Ki az a Krisztus, akiről az egyház beszél? Húsvéti beszélgetés Udvardy György pécsi megyéspüspökkel

Krisztus nem egy bölcs tanító, akinek célszerű megfogadni az életvezetési tanácsait. Jézus az Isten fia, az Atya küldötte, és az ő személyét, titkát hivatott feltárni. Teszi ezt éppen a bűn misztériumán keresztül, felmutatva az Atya irgalmát és az ember jövőjét. A mai világban fontos, hogy az emberek az egyház Krisztusából forrásozó Krisztusképet valljanak magukénak – utalt a főpásztor a Placuit Deo – kezdetű dokumentumra, amelyet a közelmúltban adott ki a Hittani Kongregáció.

Remény és hűség

„Reménységünk az üdvösségre szól, ebben erősít meg minket húsvét ünnepe.” – a pécsi egyházmegye ez évi mottója (Zsid 10,23) alapján a főpásztor a remény és a hűség gondolatát emelte ki a nagyheti és húsvéti szertartásokon. Arra buzdította a híveket, hogy vállalják a krisztusi identitást, hiszen ez hordozza a reményt, ez az élet forrása. „Szeretnénk újjászületni, húsvét öröme ezzel ajándékoz meg minket. Krisztus felvitte a keresztre a bűneinket, így lett mindannyiunk megváltója. Ezáltal minden új értelmet nyer – Krisztusban.”

Húsvét jelentősége

Húsvétvasárnap a történelem legnagyobb eseményére emlékezünk, amely nemcsak az emberi méltóság alapját adja, de minden keresztény ember cselekvésének irányát is meghatározza. Ahogy Szent Pál írja a kolosszeieknek, aki feltámad Krisztussal, az odafönt valókat keresi (vö. Kol 3,1). Az odafönt valók keresése nyilvánul meg abban, ahogy a mindennapokban felelősséget vállalunk magunkért és egymásért kapcsolatainkban, döntéseinkben, vagy ahogy a művészeteken keresztül, a teremtett világ javainak megóvásával átörökítjük értékeinket az utánunk következő nemzedékeknek.

Udvardy György püspökkel a nagyhéten beszélgettünk a húsvéti ünnepkör jelentéséről, a passiójátékok szokásáról, valamint a mai ember keresztény identitásáról a Placuit Deo – kezdetű vatikáni dokumentum kapcsán.

(gá)