2018-04-11 16:00:00

Ferenc pápa katekézise: A keresztség, mint megtisztulás és újjászületés, krisztusivá tesz


A keresztség, a vízbe-merítkezés témájának szentelte Ferenc pápa mostani katekézisét, miután múlt héten, a Húsvét utáni szerdán lezárta a szentmiséről szóló katekézis-sorozatát. A Szent Péter téren tartott általános kihallgatás során a Szentatya ez alkalommal a keresztény élet természetéről elmélkedett, amely magából Krisztusból eredő élet. A keresztség szentsége gyújtotta meg bennünk a keresztény életet. Krisztus újdonságokkal teli Húsvétja a keresztség révén éri el az embert, hogy saját képére alakítsa őt. A megkereszteltek Jézus Krisztushoz tartoznak, ő az életük Ura. A keresztség a keresztény élet alapja, fundamentuma. Első a szentségek között, mintegy kapu, mely megengedi, hogy az Úr Krisztus lakást vegyen a személyünkben, mi pedig belemerüljünk az ő titkába.

A keresztség belemerítkezés Jézusba a bűnök bocsánatára

Katekézise második fő gondolataként Ferenc pápa a megkeresztelni, belemeríteni szó tartalmát elemezte. A vízzel való fürdés sokféle hitnek közös rítusa. Azon az egyik állapotból egy másik állapotba való átjutás kifejezésére szolgált, mint a megtisztulás jele egy új kezdet számára. Ám a keresztény ember figyelmét nem kerülheti el, hogy ha a test a vízbe merítkezik, akkor a léleknek is Krisztusba kell elmerülnie, hogy elnyerje a bűnök bocsánatát és fölragyogjon rajta az isteni fény – idézett a pápa a kora-keresztény Tertulliánusztól.          

Ismerjük és ünnepeljük keresztségünk napját

A Szentlélek erejében a keresztség belemerít minket az Úr halálába és feltámadásába, megfojtja a keresztvízben a bűn alatt álló régi embert és újjászüli az új, Jézusban újjáteremtett embert. Benne Ádám összes fiai új életre hívattak. A keresztség tehát újjászületés – szögezte le a pápa, majd egyik kedves gondolatát ismételte meg a keresztségünk napjának a tudatosítására. „Biztos vagyok abban, hogy mindenki ismeri a saját születésnapját, de talán csak kevesen emlékeznek a megkeresztelkedésük napjára” – mondta és azt a házi feladatot bízta a Szent Péter téren összegyűlt résztevőkre, hogy „otthon mindenki kérdezze meg szüleitől és nagyszüleitől a keresztségük napját. Ez a nap ugyanis a hálaadás napja, mert ekkor lépett Jézus, és ekkor lépett a Szentlélek is az életünkbe. Mindnyájunknak tudni kell a keresztségünk napját, ez egy másik születésnap, az újjászületés napja és kérem, ne felejtsétek el azt!” – buzdított a pápa.

A keresztség részesít a Szentháromság életében

Utalt a Feltámadott utolsó szavaira, amelyekkel az apostolaihoz fordult: „Menjetek és tegyetek tanítványommá minden népet, megkeresztelve őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében”. A keresztségi megtisztulás révén, aki hisz Jézusban, belemerül magának a Szentháromságnak az életébe. A keresztség vize nem akármilyen víz – pontosított a pápa –, hanem amire lehívták a Szentlelket, aki életet ad, ahogy a Hiszekegyünkben valljuk. Gondoljunk csak Jézus Nikodémusnak mondott szavaira az isteni életre való újjászületésről: „Erre Jézus azt mondta: „Bizony, bizony, mondom neked: Aki nem vízből és Szentlélekből születik, az nem megy be az Isten országába. Ami a testből születik, az test, ami a Lélekből születik, az lélek” (Jn 3,5-6). Ezért a keresztséget újjászületésnek hívjuk és hisszük, hogy „Isten irgalmassága megmentett bennünket a víz által, mely újjászül és megújít a Szentlélekben” (Tit 3,5). 

Az újjászületés hatékony jele a keresztség, hogy új életben járjunk, ahogy Pál apostol mondja  a római híveknek:  „Vagy nem tudjátok, hogy akik Krisztus Jézusban megkeresztelkedtünk, az ő halálában keresztelkedtünk meg? A keresztségben ugyanis eltemetkeztünk vele együtt a halálba, hogy miként Krisztus az Atya dicsősége által feltámadt a halálból, úgy mi is az élet újdonságában járjunk” (Róm 6,3-4).

A keresztség Krisztus Testébe, az Egyházba kapcsol

A továbbiakban Ferenc pápa a keresztség közösségi hatásairól elmélkedett. Krisztusba belemerülve  a keresztség Krisztus testének tagjává tesz, ami az egyház, és így részese lesz az egyház világban való missziójának. Mi keresztények nem vagyunk elszigetelt lények, hanem Krisztus Testének tagjai vagyunk – fűzte hozzá szabadon a pápa. A keresztelő medencéből származó életerőt Jézus a következő szavakkal világította meg: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad és én őbenne, az sok gyümölcsöt terem” (vö Jn 151,5). Ugyanaz az élet, a Szentléleké áramlik Jézusból a megkereszteltekbe, egyesítve őket saját testében és megjelöli a szent kenettel, továbbá az eucharisztikus asztalról táplálja őket.

A keresztség a hit útját feltételezi

A keresztség lehetővé teszi, hogy Krisztus bennünk éljen, mi pedig őbenne és vele egyesüljünk, hogy az Egyházban mindenki saját állapotának megfelelően hozzájárulhasson a világ átalakításához. Az egyetlen egyszer megkapott keresztség az egész életre megvilágosít és lépteinket a mennyei Jeruzsálem felé irányítja. Van tehát egy keresztség előtti és keresztség utáni állapot. A keresztség a hit útját feltételezi, amit katekumenátusnak nevezünk, nyilvánvalóan felnőtt-keresztség esetében.

Ne feledkezzetek meg megkereszteltetni a gyermekeket!

De a gyerekeket is az egyház kezdettől fogva megkeresztelte a szüleik hitében. Ferenc pápa szokásához híven válaszolt a feltételezett ellenvetésre: „De miért keresztelnek meg kisgyermeket, amikor nem is tudja, miről van szó? Reméljük, hogy növekszik és megérti, míg majd ő maga fogja kérni a keresztséget!” De ez a gondolat nem számol a Szentlélekbe vetett bizalommal – válaszolta a pápa –, mert amikor megkeresztelünk egy gyermeket, akkor belép abba a gyermekbe a Szentlélek és elkezdi benne kialakítani a keresztény erényeket, amik aztán később kivirágoznak. Mindig lehetőséget kell adni az összes gyermeknek – kérte a pápa –, hogy elnyerjék  a Szentlelket, aki az élet során vezeti őket. Ne feledkezzetek meg megkereszteltetni a gyermekeket. A keresztséget senki nem érdemli meg, mert az mindig ingyenes ajándék, felnőttnek és gyermeknek egyaránt. Ahogy az egy élettel teli maggal történik, gyökeret ver és gyümölcsöt hoz a hittől táplált talajban. A húsvéti virrasztás során minden évben megújított keresztségi fogadalmainkat naponta meg kell élni, hogy a keresztség „krisztusivá alakítson bennünket”. Ne féljünk ettől a szótól, hogy  „krisztusivá alakítson bennünket”, mert az hasonlóvá tesz bennünket Krisztushoz és átalakít minket Krisztusban, ami által valóban másik Krisztus leszünk – fejezte be szerdai katekézisét Ferenc pápa.

(vl)                 

               








All the contents on this site are copyrighted ©.