaivá válik, elveszti erkölcsösségre való érzékenységet. Morális képesség nélkül viszont az emberi szabadság önmaga karikatúrája válik. Ma gyakran azt gondolják, hogy ha valamit lehetséges megtenni, akkor azt meg is kell tenni. Ebben az esetben viszont az abszolutizált szabadság elveszíti az erkölcsi kritériumait.
Marcello Pera politikus, korábban a Pisai Egyetem filozófia tanára, Európa politikai, szociális és spirituális válságát elemezte. „Kontinensünk öregnek és bölcsnek képzeli magát, de többé nem akarja elismerni vélt bölcsességének alapjait.” A katolikusok és a nem keresztények közötti együtt működés érdekében meg kell találni a közös értékeket – mondta az Olasz Szenátus elnöke, aki önmagát nem hívőként minősítette.