Ferenc pápa és a munka világának találkozója Bolognában: összefogás és humanizmus

Vasárnap délben Matteo Zuppi, bolognai érsek köszöntötte Ferenc pápát a város főterén, majd a Szentatya beszédet intézett a munka világának képviselőihez, a vállalkozók, a szakszervezetek, a szövetkezetek tagjaihoz, valamint a munkanélküliekhez.

„Ti különféle társadalmi kategóriákat képviseltek, amelyek gyakran éles vitát folytatnak egymással, de megtanultátok, hogy csak együttesen lehet kijutni a válságból és csak közösen lehet a jövőt építeni” – mondta a pápa. Hangsúlyozta, hogy csak a párbeszéd révén lehet hatékony válaszokat találni, továbbá rámutatott a welfare, a jóléti állam nélkülözhetetlenségére. Elismeréssel szólt az ún. „Emiliai- rendszerről”, amelynek összetevői a munka és az együttműködés, a jó politika és az idegenek befogadása. Az egész térségre jellemző a szövetkezeti rendszer tapasztalata, amely a szolidaritás alapvető értékéből születik. Ma is még olyan sokaknak szükségük van az úgynevezett „társadalmi felvonóra”, amely egyesek szerint teljesen használaton kívül van. Soha ne mondjanak le a szolidaritásról a pénzügyi nyereség logikája javára, mert ezáltal a leggyengébbeket fosztanák ki.

A pápa fájdalommal szólt az ifjúsági munkanélküliségről, illetve azoknak a sokaságáról, akik elveszítették munkájukat. Nem törődhetünk bele ebbe a valóságba, nem bánhatunk ezekkel a személyekkel úgy, mint ha pusztán statisztikai adatok lennének.

A befogadás és a szegénység elleni küzdelem főleg a munka révén történik – állapította meg a Szentatya. Nem adunk valódi segítséget a szegényeknek, ha nem jutnak munkához és nem részesülhetnek a vele járó méltóságban. Ez ma ugyanolyan felrázó kihívás, mint a háború utáni újjáépítés. A közelmúlt „Munkaegyezménye”, amelyet minden társadalmi kategória és az egyház is aláírt, közös elkötelezettség stabil válaszok keresésére az alamizsnák helyett. Ez egy fontos módszer, amely remélhetőleg meghozza gyümölcseit – mondta a pápa.

A gazdasági válság európai és globális dimenzióval rendelkezik, egyben etikai, spirituális és humánus válság. A válság gyökere a közjó elárulása mind az egyének, mind a hatalmi csoportok részéről. Szükséges tehát, hogy a profit törvénye helyett a személyt és a közjót állítsák a középpontba. Ahhoz, hogy ez a központiság tényleges legyen, növelni kell az emberhez méltó munkaalkalmakat.

Egyház, közigazgatás, egyetem – az értékes humanizmus letéteményesei

Végül a pápa felsorolta Bologna három alkotó elemét. Ha az egyház, az önkormányzat és az egyetem párbeszédet folytatnak egymással és együttműködnek, akkor megerősödik az az értékes humanizmus, amelyet kifejeznek, így a város „lélegezhet”, van látóhatára és nem fél attól, hogy szembenézzen a kihívásokkal. Jutassák érvényre ezt a humanizmust, amelynek letéteményesei, keressenek bölcs és előrelátó megoldásokat korunk problémáira. Ez érvényes egész Itália és egész Európa számára.

(vm)