Római megemlékezés Apor Vilmos vértanú püspök boldoggá avatásának huszadik évfordulójáról

Kedden reggel nyolc órakor a Vatikáni Szent Péter bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnában szentmise keretében emlékeztek Apor Vilmos győri vértanú püspökre, akit II. János Pál pápa húsz évvel ezelőtt, 1997. november 9-én avatott boldoggá. A szentmisét Németh László prelátus, az olaszországi magyarok főlelkésze mutatta be. Homíliájában három olyan személyre emlékezett, akiknek különösen is jelentős szerepük volt a boldoggá avatási eljárásban.

A szónok elsőként elődjére, Zágon József prelátusra emlékezett, aki „Apor püspök irodaigazgatója és vértanúhalálának tanúja volt. 1949-ben emigrált. Számos feladata mellett Rómában kitartóan fáradozott azon, hogy ráirányítsa a figyelmet püspökének vértanúságára. A vértanúhalál tizedik évfordulójára pl. cikket írt az Osservatore Romano vatikáni napilapba”.

Németh László atya másodikként „Isten Szolgája Mindszenty József bíborosra emlékezett. Amikor 1971-ben Rómába jött, a Szenttéavatási Kongregációnál igyekezett előmozdítani a szentté- és boldoggá-avatási magyar ügyeket. Azonban be kellett látnia, hogy a szovjet megszállás alatt álló egyháza részére egy szovjet katona által lelőtt püspök boldoggá-avatási ügye kilátástalan. Ezért később inkább Batthyány-Strattmann László ügyét szorgalmazta Bécsből, ám sajnálatos módon akkor az az ügy sem haladt előre”.

A harmadik személy, akit a szónok megemlített „Ternyák Csaba egri érsek. 1988-ban, győri egyházmegyés papként lett a Pápai Magyar Intézet vezetője és Batthyány-Strattmann László boldoggá-avatási ügyének posztulátora. A rendszerváltás hajnalán, 1989-ben meglátta, itt az idő a vértanú püspök ügyének elindítására. Pataky Kornél győri püspök nevezte ki a vértanú püspök római posztulátorának. Elsősorban neki köszönhető, hogy a II. világháború után az első magyar ember, akit az oltár dicsőségére emeltek, Győr püspöke, Apor Vilmos vértanú lett”.

Németh atya homíliájában a szentmisén résztvevő felvidéki zarándok csoportnak és a többi zarándoknak felolvasta Zágon József levelét, melyet 1958-ban Apor Gábornak, a vértanú  püspök testvérének írt és amelyben Apor Vilmos alig ismert lelkipásztori kezdeményezéséről tesz említést:

„Gyárváros volt Győrnek legelhagyatottabb területe szociális és lelkipásztori szempontból. Vilmos püspök úr változtatni akart. A sok eszköz közül az egyik egy labdarúgócsapat alakítása volt, melynek neve „Budai 11” volt. Azért budai, mert a telep a budapesti országút mellett volt. … A labdarúgócsapat felszerelését és költségeit Vilmos püspök úr fedezte. … Vilmos püspök úr nagyon a szívén viselte ennek a csapatnak ügyét. … A csapat 1945 után felbomlott, politikai okokból az Egyház már nem foglalkozhatott ilyen ügyekkel”.

A szentmise végén a kápolnában a hívek elénekelték Boldog Apor Vilmos himnuszát, majd azokért imádkoztak, akik boldoggá-avatása ügyéért fáradoztak, köztük Mons. Rolando Zera ügyvédért. Azt kérték az Istentől, hogy ma is adjon olyan hőslelkű lelkipásztorokat, mint amilyen Apor Vilmos püspök volt. A Magyarok Nagyasszonya kápolnában 2001-ben helyezték el Boldog Apor Vilmos püspök domborművét, amit Lebó Ferenc szobrászművész készített.

(vl)