Még egy szó a száz éves egykori rádióigazgatónkról - P. Vértesaljai László jegyzete

Hétfőn köszöntötték – a pápától kezdve nagyon sokan – Antonio Stefanizzi jezsuita atyát századik születésnapján. Száz éves és három napos korában, csütörtök  reggel kérdeztem tőle: „Aztán hányan voltatok testvérek?” „Parecchi!” – válaszolja íziben, vagyis jónéhányan. Bíztatom, hogy számolja ki. No, akkor la Suora, aztán il missionario, itt elakad, de még Gianni elbukkan. Vagyis a Nővér és a misszionárius. Egyik leánytestvére ugyanis szerzetesnővér lett, a két évvel fiatalabb egyik öccse, Angelo pedig „utánament” a bátyjának, felvételét kérte a Jézus Társaságába. Tanulmányai végeztével misszióba indult és lett végül Srí Lankában a szegény földművesek apostola, 58 éven át. Nemrég halt meg 2010. február 3-án. A hálás Srí-lankai parasztok máig úgy emlékeznek rá, mint „Padre Ghandi-ra”, Gandhi atyára.

Stefanizzi atya a rendi újoncidő, a noviciátusa, majd a nyelvi és irodalmi tanulmányokra fordított hároméves, úgynevezett „carissimatus”-a során derült fény a matematika és a fizika iránti rendkívüli fogékonyságára, ezért elöljárói a Nápolyi Egyetemre küldték, ahol e két szakból diplomát szerzett. Matematikus és fizikusként kezdett hozzá teológiái tanulmányaihoz. 1946-ban szentelték pappá és még ebben az évben a New Yorki Fordham egyetemen folytatott magasabb természettudományos tanulmányokat és így került a Nobel díjas fizikus, Viktor F. Hess mellé, ahol elmélyítette ismereteit „gyakorlati fizika” terén, mert Antonia atya szerfölött gyakorlatias ember volt. A  kozmikus sugárzást tanulmányozta, s olyannyira lelkes volt, hogy télen New York City-ben szaladgálva, apró edénykében gyűjtötte az esővizet és a hólevet, hogy aztán rögtön laboratóriumban vizsgálja a légkörben felvett sugárzás-szintjüket.

Rómába hazatérve a Gergely egyetemen fizika tanárként természettudományt oktatott, és itt érte 1953-ban a kinevezés a Vatikáni Rádió élére. Egy évvel később XII. Piusz pápa, látván a vatikáni kertekben működő antennarendszer technikai elégtelenségét, megbízta a fizikus jezsuitát, hogy új rendszert dolgozzon ki, mely az egész világot lefedi a rövid- és középhullámi adásokkal. A „Nagy Pápa” ezzel a lépésével közvetlenül segítette az ateista-kommunista uralom alá esett országokat is, köztük Mindszenty bíboros Magyarországát.

Alig egy évvel a magyar forradalom után, 1957. október 27-én avatta fel a Róma közelében fekvő Santa Maria di Galeria telepén az új közvetítő állomást és a pápa ezzel tette meg pápasága leghosszabb útját, azt a 27 kilométert, mely a castelgandolfoi nyári palotájából az antennatelepre vitte. XII. Piusz egészen pontosan tudta, hogy jóval többről van szó, vagyis kilométerek ezreiről, mellyel a közvetítő állomásról induló adások elvitték az ő hangját az egész lakott földkerekségre…