Az új Európa lélek nélkül született meg

Ez a címe annak az interjúnak, amelyet Giovanni Lajolo érsekkel, az államokkal való kapcsolatok titkárával készített a La Stampa c. olasz napilap az európai alkotmány római aláírása kapcsán. A keresztény gyökerekre való utalás nem csökkentette volna az államok laicitását – mondta az érsek.Ami meglepő, nem is annyira a keresztényellenesség, hanem a kulturális rövidlátás. A keresztény gyökerekre történő utalást a földrész számtalan polgára szerette volna: nem csak a katolikusok, hanem ortodoxok és protestánsok is – tette hozzá az érsek. A hivatkozásra azért lett volna szükség, hogy ébren tartsák Európa konkrét történelmi identitását és azokat az értékeket, amelyekről nem mondhat le.

„Ha az új, de egyszersmind öreg Európa múltjához valóban méltó szerepet akar játszani, nem elégedhet meg elmosódó emlékezettel, hanem tudatában kell lennie annak, ami kialakította lelki arculatát”. Lajolo érsek az interjúban hangsúlyozta, hogy a keresztény gyökerek említse nem egy már letűnt korszakhoz való visszatérést, hanem egy olyan új humanizmus reményét jelentette volna, amelyet nem üresít ki a relativizmus és a technológiai szemlélet, olyan humanizmus, amely tisztelettudó és nyitott más kultúrák és civilizációk irányában. Lajolo érsek az egyház szerepével kapcsolatban még visszautasította azt a törekvést, hogy az egyház tevékenységét, a lelki szférára korlátozzák. Evangéliumi kifejezéssel élve ugyanis az egyház „hegyre épült város.”