Elvándorlók Ázsiában; pozitív kihívás az egyház számára
Az emigráció Ázsiában a hithirdetés új színterévé vált, ugyanis az elvándorlók nemcsak
a szegénység elleni küzdőszellemet viszik magukkal, hanem azt a vágyat is, hogy megosszák
másokkal kultúrájukat és hitüket. Ezért az elvándorlás ma új missziós-hullámot is
jelent és a plébániáknak ún. második otthonná kell alakulniuk az elvándorlók számára,
ahol a befogadás és a nyitottság szellemében lelnek otthonra bármilyen valláshoz tartozzanakis
– nyilatkozott az AsiaNews hírügynökségnek Stephen Fumio Hamao bíboros, az Elvándorlók
és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke. A bíboros véleménye szerint a globalizáció
furcsa, ellentmondásos helyzetet idézett elő; míg az országhatárokat átlépő tőkeáramlás
remekül működik, addig a személyek szabad mozgása nem valósul meg. A gazdagok úgy
vértezik föl magukat a szegények ellen, hogy különböző akadályokat gördítenek helyváltoztatásuk
útjába: vízumok, engedélyek formájában. Kulturális szinten pedig az elvándorlókat
tekintik a társadalmi válságok előidézőinek, illetve elsősorban a nemzeti önazonosság
megóvása elleni fenyegetésnek. Európa után Ázsiában a legmagasabb az elvándorlók száma;
több, mint 48 millió embert érint. A kivándorlás általában negatívan hat az elhagyott
anyaország gazdaságára, de ez alól is van kivétel – mondta Hamao bíboros. A Fülöp-szigetekről
elvándorolt lakosság a külföldön megkeresett pénzt hazaküldi, így közvetve ösztönzően
hat az ország gazdasági fellendülésére. Ami az ázsiai helyi egyház új kihívásait illeti
a japán bíboros az elvándorlók méltóságának védelmét és előmozdítását jelölte meg,
amely konkrétan azt jelenti, hogy igyekeznek megoldani a hiányzó lakóhelyek, az élelmiszerellátás
problémáját, az illegalitás jelenségét, továbbá segítenek a szükséges iratok beszerzésében,
a nők és gyermekek szexuális kizsákmányolásának megakadályozásában. Pasztorációs szinten
– magyarázta Hamao bíboros – II. János Pál Pápa 1999-es és 2002-es, az Elvándorlók
Világnapja alkalmából írt üzenetét tekintjük mérvadónak, amelyben a Szentatya arra
szólította föl valamennyi plébániát – így az ázsiaiakat is -, hogy váljanak mindenki
számára második otthonná, nemcsak a katolikusok, hanem mindenféle vallású elvándorlók
számára. Ez ma a keresztény közösség küldetése az elvándorlók felé – összegezte gondolatait
az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke. Jó példával jár előttünk a
fülöp-szigeteki helyi egyház, amely fölismerte, hogy a hithirdetésben nem pusztán
magára számíthat, hanem azokra a keresztény elvándorló fülöp-szigeteki nőkre is, akik
buddhista barátnőiknek beszélnek Jézus Krisztusról. E tanúságtételeknek köszönhetően
sok taiwani nő tér meg. A keresztények feladatáról szólva Hamao bíboros az egység
és a közösség formálását emelte ki. Mint mondta, személyes meggyőződése, hogy a keresztény
elvándorlók igazi prófétákká válva közösség-és szolidaritásformáló hatást gyakorolnak
környezetükre. „Japánban kb. fél millió a keresztény bevándorló és azt látom, hogy
sok katolikus nő japán férfihoz megy feleségül, s életpéldájuk hatására a férfiak
áttérnek a keresztény hitre”– fejezte be az AsiaNews hírügynökségnek adott nyilatkozatát
Stephen Fumio Hamao bíboros.