II.Piusz pápa és a művészetek a reneszánsz kezdetén

Október elején került sor az Apostoli Kancellária Palotájában a „II. Piusz és a művészetek” címmel rendezett konferenciasorozatra. Nagynevű művészettörténészek és történelemtudósok előadásai követték egymást, akik sok, nem egy esetben eddig kiadatlan dokumentum alapján mutatták be Enea Silvio Piccolomini, a későbbi II. Piusz pápa, a reneszánsz egyik legbőkezűbb mecénásának életművét. Claudio Crescentini művészettörténész kiemelte, hogy „II. Piusz volt az első pápa, akiről a történelem mint európaistáról emlékezik meg”.

A konferenciasorozatot egy a Pápa nevét viselő országos bizottság rendezte, azzal a célkitűzéssel, hogy felkészüljenek a 2005-ben tartandó kettős évfordulóra, hisz II. Piusz 1405-ben, jövőre 600 éve született, s 1464-ben, idén 540 éve hunyt el. A konferencia a Sant’Andrea della Valle templomban tartott szentmisével kezdődött, amelyet Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter bazilika főpapja mutatott be. Az előadók foglalkoztak II. Piusz írásaival, közöttük a nemrég újra kiadott „Commentari”-val, amely művében a jeles humanista a XV. század legfontosabb eseményeit foglalta össze; valamint szóltak a humanista kultúra megerősítése és elterjesztése érdekében kifejtett munkásságáról, amelynek részétképezte például a bázeli egyetem megalapítása is.

II. Piusz bízta meg Bernardo Rossellinit, hogy Corsignano kicsiny városnegyedét alakítsa át a születő reneszánsz városépítészet előírásai szerint, így megvalósítva a jövő ideális városát: Pienzát. A városka főtere modell lett, mintául szolgált Michelangelonak a Capitolumon épített teréhez, illetve Bernininek a Szent Péter bazilika előtt létesített, oszlopsorokkal övezett teréhez.

II. Piusz, Enea Silvio Piccolomini életében magyar vonatkozást is fellelhetünk: édesanyja adományozta Capestranóban azt a földterületet a ferences rendnek, amelyen Kapisztrán Szent János felépíthette a kolostort és a templomot. A capestranoi városháza jelenleg a Piccolomini-család egykori palotájában található. Az akkor még pápai diplomataként tevékenykedő Enea Silvio Piccolomini javasolta Kapisztrán Szent János elküldését a husziták ellen, s tőle származik a legutolsó leírás a szentről, akivel Bécsben találkozott, mielőtt Kapisztrán János Magyarországra utazott volna. A későbbi Pápa így jellemezte a szentéletű ferencest: „Kistermetű volt és már öreg, saját szavai szerint 65 éves, sovány, szikár, csak csont és bőr, de mindig vidám hangulatú és erős lelkületű, fáradhatatlan a munkában, művelt és beszédes… senki sem látta soha szomorúan, mindig derűs az arca”.

Az előadássorozat mellet sor került annak a tárlatnak a megnyitására is, amelynek keretében II. Piusz korából származó műveket állítottak ki.