Ferenc pápa beszéde a FAO székházban az Élelmezés Világnapján

Október 16-án, hétfőn reggel az Élelmezés Világnapján Ferenc pápa felkereste a ENSZ római székhelyű Világélelmezési Szervezetének, a FAO-nak a székházát, ahol a világnap ünnepi ülését tartották „Megváltoztatni a migráció jövőjét. Befektetni az élelmezés biztonságba és a vidékfejlesztésbe” címmel.

A mai feladat a szükséges élelemhez jutás alapvető emberi jogának a védelmezése 

Ferenc pápa a megemlékezés megnyitóján tartott beszédében utalt a FAO 1945. október 16-án történt megalapítására, mely azt a célt tűzte ki maga elé, közvetlenül a háború utáni zűrzavarban, hogy felszámolja az éhezést a világon a mezőgazdaság fejlesztése révén. A feladat napjainkban nemcsak a szükséges élelem biztosítása, hanem főként a szükséges élelemhez jutás alapvető emberi jogának a védelmezése. E kérdés körül forog ma az egész nemzetközi intézmény hitelre méltósága. Mára azonban a részleges elköteleződés egyenesen korlátozza a segítséget, az éhhalálról és a saját föld elhagyásáról szóló hírek pedig inkább közömbösséget keltenek – állapította meg a pápa tárgyszerűen. Jóllehet a nemzetközi kapcsolatok forgatókönyve szerint növekszik a lehetősége annak, hogy a világ családjának az elvárásait kielégítsék, mégsem sikerül megszüntetni azt, hogy a világ népességének egy jó részét kizárják az elosztásból.

Az éhezés és migráció a konfliktusok és a klímaváltozás összefüggésében

Ferenc pápa az éhezés és a migráció kapcsolatából két szempontot emelt ki, a konfliktusok és a klímaváltozás témáit. A konfliktusok megelőzését és gyors feloldását a nemzetközi jog alapján lehetne megvalósítani, hogy elejét vegyék a további élelmezési bizonytalanságnak és az emberek erőszakos áttelepítésének. Mindehhez jószándék kell és tárgyalási készség, valamint fokozatos és tervszerű leszerelés, amit az ENSZ alapokmánya is előirányoz. A pápa a klímaváltozás kapcsán megállapítja, hogy a nemzetközi közösség kidolgozta a megfelelő és szükséges jogi eszközöket, mint a párizsi Klíma-egyezmény, de amitől néhány állam sajnos eltávolodik. Mégis szükség van további erőfeszítésre és életstílusunk megváltoztatására, ha el akarjuk kerülni a még súlyosabb következményeket. A jövő tekintetében a pápa utalt a szakemberek véleményére, mely növekvő mezőgazdasági, főként gabonaterméssel számol, amihez azonban ki kell védeni a nagy agrártermelők piaci spekulációit.

Vezessék be a politikába a szeretet fogalmát, mint az ingyenesség, a szolidaritás, az adományozás, a testvériség és az irgalom útját

Ferenc pápa az élelmezési válság kapcsán elutasítja a fogyasztói lélekszám csökkentését, hogy így kevesebbnek több jusson. Csökkenteni könnyen lehet valamit, de itt megosztásra van szükség, ami egy elkötelezett megtérést feltételez. Kérdés formájában ajánlja, hogy a nemzetközi együttműködés nyelvezetébe vezessék be a szeretet fogalmát, mint az ingyenesség, a szolidaritás, az adományozás, a testvériség és az irgalom útját. Ezek a szavak ugyanis gyakorlati szinten tartalmazzák azt, amit a humanitárius szóval illetünk: szeressük a testvéreinket és lépjünk elsőként, viszonzást nem várva, hiszen ez az evangéliumi alapelv más kultúrában és vallásban is megjelenik. Kívánatos, hogy a diplomácia és a sokoldalú intézmények táplálják és segítség e szeretetképesség kibontakozását,  hiszen nemcsak élelmiszer-biztonságról van szó, hanem végső soron az ember biztonságáról, a maga teljességében. Ebben az összefüggésben szeretni azt jelenti, hogy hozzájárulunk minden ország termelésének a növekedéséhez. Szeretni azt is jelenti, hogy a fejlődés és a fogyasztás új módjain gondolkodunk, de nem folytatjuk tovább az emberi család megosztását. A pápa szerint tisztában vagyunk ugyan a tömegpusztító fegyverek hatásaival, de vajon hasonlóképpen tudatosul-e bennünk az éhezés és a kizárás hatása? – tette fel a kérdést. A migránsok kérdését a pápa a sebezhetőség szempontjából elemezte: Sebezhető az, akinek kisebb lehetőségei vannak, aki nem tud védekezni, nincs is hozzá eszköze, mert ki van rekesztve. Éppen ezért az erőszak, a természetes körülmények, a közömbösség, az intolerancia és a gyűlölet kényszere alá kerül. Meg kell találni ezek okait, majd a szükséges kompetenciával kell eljárni.  

Megelőzés, munkahely teremtés, föld a lakosság kezén

Beszéde utolsó pontjaként Ferenc pápa a peremre szorított és kizárt testvéreink hangjára figyelmeztetett: szükség van tágas és őszinte párbeszédre minden szinten, hogy a legjobb megoldás szülessen meg nemzetközi síkon, kölcsönös felelősséggel. A migránsok nyomorúságos igájának a kiküszöbölésére a pápa olyan megelőző terveket ajánl, melyek munkát teremtenek a számukra, valamint lehetőséget arra, hogy a klíma- és környezeti válságra megfelelő választ tudjanak adni. A pápa óva intett attól, hogy a megművelhető földeket kivegyék a lakosság kezéből és azok így a land grabbing, a föld-felhalmozás áldozatává váljanak. El kell távolítani azt a kísértést, hogy szűk érdekcsoportok a lakosság kárára működjenek, miként éppúgy védekezni kell az aránytalan külső behozatal ellen, ami korrupciót szül. Az egyház a maga intézményein keresztül közvetlenül is akar  segíteni a saját küldetése jegyében, mely őt mindenki szeretetére és megsegítésére indítja - zárta beszédét Ferenc pápa az Élelmezés Világnapján tartott római megemlékezésen.

(vl)