Azerbajdzsáni vallási vezetők a Pápánál

II. János Pál pápa csütörtökön délelőtt kihallgatáson fogadta az azerbajdzsáni muzulmán, ortodox és zsidó vallási vezetőket.

A Szentszék szóvivője, Joaquin Navarro Valls nyilatkozta szerint a küldöttség a Szentatya 2002-ben Azerbajdzsánban tett látogatását viszonozta. A küldöttség vezetője a kaukázusi muzulmánok feje, Allahurkur Pashazade, Ul Islam sejk. A kihallgatás során a vallási vezetők megerősítették a Pápának azt a szándékukat, hogy mindent megtesznek a béke ügyéért és a különböző vallások békés együttélése érdekében. Azerbajdzsánban 300 ezer katolikus hívő él.

A Szentatya az azeri küldöttséghez intézett beszédébenszeretettel köszöntötte Ul Islam sejket, a kaukázusi muzulmánok elnökségének vezetőjét. Az általa vezetett szervezet mindent megtesz annak érdekében, hogy előmozdítsa a békét egy olyan térségben, amelyet sajnos, tovább sújtanak a konfliktusok. A Pápa Alexandr ortodox püspökhöz, Baku és a Kaszpi-tenger térségének főpásztorához fordulva kifejezte nagyrabecsülését és szereteté az orosz ortodox egyház iránt, majd a zsidó közösség vezetőjét köszöntötte. Ennek a „Hegy” nevet viselő, ősi közösségnek a jelenléte a nagy többségében muzulmán országban, a testvéri együttélés és együttműködés szép példája.

Mostani látogatásuk alkalmat ad arra a Szentatyának, hogy felidézze 2002-ben Azerbajdzsánban tett látogatását, a szívélyes fogadtatást, a néhai Heydar Aliev elnök vendégszeretetét. Az államfő akkori beszédében büszkén szólt a vallási toleranciáról, amely hazájuk életének központját jelenti. A Pápa, amikor tudomására jutott az elnök halála, lelkét Isten irgalmába ajánlotta, mint ahogy most is megemlékezik imáiban az ország új elnökéről, Ilham Alievről és az ország egész népéről, békét és jólétet kívánva nekik.

A Pápa szívből kívánja, hogy Azerbajdzsánba visszatérjen a béke, és maradéktalanul megoldódjon Hegyi-Karabah helyzete. Ezt a vitás kérdést, csakúgy mint más konfliktusokat jóakarattal, kölcsönös megértéssel és egymással valóban kiengesztelődve kell keresni – hangsúlyozta a Szentatya.

Köszönetét fejezte ki a három vallási vezetőnek vatikáni látogatásukért és arra kérte őket, hogy hazájukba visszatérve adják át honfitársaiknak a Pápa és az egész katolikus egyház baráti köszöntését. Isten segítse őket abban, hogy egyre hatékonyabb együttélést valósíthassanak meg az országban a katolikus közösség és a lakosság többi része között. A Pápa üdvözletét küldte Jan Capla atyának, a helyi részegyház vikáriusának, azért fohászkodva az Úrhoz, hogy támogassa a Kaukázusban folytatott evangelizálási missziójának teljesítésében.

Az azerbajdzsáni muzulmán, ortodox és zsidóvezető Pápánál tett látogatása legyen jelkép a világ számára: mutassa meg, hogy a tolerancia lehetséges, és olyan civilizáció értékét jelenti, amely előfeltétele a szélesebb körű és szolidárisabb emberi, polgári és szociális fejlődésnek.

Senkinek sincs joga ahhoz, hogy a vallásokat az intolerancia, az agresszió, az erőszak vagy a halál eszközeként mutassa be vagy használja fel. Éppen ellenkezőleg: a vallások közötti barátság és kölcsönös megbecsülés, amennyiben élvezi a kormányok tolerancia iránti elkötelezettségét is, a haladás és a béke gazdag erőforrását jelenti – fejtette ki beszédében a Szentatya, majd ezekkel a szavakkal búcsúzott vendégeitől:

„Muzulmánok, zsidók és keresztények – Isten és a civilizáció nevében, - közösen intézünk felhívást az emberiséghez, hogy szűnjön meg a gyilkos erőszak, és az egymással szemben álló felek lépjenek a szeretet és a mindenkit magába foglaló igazságosság útjára. Ez a vallások útja. Isten segítsen bennünket, hogy kitartással és türelemmel végighaladhassunk ezen az úton!”