Ne tegyük lelkünket és Isten házát vásárcsarnokká! – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Vasárnap délben az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében a Szentatya hangsúlyozta: súlyos veszélyt jelent, amikor az emberek Istent és az őt megillető tiszteletet saját érdekeikre használják fel. Jézus buzgósága a szereteté, amely önfeláldozáshoz vezet, nem hamis buzgóság, ami azt állítja, hogy az erőszak révén szolgálja Istent.

A jeruzsálemi templom megtisztítását a próféták tetteként értelmezték

A János evangéliumából vett szakasz, a templom megtisztítása, azt az epizódot beszéli el, amikor Jézus kiűzte a kufárokat és pénzváltókat a jeruzsálemi templomból (vö. Jn 2,13-25) – mondta a pápa. Jézus kötélből font ostorral hajtotta végre gesztusát, felforgatta asztalaikat és így szólt: „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”. Ez a határozott cselekedet Húsvét ünnepéhez közeledve nagy hatással volt a tömegre és ellenséges érzületeket váltott ki a vallási hatóságokból, valamint azok részéről, akik fenyegetve érezték gazdasági érdekeiket. Hogyan értelmezzük Jézusnak ezt a tettét? – tette fel a kérdést a Szentatya. Minden bizonnyal nem volt egy erőszakos cselekedet, annál is inkább, mivel nem váltotta ki a közrend őreinek a beavatkozását. A próféták tipikus cselekedetének tekintették, akik gyakran leleplezték Isten nevében a visszaéléseket és túlkapásokat. Jézusnak ez a tette a tekintély kérdését vetette fel. A zsidók ugyanis ezt kérdezték Jézustól: „Miféle csodajelet mutatsz, hogy ezt mered tenni?”, vagyis milyen hatalommal rendelkezel, hogy ilyesmit csinálsz? Mintha azt kérték volna tőle számon, hogy mutassa meg, valóban Isten nevében cselekedett.

Jézus buzgósága egészen a keresztig vezet

Jézus tanítványai, hogy értelmezzék Jézus tettét, vagyis Isten házának megtisztítását, egy bibliai szöveghez folyamodtak, amelyet a 69. zsoltár tartalmaz: „Emészt a házadért való buzgalom”. Ez a zsoltár segélykiáltás egy vészhelyzetben az ellenség gyűlölete miatt: ezt éli meg majd Jézus kínszenvedésekor. Az Atya és háza iránt érzett buzgóság egészen a keresztig juttatja el: az övé a szeretet buzgósága, amely az önfeláldozáshoz vezet, nem az a hamis buzgóság, amely alaptalanul azt állítja, hogy az erőszak révén szolgálja Istent. Valóban, a „jel”, amit Jézus ad majd, tekintélye bizonyítékaként, az éppen halála és feltámadása lesz: „Bontsátok le ezt a templomot, és harmadnapra fölépítem” – mondja, és az evangélista megjegyzi: „...ő saját teste templomáról beszélt”. Jézus Húsvétjával új istentisztelet kezdődik az új templomban, a szeretet kultusza és az új templom Jézus maga.

Jézus tanítása mindig időszerű az egész társadalom számára

Jézus magatartása ebben az evangéliumi szakaszban arra buzdít bennünket, hogy életünkben ne saját előnyeinket és érdekeinket, hanem Isten dicsőségét keressük, aki maga a szeretet. Arra kaptunk meghívást, hogy mindig tartsuk szem előtt Jézusnak ezeket az erőteljes szavait: „Ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”. Nagyon csúnya dolog, amikor az egyház ebbe a hibába esik, vagyis hogy Isten házából vásárcsarnokot csinál. Jézus szavainak a segítségével visszautasíthatjuk, hogy még lelkünkből is, ami Isten lakhelye, piacteret csináljunk, hogy szüntelenül keressük saját hasznunkat, ahelyett, hogy a nagylelkű és szolidáris szeretetre törekednénk. Jézusnak ez a tanítása mindig időszerű, nem csak az egyházi közösségek, hanem az egyének, a polgári közösségek és az egész társadalom számára.

Kérjük Szűz Mária segítségét, hogy Istent ismerjük el életünk egyetlen Uraként

Általános ugyanis annak a kísértése, hogy a jó cselekedetekből kiindulva, amelyek olykor kötelességszerűek, magán-, sőt egyenesen törvénytelen érdekeinket ápoljuk. Súlyos veszélyről van szó, főleg akkor, amikor magát Istent és az őt megillető tiszteletet, vagy az emberek érdekében végzett szolgálatot használják fel erre a célra. Tehát Jézus ebben az esetben „erélyesen lépett fel”, hogy felrázzon bennünket ezzel a halálos veszéllyel szemben. Szűz Mária nyújtson támaszt nekünk abban az elkötelezettségünkben, hogy Nagyböjt alkalmából elismerjük Istent, mint életünk egyetlen Urát, megtisztítva szívünket és cselekedeteinket a bálványimádás minden formájától – mondta végül Ferenc pápa.

A bérmálkozó fiatalok legyenek az evangélium örömteli tanúi

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa köszöntötte az olasz és a külföldi híveket, a számos plébániai csoportot, közöttük a bérmálásra készülő fiatalokat. Arra bátorította őket, hogy mindig örömmel tegyenek tanúságot az evangéliumról, különösen társaik körében.

(vm)