Általános pápai kihallgatás november 17-én

Szerdán délelőtt 8 ezer, a világ minden részéről érkezett zarándok töltötte meg a vatikáni VI. Pál csarnokot, ahol a Szentatya fél 11-kor kezdte meg a szokásos általános kihallgatást.II. János Pál pápa, folytatva katekézis-sorozatáta vesperás liturgiájáról, a 66. zsoltárhoz fűzte gondolatait.

Az aratási hálaének a Teremtőt dicséri a föld ajándékaiért, amelyek az isteni áldás jelképei és szorosan kapcsolódnak az emberi történelemhez. A természet gyümölcseiért mondott hála alkalom arra, hogy a zsoltáros újból és újból kérje Isten áldását népére. A föld minden nemzete forduljon Izraelhez, és rajta keresztül keresse az Üdvözítő Istent. Az ima tehát egyetemes és missziós távlatokat mutat, az Ábrahámnak adott isteni ígéret nyomában: „Általad nyer áldást a föld minden nemzetsége”.

Az Izrael számára esdekelt isteni áldás konkrétan a földek termékenységében, vagyis az élet ajándékában nyilvánul meg. Az áldás témája visszatér a zsoltár utolsó soraiban is, amikor a zsoltáros így énekel: „A föld megadta gyümölcsét, Isten, a mi Istenünk megáldott minket. Isten adja ránk áldását, félje őt a föld minden határa”.

Ennek az áldásnak köszönhetően, amelyért Izrael esedezik, az egész emberiség megismerheti az Úr útját és üdvösségét. Minden kultúra és minden társadalom részesedik annak kinyilatkoztatásában, hogy Isten ítélkezik a népek felett és kormányozza a nemzeteket a föld minden részén, az igazságosság és a béke távlatai felé irányítva őket. Ez az 66. zsoltár legfontosabb üzenete, amely az Ószövetség számos más prófétai sorában is megtalálható. Ez lesz az a keresztény tanítás, amelyet Szent Pál felvázol, amikor arra emlékeztet, hogy a minden nép számára elhozott üdvösség a misztérium, vagyis az isteni üdvösségterv középpontja: „a pogányok Jézus Krisztusban társörökösök, tagjai az egy testnek és együtt részesülnek az ígéretben az evangélium által”.

Izrael azért fohászkodik Istenhez, hogy minden nemzet vegyen részt dicsőítésében: „Magasztaljanak a népek, Istenünk, minden nép dicsőítsen téged!”

A zsoltárosnak ez a kívánsága elővételezi azt az eseményt, amelyről Szent Pálapostolnak az Efezusiakhoz írt levelében olvashatunk, és amely utal arra a falra, amely a jeruzsálemi templomban azsidókat elválasztotta a pogányoktól: „ti, akik messze voltatok, Jézus Krisztusban közel jutottatok Krisztus vére által. Ő a mi békességünk, aki a kettőt egyesítette, és a közbeeső válaszfalat ledöntötte. ..Most tehát nem vagytok már idegenek és jövevények, hanem a szentek polgártársai és Istennek háza népe”.

Szent Pál tanításának lényege tehát az, hogy romboljuk le a megosztottság, a gyűlölködés, az ellenségeskedés falait, hogy Isten gyermekeinek családja ismét megtalálja az összhangot, és összegyűljön az egyetlen asztal körül, áldja és dicsőítse a Teremtőt azokért az ajándékokért, amelyeket megkülönböztetés nélkül szétoszt mindenkinek.

A keresztény hagyomány a 66. zsoltárnak krisztológiai és mariológiai olvasatot ad. Az egyházatyák számára a föld, amelygyümölcsöt ad, nem más, mint Szűz Mária, aki világra hozza Krisztust, aki egyidejűleg ember ésIsten.

A Pápa katekézise után a nagy nyelveken is köszöntötte az egyes csoportokat. A fiatalokhoz, betegekhez és ifjú házasokhoz a következő szavakat intézte: „Kedveseim, kövessétek magyarországi (nálunk Árpád-háziként ismert – a szerk. megj.) Szent Erzsébet példáját, akinek ma ünnepeljük liturgikus emléknapját. Jézusban keressétek a világosságot mindennapi döntéseitekhez.”

Különösen megható volt az a pillanat, amikor a Szentatya az egy évvel ezelőtt Nasszíriában elkövetett terroristamerénylet áldozatainak hozzátartozóihoz fordult. A Pápa emlékeztetett rá, hogy az olasz katonák és csendőrök békeküldetésük teljesítése közben vesztették életüket. A Pápa szavait nagy tapssal köszöntötte a kihallgatási csarnok első sorait megtöltő, mintegy 300 olasz katona. A Miatyánk elimádkozása és a pápai áldás után az elesettek hozzátartozói, mintegy 25-en, személyesen is a Szentatya elé járultak gyűrűcsókra, kezükben elhunyt családtagjuk fényképével. A német, francia, amerikai, litván zarándokok mellett különösen nagy számban voltak jelen a mexikói valamint a lengyel fiatalok.Ez utóbbiak Lednicából érkeztek, ahol – mint ismeretes –az utóbbi nyolc évben minden nyáron ifjúsági találkozót szerveznek Jan Gora domonkos atya kezdeményezésére. A Gniezno melletti Lednica-tó és szigete a lengyel államiság egyik bölcsője, ahol 996-ban I. Mieszko fejedelem megkeresztelkedett. P. Jan Gora, aki jelen volt a kihallgatáson, a Kai lengyel hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, hogy nincs kizárva a Szentatya 2005-ben esedékes újabb, lengyelországi apostoli látogatása. A Pápa lengyel köszöntésében ugyanis saját maga utalt a lednicai ifjúsági találkozókra, és arra, hogy jövő nyáron elképzelhető részvétele a fiatalok összejövetelén. A népviseletbe öltözött lednicai fiatalok zenéje valamint mexikói társaik éneke felváltva kísérte végig a szerda délelőtti általános kihallgatásnak azt a részét, amikor arómai Kúria bíborosai, majda zarándokok hosszú sora, a tolókocsis fogyatékosok, az ifjú házasok, közéleti személyiségek, illetve egyszerű hívek személyek több mint egy órán át folyamatosan a Szentatya elé járulnak, hogy megáldja őket. A személyes köszöntések, csoportképek után a Pápa, mielőtt elhagyta volna a kihallgatási csarnokot, a pódiumon felállított nagy méretű Jézust ábrázoló kegykép elé járult, amely a jól ismert, Szent Fausztina nővér által leírt Isteni Irgalmasság tiszteletének jelképe, a Jézus oldalából előtörő fehér illetve vörös fénysugárral. A Pápa, miután megáldotta a kegyképet, az olasz hadsereg fiatal katonáinak sorfala előtt elhaladva vett búcsút az általános kihallgatáson megjelent 8 ezer hívőtől.