Általános pápai kihallgatás október 6-án

Verőfényes napsütés és nyárias meleg fogadta azt a 13ezer zarándokot, akik a Szent Péter-téren gyűltek össze a hagyományos szerdai általános kihallgatásra. II. János Pál Pápa mielőtt elfoglalta volna helyét a bazilika előtti emelvényen, megáldotta Santa Teresa de los Andes (Andoki Szent Teréz), az első chilei női szent szobrát. Ignacio Walker, chilei külügyminiszter, valamint a chilei püspöki kar és a Celam (a Latin-Amerikai Püspöki Karok Tanácsa) elnöke, Francisco Javier Errazuriz Ossa bíboros, továbbá Francesco Marchisano bíboros, a Szent Péter-bazilika főpapja jelenlétében a Pápa meghintette szentelt vízzel a szobrot. A fiatal kármelita nővér, Jézusról nevezett andoki Szent Teréz 1920-ban halt meg, és honfitársnői közül elsőként emelkedhetett az oltár dicsőségére. Az őt ábrázoló szobor egy chilei szobrászművész, Juan Eduardo Fernandez Cox munkáját dicséri, hófehér carrarai márványból készült (ugyanabból a kőbányából való, ahonnan Michelangelo hozatta híres Pietájához a márványt), és a Szent Péter-bazilika külső falfülkéinek sorozatát egészíti ki Európa védőszentjei, Sienai Szent Katalin és svédországi Szent Brigitta alakja között, ahova nemsokára elhelyezik majd a Szent Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta, polgári nevén Edith Stein szobrát is. Az ötés fél méteres, hatvan tonna márványból kifaragott Andoki Szent Teréz-szobor Chile ajándéka a Pápának és a Vatikánnak.

A Szentatya miután megáldotta az adományt, elfoglalta helyét a pápai emelvényen és megkezdte a kihallgatást.

II. János Pál pápa, folytatva a vesperás liturgiájáról szóló katekézisét, a 44. zsoltárhoz fűzte gondolatait.

Az ima első része a király menyegzőjét mutatja be, majd hitvesére irányítja tekintetünket. A zsoltár tehát minden jegyespárnak szól, akik buzgón és bensőségesen élik meg házasságukat. A házasság Szent Pál szerint egy nagy misztérium jele, mégpedig az Atya emberiség iránti szeretetének, és Krisztus egyháza iránti szeretetének jelképe.

A judaista hagyomány a zsoltár királyában a dávidi Messiást fedezte fel, míg a kereszténység a himnuszt Krisztust dicsőítő énekké alakította át.

A király hitvesét az udvari költő, a zsoltár szerzője mély átérzéssel mutatja be. A föníciai városra, Tíruszra való utalásból arra következtethetünk, hogy külföldi hercegnőről van szó. Sajátos jelentőséget kap ezáltal az a felszólítás, hogy a menyasszony feledje el népét és atyjának házát, amelyet elhagyott, hogy csatlakozzon jövendőbeli férjéhez.

A házastársi hivatás nagy fordulatot jelent az ember életében, és gyökeresen megváltoztatja azt, mint ahogy erre már a Teremtés könyvében is olvashatunk utalást: „Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz”. A zsoltárban a királyi menyasszony násznépe kíséretével együtt halad a vőlegény felé, ajándékokat hozva az uralkodónak, akit elbűvöl leendő hitvesének ragyogó szépsége.

A zsoltáros magasztalja a menyasszony szépségét, amelyet még jobban kiemel aranyból szőtt, drágakövekkel ékesített esküvői ruhájának pompája.

A Biblia gyakran ábrázolja a szépséget úgy, mint Isten ragyogásának visszatükröződését, a fényes öltözék is a belső világosságnak, a lélek tisztaságának a kifejezése.

A szépségen túl a himnusz magasztalja az örömet is, amelyet a menyasszony kíséretében lévő hajadonok, barátnők ujjongása, vidám éneke juttat kifejezésre. Ez az őszinte öröm sokkal több, mint egyszerű vidámság, a szeretet megnyilvánulása, amely együtt örvend a szeretett személlyel. A zsoltár záró sorai, jókívánságai, a házasság természetéből fakadó termékenységre utalnak. „Őseidhelyébe fiaid lépnek, fejedelmekké teszed őket országok felett”. Az uralkodó ház és az egész emberiség jövője biztosítva van azáltal, hogy a házaspár gyermekeknek ad életet.

Ez a téma különösen időszerű napjainkban, amikor a világ nyugati része gyakran képtelen arra, hogy létét a jövőre bízza új nemzedékeken, új életeken keresztül, hogy ők folytassák a népek civilizációit, és megvalósítsák az üdvösségtörténetet.

Az egyházatyák közül többen Máriára vonatkoztatták a királyi menyasszony képmását, aki részesült a világ megváltásának dicsőséges angyali üdvözletében. A Mennyek Királynője közbenjárása által, nyissuk meg szívünket az Atya szeretete nagy misztériumának, miközben elkötelezzük magunkat Urunk, Jézus Krisztus követésére – mondta végül szerda délelőtti katekézisében II. János Pál pápa.

Az általános kihallgatásra többek között magyar zarándokok is érkeztek, akiket a Pápa anyanyelvükön köszöntött: „Isten hozott benneteket, kedves magyar hívek! Dicsértessék a Jézus Krisztus!” A lengyel és olasz hívekhez szólva a Pápa emlékeztetett rá, hogy megkezdődött a Rózsafüzér hónapja, október és hogy csütörtökön ünnepeljük a Rózsafüzér Királynőjének napját. Így arra kérte valamennyiüket, hogy mindennap imádkozzák el ezt a keresztény hagyománynak oly kedves imádságot, majd a Szűzanya oltalmába ajánlotta a világ, a családok és az emberek békevágyát. A föld minden tájáról jelen lévő hívek sajátos kultúráiknak megfelelően énekekkel, egzotikus hangszerekkel, színes zászlókat lengetve fejezték ki szeretetüket és odaadásukat a Pápa iránt. A kihallgatás végén a Szentatya apostoli áldását adta az egybegyűltekre.