Amagyarországiapostoli nuncius a magyar egyház helyzetéről

Rádiónk olasz nyelvű, „Európa Falak Nélkül”-című műsorában Juliusz Janusz érsek, magyarországi apostoli nuncius nyilatkozott a helyi egyház életéről, feladatairól, kihívásairól, nehézségeiről. Az érsek többek között elmondta, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta eltelt tizenöt évben alapvetően pozitívan változott az egyház helyzete, utalt az 1990-es hivatalos kapcsolat-újrafelvételre a Szentszékkel, amelyben ő személyes szerepet is játszott. Kiemelte még az 1997-ben aláírt egyezményt, amely a korábban államosított egyházi ingatlanok visszaadását szabályozza, amelynek betartását ellenőrzi a nemrég megalakult vatikáni-magyar vegyesbizottság. A nehézségekről szólva a nuncius első helyen a magyarországi paphiányt nevezte meg, amit szlovák és lengyel kapcsolatok ápolásával, illetve szeminaristák magyar képzésével igyekeznek orvosolni. A magyar állam és az egyház kapcsolatát alapvetően jónak tartja - ahogy Janusz érsek fogalmazott: egyes politikusokkal van probléma – főként a szocialista és a liberális pártok részéről -, akik vagy járatlanok a nemzetközi egyezmények terén, vagy talán szavazatokat remélnek attól, hogy lejáratják az egyházat. Példaként Budapest főpolgármesterét említette a nuncius, aki – szavai szerint – jobban tenné, ha az utak javításával törődne a helyett, hogy a Szentszékkel kötött egyezmény fölbontását sürgeti. A nuncius nagyra értékeli a magyar egyháznak a határon túli honfitársai ügyében tett erőfeszítéseit. Örömmel emlékezett vissza a pünkösdi csíksomlyói búcsúra, amelyen Erdő Péter bíboros, prímás mondott szentbeszédet, és amelyre II. János Pál Pápa üzenetét küldte. Arra a kérdésre, hogy az erdélyi magyarok régi vágya, ti. hogy a Szentatya látogasson el hozzájuk beteljesül-e, Janusz érsek tréfásan azt mondta: „Erről a bukaresti nunciussal kell tárgyalniuk.” Hogy melyek a Szentszék elvárásai a magyar helyi egyház felé? „Ugyanaz, mint bármely más egyház felé, azaz a II. Vatikáni Zsinat tanításának szellemében folytatni a munkát” – nyilatkozott az apostoli nuncius. A műsor elején elhangzott rövid történelmi áttekintésében az érsek kiemelte a XX. Század egyik meghatározó egyéniségét, Mindszenty József bíboros prímás alakját, akinek tisztelete – mint mondotta – ma is töretlen a szívekben, erőforrás, gyökér az egyház számára. Az esztergomi bazilika altemplomában található síremlékét mindig elborítják a virágok, de a fogadalmi ajándékok nagy részét külön tárolják, mert ott nem férne el. Végül Janusz érsek az Európai Unióval való viszonyában értékelte a magyar egyház helyzetét: meglátása szerint az öreg földrész az elvilágiasodás jelensége ellenére rengeteg spirituális erővel rendelkezik, elég csupán arra gondolni, hogy az európaiak 80%-a továbbra is keresztény, amelyhez nagy mértékben hozzájárultak az ortodox egyházak. Kiemelte II. János Pál Pápa a totalitárius rendszerekben – így a nácizmus és a kommunizmus alatt - szerzett személyes tapasztalatának jelentőségét, aki bizalmát az emberekbe vetette. Ugyanis a fasizmus, a kommunizmus és valamiképpen a jelenlegi Európai Unió mind valamilyen ideológiai rendszerek, amelyek egy kis csoport, egy nomenklatúrának akarják alárendelni az embert – mondta Janusz érsek. Erre mond nemet a Pápa, amikor azt mondja, hogy nem szabad alárendelni az embert ezeknek az ideológiáknak, ezeknek a velejéig bürokratikus rendszereknek, hanem a Krisztus által megváltott emberbe kell helyezni a bizalmat. Mert ez az ember képesa megújulásra, a kiengesztelődésre, a megbocsátásra, az új vallási ébredésre. Ahogy a Szentatya fogalmazott: a szeretet fantáziáját kell használnunk, kilépni ezekből a kategóriákból: „Ne féljetek! Keljetek föl, menjünk!” Mert a történelmet – és ezen belülis Európa történelmét mindig is mélyen áthatotta Krisztus.