2017-09-18 17:27:00

Ferenc pápa levele a japán püspökökhöz: Az evangéliumi só és világosság erejével!


Pápai levél a szívében hordott személyes kötődéssel

A Szentatya szeptember 14-i keltezéssel a Japánban lelkipásztor úton tartózkodó Filoni bíboroson keresztül levelet küldött a japán katolikus püspököknek, melyben a helyi katolikus egyház vértanúsággal gazdag örökségének a hálás emlékezetével kijelöli a legfőbb irányvonalakat, melyek választ adhatnak a jelenkor társadalmi és egyházi kihívásaira.

A pápa utal a japán püspökök 2015 márciusában tett „ad limina” látogatására, amikor utoljára találkozott velük. Minthogy Filoni bíboros lelkipásztori útja nem kötődik valamilyen jelen évfordulóhoz vagy mostani ünnepi eseményhez, a levél valójában Ferenc pápa egyetemes péteri szolgálatának a jele, mellyel a konkrét helyi egyházakról gondoskodik.

Vértanúk és hitvallók serege adja a japán kereszténység lelki örökségét  

Levelében a pápa mindenekelőtt a számos japán mártír tanúságtételére hivatkozik, akik különleges helyet foglalnak el a szívében. (Itt jegyezzük  meg, hogy Ferenc pápa első missziós álma jezsuita képzése idején éppen Japán volt, amiről tüdőbetegsége miatt kellett lemondania.) Most pápaként Miki Szent Pálra és társaira gondol, akik 1597-ben szenvedtek Krisztus-hitük és egyházhűségük miatt vértanúságot. A megszámlálhatatlan hitvalló mellett a pápa külön megemlíti boldog Justus Takayama Ukon példáját, aki ugyanebben az időszakban inkább választotta nemesi gazdagsága helyett a szegénységet és a száműzetést, csakhogy ne kelljen megtagadnia Jézus nevét. És mit is lehetne mondani a rejtett keresztényekről? – kérdezi a pápa –, akik 1600-től az 1800-as évek közepéig földalattiságban élték a hitüket, hogy ne váljanak hittagadókká? Éppen nemrég ünnepeltük „felfedezésük” 150-ik évfordulóját.         

A kicsi egyházra Japánban Jézus nagy spirituális és morális küldetést bízott        

Ennek a lelki örökségnek a jegyében folytatják az evangelizáció mai munkáját a szegények fölkarolásával és különféle származású hívek közösségi integrációjával. Köszönetet mond nekik a pápa a kulturális élet, a vallásközi párbeszéd és a teremtett világ védelmének terén végzett elkötelezettségükért. Hangsúlyozza az egyház eredendő és alapvető missziós jellegét és idézi a hegyi beszéd két missziós kulcsszavát: só és világosság. A szolgálat jegyében az egyház só, mely  megóv a megromlástól és ízt ad, világosságként pedig elűzi a sötétséget és a valóság tiszta látását teszi lehetővé. Jézus beszéde a mustármag és a kovász képével a kezdet kicsiny jellegéről különösen sokatmondó az egyház mai japán helyzetéről. Erre a kicsi egyházra Jézus nagy spirituális és morális küldetést bízott. A pápa tudatában van a papi és szerzetesi hivatáshiány és a világi hívek korlátozott részvétele adta nehézségeknek, ám a jézusi logika szerint a munkások csekély létszáma nem akadályozhatja az aratást.

A katolikus egyháznak a jézusi missziót választania, mint só és mint világosság

Ferenc pápa részletesen kitér a jelen valóság adta kihívásokra, amelyekbe nem szabad beletörődni, sem pedig a párbeszéd hamis és lebénító békülékenységével válaszolni. Ferenc pápa nem csekély aggodalmának ad hangot a következő problémás állapotok miatt: magas a válások aránya és az öngyilkosok száma, főként a fiatalok körében. Számos japán fiatal választja a társadalmi élettől teljesen elkülönült, az úgynevezett „hikikomori” életformát. A vallási és spirituális élet formalizmusa, a vallási közömbösség, a munka és a nyereség iránti megszállottság nagy társadalmi kihívás. A gazdasági fejlődés ellenére nő a szegények, a peremre szorultak és a kirekesztettek száma és a pápa itt nemcsak a fizikai szegényekre gondol, hanem a lelkileg és morálisan éhezőkre is. Ebben az összetett és kihívásokkal teli társadalomban kell Japánban a katolikus egyháznak a jézusi missziót választania, mint só és mint világosság.

Hasznosítsák az utóbbi évtizedekben született egyházi mozgalmak lehetőségeit

Ehhez a küldetéshez ajánlja a pápa az átfogó és szilárd papi-szerzetesi képzést, mely választ adhat a terjedő „átmenetiség kultúrájára”. Főként a fiatalokat kell segíteni abban, hogy higgyenek a szilárd és tartós szeretet lehetőségében, amire konkrét módon fel kell őket készíteni. Levele befejező részében Ferenc pápa arra buzdította a japán főpásztorokat, hogy hasznosítsák az utóbbi évtizedekben született egyházi mozgalmak lehetőségeit, majd  áldását küldte nekik és a rájuk bízott nyáj számára is.

(vl)








All the contents on this site are copyrighted ©.