Ferenc pápa: Az elsivatagosodás korunk súlyos ökológiai válsága

A Szentatya államtitkára, Pietro Parolin bíboros aláírásával táviratot küldött az ordoszi konferenciára, amelyen az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelem egyezményéhez csatlakozott államai képviseletében, több mint négyezer küldött vett részt. Ez a 13. ilyen jellegű találkozó, amelyet ezúttal a Kínához tartozó Belső-Mongóliában tartottak szeptember 6-16-a között. A pápa értékeli, hogy a résztvevők igyekeznek összehangolt megközelítéssel foglalkozni korunk súlyos ökológiai válságával, az elsivatagosodás jelenségével.

Ferenc pápa köszönetet mond a házigazda kínai kormánynak és a lakosságnak a konferencia vendégül látásáért. Örömére szolgál, hogy a konferencia igyekszik fölébreszteni a fiatalok érdeklődését és elkötelezettségét az iránt, hogy a sivatagokat virágoskertekké változtassák. Reméli, hogy fölemelik hangjukat a nemzetközi közösség által elfogadott határozatok felelősebb betartásáért.

Vigyázzunk a ránk bízott világra

Laudato si’ – kezdetű enciklikájában Ferenc pápa aláhúzza, hogy a talaj elsivatagosodására úgy kell tekintenünk, mint egy testi betegségre, amely személyesen támad meg mindannyiunkat. Már 2013 Húsvétján, Urbi et Orbi-üzenetében a pápa megállapította, hogy minden embernek át kell kelnie belső pusztaságán. Ennek a benső elsivatagosodásnak a gyökerében az áll, hogy képtelen szeretni Istent és a felebarátot, nem őrködik mindazon, amit a Teremtő ránk bízott és továbbra is ad nekünk. Ferenc pápa annak a reményének ad hangot a klímakonferenciára írt üzenetében, hogy a megbeszéléseket egy átfogó megközelítés vezesse, amely az elsivatagosodás témáját egyesíti a szegénység, az alulfejlettség és a nemzedékek közötti igazságosság szélesebb körű etikai témájával. Remélhetőleg a konferencia megbeszélései nyomán sikerül elősegíteni a békét és a biztonságot, a közjót és a teljes emberi fejlődést.

Mi okozza az elsivatagosodást és hogyan léphetünk fel ellene?

Az elsivatagosodás problémája összetett, ökológiai, éghajlati és mezőgazdasági tényezők befolyásolják. Mégis egyértelmű, hogy elsősorban az ember tevékenysége, a természetes növénytakaró elpusztítása okozza. A növényzet védhetné meg a talajt a szél- és vízeróziótól, s e védelem hiánya törvényszerűen az elsivatagosodáshoz vezet. A helyzetet tovább súlyosbítja az éghajlatváltozás következtében növekvő szárazság.

A szárazság és a termőtalaj eltűnésének következtében ezeken a területeken lehetetlenné válik a mezőgazdasági termelés, milliók megélhetése kerül veszélybe, ez pedig – főleg azért, mert ezek a Föld legszegényebb térségei – további társadalmi-politikai feszültségekkel is jár. A múlt század második felében az elsivatagosodás következtében százezrek haltak éhen, és milliók kényszerültek elhagyni lakhelyüket.

Hol jelentkezik még az elsivatagosodás?

Ha kisebb mértékben is, de az elsivatagosodás problémaként jelentkezik többek között a Mediterráneumban, Kaliforniában és Magyarországon is. A folyamatot a biológiai sokféleség megőrzésével, a természetes növénytakaró védelmével, okszerű mezőgazdasági termeléssel lehet megfékezni.

(Forrás: Vatikán, ENSZ, klímavédelem) 

(gá)