Ferenc pápa perui látogatása elé: történelmi, földrajzi és vallási áttekintés

Peru földrajzi adottságai: tengerparti síkság, hegyvonulatok és Amazónia forrásvidéke  

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa. Északon Ecuador és Kolumbia, keleten Brazília és Bolívia, délen Chile övezi, míg nyugaton mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. A mai Peru egykor az Inka Birodalom központja volt. Az ország területe Magyarországnál hétszer nagyobb, lakossága 31 millió. Fővárosa a peremkerületekkel együtt a tízmilliós Lima. Peru domborzata három egymástól meglehetősen jól elkülönülő tájra oszlik. Keleten húzódik a parti síkság (Costa), a szárazföld felé észak-déli vonulattal az Andok törzse (Sierra). Ettől jobbra, azaz keletre terül el, az ország középső és északi részén az Amazonas-medence, amit erdőségnek (Selva) is hívnak. Az Andok 3800 méter magasságában fekszik a világ legmagasabb tava, a Titicaca.

Változatos éghajlat és nagyon gazdag amazóniai élővilág

Az ország földrajzi megjelenése nagyon változatos: A hideg vizű, délről észak felé haladó Humboldt-áramlás miatt a partvidék kopár, sivatagos jellegű. Az egyhangú felszínből csak helyenként emelkednek ki homokdűnék. Délebbre a síkság keskenyedik, de változatlanul száraz marad. A szárazság mellett a Humboldt-áramlás azt is eredményezi, hogy az éghajlat itt lényegesen hűvösebb, mint földrajzi helyzetéből adódna. A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben itt emelkedik Peru legmagasabb pontja, a 6768 méteres Huascarán hegycsúccsal. Az ország keleti része az Amazonas-medencéhez tartozó, kelet felé lejtő dombos, majd trópusi őserdővel fedett alföldi terület, ami noha az országnak több mint a felét elfoglalja, de a területet csupán a peruiak kis töredéke lakja. Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40 °C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal. Az országnak gazdag kulturális öröksége van és rendkívüli változatosságú természeti környezete, a föld 118 ismert élőhelyéből 84-et rejt. A lakosság több mint fele a partmenti sávban él, nagyjából harmada a hegyekben, míg az ország több mint a felét elfoglaló amazóniai részen a lakosság alig több mint 12%-a lakik.

Etnikai és vallási sajátosságai

Peru hivatalos nyelve a spanyol és helyi szinten a kecsua és aymara.  A társadalom etnikai szempontból a következőképpen oszlik meg: 45% bennszülött indián, 37% mesztic (fehér és indián keverék), 15% spanyol-fehér és 3% egyéb, főként japán, kínai és fekete. Bevándorlás révén mintegy másfél millió olasz emigráns érkezett Peruba, főként a 19. század végén és a századforduló elején. Peru döntően, 94 százalékban keresztény ország: 81 százalék római katolikus, 13 százalék protestáns keresztény hívőkkel.

Peru története fájdalmas harcok sorozata napjainkig           

Az inkák néven közismertté vált őslakos népcsoportok a 14. században kezdtek meghatározó erővé válni a hegyvidéki Cuzco környékén és ekkortájt virágzott az inka nagybirodalom, mely 1 millió négyzetkilométeres kiterjedésével Dél-Amerika legnagyobb bennszülött uralma volt. Kolumbusz Kristóf hajói 1492 és 1518 között horgonyt vetnek Hispaniola (a mai Haiti és a Dominikai Köztársaság), Jamaica, Kuba és Puerto Rico területén, így megszületnek az első gyarmattelepek. Hernán Cortés leigázza az aztékok és a maják országait, amellyel megnyitja az utat a szárazföldön Dél-Amerika felé. 1522-ben expedíció indul Panamából a mai Kolumbia felé, majd  Francisco Pizarro panamai kormányzó, hadvezére Diego de Almagro és Hernando de Luque missziós pap segítségével, többszöri nekifutásra készítik elő a tengerparti vidék meghódítását. A spanyol korona jóváhagyásával törik meg az inkák ellenállását, foglalják el területeiket. 1535-ben Pizarro a tengerparton megalapítja Limát azzal a céllal, hogy új fővárost építsen. 1543-ban megszületik a Perui Spanyol Alkirályság.

A perui függetlenség kivívása

Az 1800-as években két irányból indultak a függetlenségi harcok: Dél felől érkezett Argentína és Chile felszabadítója José de San Martín, Észak felől jött Venezuela és Kolumbia hőse, Simón Bolívar Ecuador felé. Minthogy Bolivár álma, a Latin-Amerika államszövetség létrehozása megbukott, Peru függetlensége sokat váratott magára, mígnem 1879-ben Spanyolország elismerte függetlenségét. A huszadik század és az utóbbi közel húsz év története a demokratizálódás lassú folyamatát mutatja, jóllehet szinte örökös kormányválság veszélyével kell szembenézniük.

Peru evangelizálásának története  

A spanyol konkvisztádorokat kísérő térítő atyák Peru földjén először 1532-ben tűzték ki a kereszt jelét és mutattak be szentmisét. 1535 és 1541 között hozzák létre az első egyházmegyéket, így Cuzcóban, majd pedig Limában, mely 1646-ben érsekség lett. Az első misszionáriusok domonkos, mercenárius, ferences, ágoston-rendi és jezsuita szerzetesek. Főként az utóbbiak lesznek a bennszülött indiánok erőteljes védelmezői.

Nagy lökést adott Peru vallásos öntudatának Limai Szent Róza és Porres Szent Márton kanonizálása, hiszen ők mind a ketten limai születésűek és lelki szerepük az országhatáron túl, egész Dél-Amerikában mind a mai napig érezhető. A normalizálódás jeleként 1877-ben született meg a Szentszék és Peru közötti kapcsolat, ami annál is inkább jelentős, minthogy Spanyolország csak két évvel később ismerte el Peru függetlenségét. A limai apostoli nunciatúrát végül 1917 júliusában nyitották meg.   

Pápalátogatás kétszer is

II. János Pál pápa kétszer tett apostoli látogatást Peruban. Először 1985 februárjában, majd három évvel később 1988-ban járt többek között Limában, Cuzcóban és Trujillóban. A perui püspökök utolsó ad limina látogatásukat tavaly májusban tették, amikor a Vatikánban találkoztak Ferenc pápával.

(vl)