2018-03-29 15:28:00

Ferenc pápa homíliája a krizmaszentelési misén: Az Úr és Mária közelségével szolgáljunk!


Ferenc pápa Nagycsütörtök délelőtt a Szent Péter bazilikában mutatta be a krizmaszentelési szentmisét egyházmegyéje papságával és a Rómában tanuló és dolgozó papokkal együtt. A szentmise során a pápa megáldotta a keresztelendők és betegek olaját, valamint a krizmát, majd a papok megújították a szenteléskor tett ígéreteiket.

Téma: Isten közelsége és Isten Anyja közelsége

Ferenc pápa a szentmise homíliájában egyik kedvenc témájáról, az Isten közelségéről és Isten Anyja közelségéről beszélt. Izajás könyve szerint Isten Fölkentje, a Messiás azt a küldetést kapja, hogy menjen közel a néphez, a betegekhez, a szegényekhez, a foglyokhoz. A mise zsoltára az öreg Dávid király éneke, aki Isten közelségében maradt és ez az idők során megőrzött közelség a hűség nevét nyeri el. A Jelenések könyvének az Ura, aki az eljövendő, akit átszúrtak, mindig elénk jön, hogy velünk legyen. Az evangélium pedig Jézust mutatja Názáretben, amint a zsinagógában felolvassa a tekercset. Minden szem reá szegeződik, majd küldetésének feladatait a közeljövő Istenről provokatív módon zárja: „Ma beteljesedett az Írás, amit az imént hallottatok” (Lk 4,26). Jézus a rábízott örömhírrel evangelizál, úton járó prédikátor lesz. Harminc évi rejtett élete után, melyet népében élt le, kezdődik csak a szolgálata. Ez a megtestesülés, az inkulturáció pedagógiája – emelte ki a pápa.

A pap legyen elérhető és találjon megfelelő szót mindenkihez 

A közelség nem egy különleges erényt jelöl, hanem olyan magatartást, mely az ember egész személyiségét érinti, összes kapcsolataival együtt. A közelségben az ember egyszerre van önmagánál, de közben figyelemmel fordul a másik felé. Amikor egy papról azt mondják, hogy közel van a néphez, ez két dolgot jelent. Először azt, hogy egyszerűen „van”, hogy „ott van”, hogy elérhető, szemben azzal, aki nincs ott. Ez utóbbiakról mondják a hívek gyakran: „Igen, tudjuk, de hát az atya nagyon elfoglalt!”. A közelség másik titka pedig az, hogy mindig talál egy megfelelő szót mindenki számára: kicsikkel, nagyokkal, szegényekkel, és még a nem hívőkkel is… Ők az utca papjai!   

A közelség az evangelizálás, az irgalmasság és az igazság kulcsa

A pápa ennek alátámasztására Fülöp diakónus példáját említette, aki egyik helyről a másikra járt, hogy az örömhírt hirdesse. A Szentlélek mintegy „túszul ejtette” és így mindig készen állt arra, hogy bárhová útnak induljon és ha kell kereszteljen. A közelség az evangelizálás kulcsa, de egyúttal az irgalomé is, hiszen az irgalom mindig azért „iparkodik”, hogy irgalmas szamaritánusként kötelezze el magát és ennek érdekében kiküszöböli a távolságot. A közelség továbbá az igazság kulcsa is. Ugyanis az igazság nem egy meghatározás, melynek jegyében uralkodni lehet bizonyos helyzetek fölött. Az igazság hűséget is jelent, mely megengedi, hogy az embereket saját nevükön szólítsad meg, mondta a pápa, ahogy az Úr nevünkön szólít minket.

Óva intett attól a kísértéstől, hogy elvont igazságokból hamis bálványokat faragjunk

A pápa ezután szabadon hozzáfűzte, hogy egy mai rossz szokás a néven nevezés helyett minősítő jelzővel illeti a másikat, miközben pedig mindnyájan Isten fiai vagyunk. A Szentatya azonban óva intett attól a kísértéstől, hogy elvont igazságokból hamis bálványokat faragjunk. Ezek kényelmes, kézbe vehető bálványok, melyek bizonyos tekintélyt és hatalmat adnak. Miközben elrejti, álcázza az „igazság-bálványt”, evangéliumi szavakba öltözteti és eltávolítja az egyszerű embereket Jézus Szavának és szentségeinek gyógyító közelségétől.      

Szűz Mária a papok Édesanyja, a Közelség Madonnája   

Forduljunk most Máriához – kérte a pápa a krizmaszentelési  mise homíliájában –, a papok Édesanyjához, akit joggal nevezhetünk a Közelség Madonnájának , majd saját apostoli buzdítására utalt, ami szerint Mária olyan, mint egy igazi anya, aki velünk együtt jár, aki velünk együtt harcol és állandóan Isten szeretetének a közelségét árasztja. Ebből a szeretetből ekképpen senki nincs kizárva. A mi Máriánk nemcsak közel van hozzánk a szolgálatra készen állásával, hanem azzal a móddal is, ahogyan ő szolgál. Példa erre Kána, ahol azonnal szolgálni kezd, mégpedig olyan tónussal, mellyel eltökélten mondja a szolgáknak: „Tegyétek meg, bármit is mond!”. Mária szava példa lesz minden egyházi nyelvezet anyai modelljeként. De ehhez a kéréshez – mondta hétköznapi nyelvezettel Ferenc pápa – ott kell lenni a konyhában, ahol főznek. Csak ez a közelség, akár konyhának is mondhatjuk, tudja megkülönböztetni az asztalra kerülő új és jobb bort a korábbitól.

A pápa a továbbiakban a papi közelség három területéről elmélkedett, amelyekben a „Tegyétek azt, amit Jézus mond nektek” felszólításnak kell érvényesülnie, jóllehet ezerféle módon, de mégis ugyanazzal az anyai tónussal. Ezek pedig a lelki kísérés, a gyóntatófülke és a prédikáció területe.    

Közelség a lelki kísérésben

A közelség a lelki kísérésben téma kifejtésére a pápa Jézus és a szamariai asszony találkozását említette. Először az Úr arra tanítja meg, hogy kell helyesen imádni lélekben és imádságban, aztán nagy körültekintéssel abban segíti, hogy megnevezze a vétkét, anélkül, hogy megsértené. Végül pedig az Úr „megfertőzi” az asszonyt a missziós lelkülettel, aki pedig elmegy és hirdeti Jézust a falujában. A spirituális beszélgetésnek ebben a modelljében az Úr úgy képes felszínre hozni a szamariai asszony bűnét, hogy az árnyékot vetne az igaz Istent imádó lelkületére és akadályozná őt missziós hivatásában.

Közelség a gyóntatófülkében

A közelség a gyóntatófülkében terület megvilágítására a pápa a házasságtörő asszony példáját hozta. Itt világosan lehet látni, hogy milyen mértékben döntő a közelség, egészen a „pertu” kapcsolatig. Az Úr a házasságtörő asszony szemébe néz, miután a megkövezéstől tartó, térdelő asszony fölállt és azt mondja neki: Én sem ítéllek el. Ez pedig  nincs a törvény ellen. Majd hozzátette, hogy „Többé ne vétkezzél!”, de ezt nem egy igazságfogalom jogi formájában mondta, hanem az isteni irgalmasság jegyében.

Közelség a prédikációban 

A közelség a prédikációban téma kapcsán a pápa azokra gondolt, akik „távol vannak”, és tegyük ezt mi is – kérte a pápa a papoktól – Péter apostol első prédikációjának a meghallgatásával. Péter apostol Pünkösd ünnepén szót emelt mindazokért, akik távol vannak (ApCsel 2,39), és úgy tudott prédikálni, hogy fájdalom járta át a szívüket, odáig menően, hogy megkérdezzék: Mi tegyünk hát, testvérek? Erre pedig a válasz mindig a máriai, egyházi tónus. A homília annak a próbaköve, hogy a Pásztornak a népével való közelségét és találkozását értékeljük. A homíliában meglátjuk, hogy milyen közel voltunk az Istenhez az imádságban és milyen közel vagyunk az emberekhez a hétköznapokban.   

Ez a két közelség együtt valósul meg, egymásból táplálkozik és egymást kölcsönösen támogatják. Ha az Istentől távol érzed magad, menj közel a néphez, amely meggyógyít az ideológiákból és a langyos hitedből. Ha pedig távol érzed magad a néptől, az emberektől, akkor menj közel az Úrhoz, az ő Szavához – buzdított a pápa. Az evangélium Jézusa megtanít téged arra, hogy az ő szemével nézzél a népére – fejezte be homíliáját Ferenc pápa.  

Az Úr utolsó vacsorájának esti emlékmiséje a római Rebibbia börtönben

Nagycsütörtök este Ferenc pápa a Coena Domini ünnepét, az Úr utolsó vacsora esti emlékmiséjét a római Rebibbia börtön lakói között végezte, a lábmosás szertartásával együtt.

(vl)








All the contents on this site are copyrighted ©.