A Szentatya beszéde az egyiptomi új szentszéki nagykövethez

Szombaton délelőtt 11 órakor II. János Pál pápa kihallgatáson fogadta Nevine Simaika Halim asszonyt, az Egyiptomi Arab Köztársaság új szentszéki nagykövetét, aki bemutatta kormánya megbízólevelét.

A diplomatához intézett beszédében a Szentatya hangsúlyozta, hogy szükség van a béke kultúrájának építésére. A Szentszék szüntelenül emlékeztet rá ezekben a megpróbáltatásokkal teli időszakban, hogy csak akkor jöhet létre a tartós kiengesztelődés a nemzetközi kapcsolatokban, ha a párbeszéd logikáját részesítik előnyben a konfliktusokkal szemben. Az erőszak mindenütt felfedi rémisztő mivoltát, és azt, hogy képtelen megoldani az ellentéteket, akár Irakban, ahol a béke helyreállítása nehézségekbe ütközik, akár a Szentföldön, amelynek arculatát sajnos vég nélküli, gyűlöletet és kölcsönös bosszúvágyat tápláló konfliktus torzítja el, akár más országokban, ahol az ártatlanokra oly kegyetlenül lesújtó terrorizmus pusztít. Az erőszak semmi jót nem szül, csak gyűlöletet, pusztítást és halált fakaszt. A Szentatya ismételten emlékeztette a nemzetközi közösséget kötelességére: segítsék elő a tárgyalások újrakezdését, mivel ez az egyetlen lehetséges módja az emberek közötti konfliktusok megoldásának. Minden népnek joga van ahhoz,hogy nyugalomban és békében éljen.

A Pápa rámutatott, hogy Egyiptom, kultúrája, politikai hagyományai, a történelme révén, az afrikai és ázsiai földrész határán, sajátos helyet vívott ki magának a nemzetek közötti kapcsolatokat, az emberek és népek közötti béke és kiengesztelődés megvalósítását illetően.

Az államok elsődleges feladata, hogy biztosítsák a békét, az állampolgárok jólétét, a törvény előtti egyenlőséget. A Szentatya utalt Egyiptom új szentszéki nagykövetének szavaira, miszerint kormánya fontosnak tartja a nők helyzetének előmozdítását, a nemzet minden tagja közötti kölcsönös tiszteletet. A Pápa tudja, hogy számíthat az egyiptomi hatóságok éberségére, amellyel biztosítják minden állampolgár számára az istentiszteleti és vallásszabadságot. Ez ugyanis az alapvető emberi jogok része. Arra szólította fel az egyiptomi polgári társadalom minden felelősét, hogy ténylegesen tartsák tiszteletben ezeket az emberi jogokat mindenütt, ahol keresztény közösségek élnek, hogy ne kelljen tartaniuk a diszkrimináció vagy erőszak semmiféle formájától. A Pápa ezt követően a vallásoknak a béke építésében betöltött szerepét hangsúlyozta. Olyan tanokat hirdetnek, amelyek tiszteletben tartják az életet, Isten szent ajándékát. A vallások feladata, hogy elutasítsák az erőszak minden formáját, mivel az ellenkezik a hit célkitűzésével, az emberek egymással és Istennel való kiengesztelődésével. A Szentatya megemlítette a neves kairói Al-Azhar egyetemet, ahol személyesen is járt és amely alapvető szerepet tölt be a muzulmán világban. Lehetőséget teremt a vallások közötti párbeszédre, különösen a keresztények és muzulmánok között. Arra van szükség, hogy a két vallás jobban megismerje egymás hagyományait, a történelemben betöltött szerepét, a vallási vezetők, de a hívek közössége szintjén is, hogy közösen szolgálhassák az emberiség jobb jövőjének ügyét. A Szentatya arra szólította fel az egyiptomi katolikus közösség tagjait, hogy folytassanak párbeszédet keresztény testvéreikkel, a kopt ortodoxokkal, valamint a görög ortodoxokkal,akiket olyan nagyon megviselt pátriárkájuk, VII. Petrosz tragikus halála.

Nevine Simaika Halim asszony, az Egyiptomi Arab Köztársaság új szentszéki nagykövete a Pápához intézett beszédében felidézte, hogy kinevezése kettős örömmel töltötte el, mivel éppen május 18-án, a Szentatya születésnapján kapta kézhez a megtisztelő hírt. Ebben a vérrel áztatott világban olyan globalizációra van szükség, amely egyre inkább figyelembe veszi a kulturális különbségeket. Ezért fontos a vallások közötti párbeszéd, amely megerősíti az emberek közötti szolidaritást – szögezte le Egyiptom új szentszéki nagykövete.