2004-08-26 17:25:54

II. János Pál pápa üzenete a XX. Ifjúsági világtalálkozóra


Csütörtökön délelőtt közzétették a Szentatya üzenetét, amelyet a jövőre, Kölnben esedékes ifjúsági világtalálkozóra írt, és amelynek mottója a Máté evangéliumából vett idézet: „Eljöttünk, hogy hódoljunk neki”.

A következő ifjúsági világtalálkozó témája lehetővé teszi, hogy minden földrész fiataljai lélekben végighaladjanak a Három Királyok útján, akiknek ereklyéit egy jámbor hagyomány szerint éppen Kölnben tisztelik, és hozzájuk hasonlóan, a fiatalok is találkozhatnak minden nemzet Megváltójával, a Messiással.

Krisztus világossága ragyogta be a Napkeleti Bölcsek értelmét és szívét. ”Elindultak”– írja az evangelista, az ismeretlen felé haladva, bátran vállalkoztak a hosszú, nehéz útra.

Habozás nélkül mindent maguk mögött hagytak, hogy kövessék a csillagot, amelyet láttak Napkeleten. A fiatalok, a Három Királyokhoz hasonlóan, készülnek a kölni utazásra, a világ minden részéről. Nem csak az a fontos, hogy a ifjúsági világtalálkozó gyakorlati megszervezésével foglalkozzanak, hanem az is, hogy mindenekelőtt lelkiekben készüljenek fel, a hit és Isten szavának meghallgatása légkörében.

„És lám, a csillag, melyet napkeleten láttak, előttük haladt, amíg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt”. A Napkeleti Bölcsek megérkeztek Betlehembe, mert hagyták, hogy a csillag vezesse őket. „Amint megpillantották a csillagot, igen megörültek.” A fiatalok is tanulják meg azoknak a jeleknek az értelmezését, amelyek révén Isten hívja és vezeti őket. Amikor tudatában vagyunk annak, hogy Isten vezet bennünket, szívünk valódi és mély örömet érez, amelyet az a vágy kísér, hogy találkozzunk vele és nyomába lépjünk.

„A házba lépve, ott látták a gyermeket anyjával, Máriával” – folytatja üzenetében a Szentatya Máté elbeszélésének elemzését. Első látásra semmi rendkívüli sincs ebben a jelenetben, a Gyermek azonban különbözik mindenki mástól: Ő Isten egyszülött Fia, aki megfosztja magát dicsőségétől, aki eljött közénk, hogy meghaljon a Kereszten.

Csodálattal állunk meg Isten misztériuma előtt, aki leereszkedett hozzánk, hogy magára vegye emberi létünket, egészen az értünk való keresztáldozatig. Szent Pál szavai szerint: „Ő, a gazdag, értetek szegénnyé lett, hogy szegénysége által meggazdagodjatok”. Hogyan adjunk hálát Istennek ennyi jóságért? A Napkeleti Bölcsek találkoznak Jézussal Betlehemben (Bet-lehem), melynek jelentése a „kenyér háza”. Az egyszerű istállóban, szalmán nyugszik az a „búzaszem”, amely, ha elhal, bő termést hoz. Jézus, nyilvános szereplése során, saját magáról és küldetéséről szólva, gyakran alkalmazza a kenyér jelképét. „Én vagyok az élet kenyere” – amely alászállott a mennyből.

Ha ismét hittel végigjárjuk a Megváltó földi életútját, a bölcső szegénységétől kezdve egészen a keresztig, jobban megértjük az emberiséget megváltó szeretetének misztériumát. A Gyermek, akit Mária a jászolba fektetett, az Emberfia, akit mi majd keresztre feszítünk. A Megváltó, aki jelen van az Oltáriszentségben. A betlehemi istállóban egy újszülött vonásaival, hagyja, hogy imádja őt Mária, József és a pásztorok: a szent ostyában őt imádjuk a szentségben, aki jelen van testével és vérével, lelkével és istenségével, felajánlja magát számunkra, mint az örök élet táplálékát. A szentmise válik tehát a szeretet találkozójává azzal, aki maradéktalanul odaadta magát nekünk. A Pápa arra buzdítja a fiatalokat, hogy habozás nélkül válaszoljanak hívására, hallgassák meg szavát, megfelelő módon készüljenek fel az Oltáriszentség vételére, különösen ebben az Eucharisztiának szentelt évben, amelyet a Szentatya az egész egyház számára elrendelt.

„Leborulva, hódoltak neki” – A Napkeleti Bölcsek felismerték és imádták a gyermekben azt, akit a nemzetek vártak ésakit a próféták megjövendöltek. Mi őt imádhatjuk az Eucharisztiában, és elismerhetjük, mint Teremtőnket, egyetlen Urunkat és Üdvözítőnket.

„Fölnyitották kincses ládájukat és ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirrhát.”

Az ajándékok, amelyeket a Napkeleti Bölcsek a Messiásnak adnak, jelképesen kifejezik az imádatot.. Az arany királyi istenségét hangsúlyozza, a tömjén azt fejezi ki, hogy Jézus az Új szövetség papja, a mirrha pedig a prófétát dicsőíti, aki majd vérét ontja, hogy kiengesztelje az emberiséget az Atyával.

Kedves fiatalok – írja üzenetében a Szentatya – ti is ajánljátok föl az Úrnak életetek aranyát, vagyis szabadságotokat, hogy kövessétek őt szeretetből, szálljon fel az égbe buzgó imáitok tömjénfüstje, hálával teli szíveteket ajándékozzátok neki, az igazi Embernek, aki annyira szeretett bennünket, hogy meghalt értünk a Golgotán, mint egy gonosztevő.

Imádjátok az egyetlen igaz Istent, tartsátok fenn számára az első helyet életetekben! A bálványimádás szüntelenül kísérti az embert, sajnos, vannak, akik problémáik megoldását olyan vallásgyakorlatokban keresik, amelyeket nem lehet összeegyeztetni a keresztény hittel. Vannak olyan irányzatok, amelyek a siker és a hatalom hamis mítoszait hirdetik. Veszélyes olyan felfogásokhoz csatlakozni, amelyek Istent kozmikus energia formájában, vagy más, a katolikus tanításnak nem megfelelő módon mutatják be. A fiatalok ne engedjenek a hazug illúzióknak, a múló divatoknak, amelyek gyakran tragikus lelki ürességet hagynak maguk után. Utasítsák vissza a pénz, a fogyasztói társadalom csábítását, az alattomos erőszakét, amelyet olykor a médiumok is gyakorolnak. Az igaz Isten imádása azt jelenti, hogy ellenállnak a bálványimádás minden formájának.

Imádják Krisztust: Ő az a kőszikla, amelyre jövőjüket alapozhatják, valamint egy igazságosabb és szolidárisabb világot építhetnek. Jézus a béke Fejedelme, a megbocsátás és a kiengesztelődés forrása.

„Más úton tértek vissza hazájukba”. Ez az irányváltoztatás a megtérést is jelképezheti, amelyre mindenki meghívást kapott, aki találkozott Jézussal.

Jézus szavát hallgatni és imádni őt, azt jelenti, hogy bátor, olykor hősies döntéseket hozunk. Jézus igényes, mivel valódi boldogságunkat akarja. Egyeseket arra hív meg, hogy kövessék őt a papságban vagy Istennek szentelt életben. De ezen kívül minden megkeresztelt meghívást kapott az életszentségre.

Sürgető szükség van napjainkban Jézus szeretetének tanúira – írja a fiataloknak szóló üzenetében a Szentatya. Az egyháznak olyan férfiak és nők tanúságtételére van szüksége az új evangelizáláshoz, akiknek életét átalakította a Jézussal való találkozás. Az egyháznak szentekre van szüksége. Kölnben közelebbről megismerkedhetnek Szent Bonifáccal, Németország apostolával, Nagy Szent Albert, valamint a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta – Edith Stein alakjával. E két utóbbi, a Napkeleti Bölcsekhez hasonlóan, szenvedélyesen kereste az igazságot, a hit szolgálatába állítva értelmét, tanúskodva arról, hogy a hit és az értelem szoros kapcsolatban állnak egymással.

A Pápa végül imáiról biztosítja a kölni utazásra készülő fiatalokat, azért fohászkodva, hogy Mária, az „Euchariszti







All the contents on this site are copyrighted ©.