Szerdán délelőtt II. János Pál Pápa rendkívüli módon nem castel gandolfói rezidenciáján,
hanem a vatikáni VI. Pál-teremben tartotta meg a nyári szabadságát követő első általános
pápai kihallgatást. A Szentatya a hívek nagy száma miatt döntött úgy, hogy a Vatikánba
autózik, hogy ott fogadja a köszöntésére összegyűlt mintegy 4000 zarándokot. A Föld
különböző tájáról érkezett hívek színes csoportjai – köztük nagy számú fiatal - ünnepi
díszbe öltöztették a kihallgatási csarnokot. Ehhez járult az a szívből jövő lelkesedés,
amellyel a Szentatyát fogadták; énekekkel, ritmusos kántálással és zászlókat lengetve
fejezték ki szeretetüket II. János Pál Pápa iránt, akinek időről időre meg kellett
szakítania beszédét, hogy fogadja a zarándokok köszöntését. Az általános pápai
kihallgatás során a Szentatya folytatta a vesperás liturgiájáról szóló katekézisét.
Ez alkalommal a 118. zsoltárhoz fűzte gondolatait, amely Isten törvényének dicsérete.
Aki követi Isten parancsolatait, olyan úton jár, amely békéhez, kiegyensúlyozott
lelkiismerethez vezet, és megnyitja a 8 boldogság kapuit már ebben az életben. A zsoltár
22 versszaka megfelel a héber abécé betűinek és a teljességet fejezi ki. A Szentatya
a Nun címet viselő versszakot elemezte, amelynek első sorát a fény ragyogja be: „Szavad
fáklya a lábam elé, világosság az utamon”. Az ember, élete útján gyakran sötét szakaszokon
halad át, de a sötétséget váratlanul megvilágítja Isten szavának ragyogása. A zsoltáros
imájában felidézi az élet szenvedéseit és veszélyeit, de nem felejti el Isten törvényét.
Az Istent kereső hívő egész életében ki van téve a megpróbáltatásoknak, az üldöztetésnek,
a bűnösök csapdát állítanak fel számára. A keresztény pedig tudja, hogy minden nap
fel kell vennie keresztjét és folytatnia kell keresztútját a Kálvária felé. Ennek
ellenére az igaz ember érintetlenül megőrzi hűségét, nem felejti el Isten törvényét,
nem tér le a helyes útról. A keresztények biztosak abban, hogy maga Krisztus vezeti
őket földi zarándoklatukon, ahogy ezt János evangéliumában olvashatjuk: „Én vagyok
a világ világossága. Aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága”. Katekézise
után a Pápa köszöntötte a zarándokokat: franciául, angolul, németül, spanyolul, portugálul,
lengyelül, valamint cseh, horvát, és olasz nyelven intézett hozzájuk üdvözlő szavakat.
A Pápa továbbá anyanyelvén nagy szeretettel köszöntötte a Lengyelországból és Litvániából
érkezett elhagyott gyermekek csoportját. A kihallgatáson részt vett az athéni Olimpiára
készülő olasz lovassportszövetség egy delegációja, valamint Enrico La Loggia, az olasz
regionális politika hegyvidékért felelős minisztere, hogy bemutassa a Szentatyának
azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a hegyvidék ismét a béke helyévé váljék.
A kihallgatás végén a Pápa köszöntötte a minisztert és megáldott egy olasz nemzetiszínű
lobogót, amelyet 2005 és 2007 között a világ valamennyi földrészén található hét legmagasabb
hegy csúcsain fognak kitűzni olasz hegymászók, így többek között: 2005 januárjában
elsőként a Kilimandzsárón Tanzániában, majd Pápua-új Guineában, az Antarktiszon, Alaszkában,
Argentínában és a Mount-Everesten. II. János Pál Pápa apostoli áldása után a hívek
hosszú sorokban járultak a Szentatya el gyűrűcsókra, miközben a VI. Pál-csarnokot
betöltötte a zarándokok nem szűnő lelkes éljenzése: Szeretünk Téged! A hagyomány szerint
a Pápa legvégül a fiatalokhoz, a betegekhez és az ifjú házasokhoz fordult, arra biztatva
őket, hogy a nyári időszakban fokozzák az Istennel való személyes kapcsolatukat, az
imádságon keresztül hallgatva az Úr szavát. Az általános kihallgatást követően a Pápa
kocsin visszatért Castel Gandolfóba. Raniero Cantalamessa atya, a Pápai Ház szónoka
a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy csodálja a Pápát, amiért nyári
szabadsága idején is megtartja a szerdai kihallgatásokat, hogy így szerezzen örömöt
a világ minden tájáról érkező zarándokoknak. Cantalamessa atya fölidézte, hogy számos
alkalommal kísért külföldi vendégeket a pápai kihallgatásra - köztük nem katolikusokat
is – és valamennyien úgy nyilatkoztak a Szentatyával történt találkozásról, mint a
legszebb dologról, amit Róma adhatott nekik. Biztos vagyok benne – mondta Raniero
Cantalamessa atya, a Pápai Ház szónoka -, hogy ezek a pillanatok Isten Országát építik.