A Szentatya miséje a római egyetemistákkal

Kedden este fél hatkor a vatikáni Szent Péter bazilikában szentmisére került sor, amelyet a Pápa vezetett, és amelyre a római egyetemistákat hívta meg. Már fél négykor elkezdtek a fiatalok gyülekezni, majd négy órakor a Vatikán szomszédságában lévő Augustinianum, vagyis a római Patrisztikai Egyetem épületéből százan ünnepélyes körmenetben vitték át a „Sedes Sapeintiae”, vagyis Mária, „a Bölcsesség Széke” ikonját a Szent Péter bazilikába. Mialatt a kegykép az oltárhoz érkezett, az egybegyűltek – a 350 fős Római Egyetemközi Kórus vezetésével – a közismert „Salve Regina” kezdetű Mária-antifónát énekelték.

Amíg a Pápa és a koncelebránsok az oltárhoz vonultak, bevonulási énekként a hívek a következő antifónát énekelték: „Krisztus tegn ap, ma és mindig, Krisztus ugyanaz minörökké!”.

Homíliájában a Szentatya a 33. Zsoltár egy verséhez fűzte gondolatait: „Jöjj, Uram, a föld vár téged!” Advent idején különösen is időszerű ez a fohász, amikor az egyetemisták – mint minden évben – megosztják Péter utódával az Úr jövetelének várását. Köszönöm, hogy „hajnalt váró őrként” virrasztani akartok, s készek vagytok az Úr befogadására, amikor elérkezik – mondta a Pápa. A szentmisén a római egyetemisták és lelkipásztoraik mellett más európai városok diák-küldöttségei és egyetemi lelkészei is megjelentek, őket külön köszöntötte a Szentatya. Ekkor mondott köszönetet Lorenzo Ornaghi professzornak, a Katolikus Egyetem rektorának és Caterina Laurieri egyetemista diáklánynak is, akik az egybegyűltek nevében a s zentmise elején áldott Karácsonyt kívántak a Pápának.

Beszédét folytatva emlékeztetett, hogy most az Eukarisztia Évében már a következő ifjúsági világtalálkozóra készülünk, amelynek témája: „Az Oltáriszentség mint az ember igazsága”. Az Eukarisztia előtt kell igazolnunk hitünk, reményünk és szeretetünk igazságát. Amikor Jézus ezt mondja: „Én vagyok az égből alászállott élő kenyér” (Jn 6,51), ezzel együtt lelkünkben is felhangzik a kérdés: „Hiszed-e valóban, hogy én vagyok?”. Ennek fényében kell mindennapi é letünk értelmét keresnünk. Ebben a kenyérben a szeretet és a megváltás van jelen, Jézus életáldozata. Szinte önkéntelenül is megszületik így bennünk egy újabb kérdés: „És az én testem, vagyis az én emberségem, létem, valakiért van? Életem telve van-e Isten és a felebarát szeretetével? Vagy esetleg az önzés nyomasztó körébe zárul?”

Ti, kedves egyetemisták, folytonosan az igazságot keresitek – folytatta a Szentatya. Ám kizárólag az általatok tanult tudományok eszközeivel ez nem elérhető – csakis Jézusban tárul fel az ember, önmagunk igazsága. Ő pedig az Oltáriszentségben találkozik velünk. Szemeiben annak a szépségnek és jóságnak visszfényét fedezhetitek fel, amelyet ő árasztott szíveitekbe a Szentlélek adománya által. Szeretetének ez a titokzatos visszfénye vezessen benneteket utjaitokon!

A Pápa így zárta szentbeszédét: „Íme az én jók ívánságom számotokra, Karácsonyhoz közeledve: Isten Fia, aki emberré lett, adja meg nektek a bátorságot, hogy önmagatok igazságát az Ő végtelen szeretetének fényében keressétek! Közel van már Megváltónk: siessetek eléje!

A szentmise az áldozati résszel folytatódott, amelyet Camillo Ruini bíboros, a Pápa aranymisés római helynöke mutatott be, számos püspök és pap, egyetemi lekész koncelebrálásával.

A szentmise végén került sor a „Bölcsesség Széke” ikon ünnepélyes átadására. A kegyképet először a 2000-es Szentév során, az Egyetemisták Jubileuma alkalmából adta át a Pápa a Szent Péter téren a görög diákok küldöttségének – ekkor indult meg az ikon zarándokútja. A következő évben Oroszországba, majd Spanyolországba és Ukrajnába, Peruba, Chilébe, Ecuadorba és Szlo vákiába, végezetül Olaszországba, Írországba és Nagy-Britanniába látogatott el az Istenanya képe. A mostani szentmise keretében az angol küldöttség a lengyel egyetemistáknak adta át az ikont.