Töltsük fel a reménytelenség űrjeit szívünkben! – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

„Múlt vasárnap megkezdtük Adventet, felhívással az éberségre. A második vasárnapon a liturgia megjelöli számunkra a Karácsonyt előkészítő időszak tartalmát: annak az ideje ez, hogy felismerjük életünk feltöltendő űrjeit, hogy lecsiszoljuk büszkeségünk érdes felületeit és helyet készítsünk az érkező Jézusnak” – mondta Ferenc pápa vasárnap délben a Szent Péter téren összegyűlt hívekhez intézett beszédében.

Nyissuk meg a remény útjait a kiszáradt szívűek számára

A vasárnapi olvasmányt elemezve a Szentatya idézte Izajás próféta szavait, aki a néphez fordulva bejelentette a babiloni fogság végét és a visszatérést Jeruzsálembe. Megjövendölte: „Egy hang kiált: „Készítsetek utat a pusztában az Úrnak […]. Minden völgyet töltsetek fel” (40,3). A feltöltésre váró völgyek jelképezik Isten előtti magatartásunk űrjeit, mulasztásaink minden bűnét. Egy ilyen űr lehet az életünkben az a tény, hogy nem imádkozunk, vagy keveset imádkozunk. Advent tehát kedvező pillanat, hogy buzgóbban imádkozzunk, hogy fenntartsuk lelki életünk számára az őt megillető fontos helyet. Egy másik űr lehet a felebarát iránti szeretet hiánya, különös tekintettel a leginkább szükséget szenvedő személyekre, nemcsak anyagi, hanem spirituális szempontból is. Arra kaptunk meghívást, hogy legyünk nagyobb figyelemmel a többiek, a hozzánk közel álló személyek szükségleteire. Keresztelő Szent Jánoshoz hasonlóan így mi is megnyithatjuk a remény útjait sok személy kiszáradt szívének pusztaságában.

Szelíden és alázattal készüljünk fel az Úr eljövetelére

„Minden hegyet és halmot hordjatok el” – buzdít még Izajás. A hegyek és a dombok, amelyeket el kell hordanunk, a gőgre, a kevélységre, az erőszakosságra vonatkoznak. Ahol jelen van a gőg, az erőszakosság, a rátartiság, oda nem léphet be az Úr, mert az a szív tele van büszkeséggel, arroganciával, kevélységgel. Fel kell magunkra öltenünk a szelídség, az alázat magatartását. Kiabálás nélkül hallgassunk meg másokat, beszéljünk szelíden és így készítsük elő Üdvözítőnk érkezését, aki szelíd és alázatos szívű (vö. Mt 11,29).

Minden nap örömmel várjuk az Úr érkezését

Azután küszöböljünk ki minden akadályt, amelyet az Úrral való egyesülés elé gördítünk: „Ami egyenetlen, váljék egyenessé, a hegyek ormai legyenek olyanok, akár a völgy” (Iz 40,4-5). Ezeket a tetteket azonban örömmel kell végrehajtanunk, mert az a céljuk, hogy előkészítsük Jézus érkezését. Amikor egy szeretett személy látogatását várjuk otthonunkban, mindent gondosan és boldogan készítünk elő. Ugyanígy készüljünk fel az Úr érkezésére: várjuk Őt minden nap buzgalommal, hogy eljövetelekor eltöltsön bennünket kegyelmével.

Isten szeretete az új élet örökös forrása

Az Üdvözítő, akit várunk, képes rá, hogy átalakítsa életünket kegyelmével, a Szentlélek erejével, a szeretet erejével. A Szentlélek ugyanis szívünket elárasztja Isten szeretével, amely a megtisztulás, az új élet, a szabadság kimeríthetetlen forrása. Szűz Mária maradéktalanul megélte ezt a valóságot, hagyta, hogy „megkeresztelje” őt a Szentlélek, aki elárasztotta őt hatalmával. Mária, aki léte teljességével előkészítette Krisztus eljövetelét, segítsen bennünket, hogy kövessük példáját és vezesse lépteinket az érkező Úrral való találkozás felé.

Szoros kapcsolat az emberi jogok és a leszerelés között

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa emlékeztetett rá, hogy december 10-én ítélték oda a Nobel-béke díjat az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezetnek. Ez egybeesik az ENSZ Emberi jogok napjával, hangsúlyozva ezzel is azt a szoros kapcsolatot, amely az emberi jogok és a nukleáris leszerelés között áll fenn. Ugyanis az, hogy elkötelezzük magunkat minden személy méltóságának védelmére, különös tekintettel a gyengébbekre és a hátrányos helyzetűekre, azt is jelenti, hogy határozottan munkálkodunk egy atomfegyverek nélküli világ építésén. Isten megadja nekünk a képességet, hogy együttműködjünk közös otthonunk építésében: meg van szabadságunk, értelmünk és képességünk, hogy irányítsuk a technológiát, hogy korlátozzuk hatalmunkat a béke és a valódi haladás szolgálatában – utalt a pápa Laudato si’ k. enciklikájának tanítására (78, 112, 202).

Közös stratégiákra van szükség a klímaváltozás feltartóztatására

A Szentatya továbbá megemlítette, hogy a francia fővárosban december 12-én „a mi bolygónk” címmel nemzetközi csúcstalálkozót tartanak két évvel a párizsi klímavédelmi egyezmény aláírása után. A találkozó célja, hogy megújítsák az elkötelezettséget a megállapodás gyakorlati megvalósítására és megszilárdítsanak egy közös stratégiát a klímaváltozás aggasztó jelenségének feltartóztatására.  

A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a csúcstalálkozó, csakúgy, mint más hasonló célkitűzésű kezdeményezések nyomán ismerjék fel annak a szükségességét, hogy valóban hatékony döntéseket fogadjanak el a klímaváltozás ellensúlyozására, ugyanakkor küzdjenek a szegénység ellen, előmozdítva az átfogó emberi fejlődést.

A pápa egyben lelki közelségéről biztosította az oki ciklon által sújtott indiai lakosságot, különösen az eltűntnek nyilvánított halászok családjait, valamint a súlyos áradásoktól szenvedő albániai lakosságot.

(vm)