A misszionáriusok szerint nincs jövő Dél-Szudánban

"A nemzetközi közösség avatkozzon be és mielőbb segítse azokat, akik Dél-Szudánból menekülnek. Fegyveres csoportok felgyújtanak házakat, megölnek ártatlan civil állampolgárokat, megerőszakolják a nőket és a gyermekeket, a fiúkat pedig elrabolják és besorozzák erőszakkal katonának." Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága drámai felhívást tett közzé: az erőszak elől Ugandában menedéket keresők száma immár meghaladta az egymilliót. Átlagban az elmúlt egy évben 180.000 személy, nagyrészt nők és gyermekek érkeztek Dél-Szudánból Ugandába. Egy másik millió pedig Szudánban, Etiópiában, Kenyában, Kongóban és a Közép-Afrikai Köztársaságban talált menedéket. A számukra biztosított segítség, az idei évre előirányozott 674 millió dollár már nem elegendő támogatásukra.

Az embereknek már semmilyen biztonságuk nincs

„Az emberek elmenekülnek a környező országokba, mert nincs jövő” – nyilatkozta Christian Carlassare atya Jubaból, a dél-szudáni komboniánus szerzetesek provinciálisának helyettese. „Ezeknek az embereknek már semmilyen biztonságuk nincs, nem tudják, hogy holnap lesz-e otthonuk vagy életben lesznek-e még. A gazdaság stagnál, a pénz már nem ér semmit, nincs munka.” P. Christian elítélte a hatalmon levők által elkövetett erőszakot. Nem a politikusokról van szó, hanem a kormány és az ellenzék katonai csoportjairól. Nemzeti párbeszédet emlegetnek, de ez inkább csak egy kormány szlogen. Az egyház feladata marad tehát, hogy reményt adjon az embereknek, hogy elhitesse velük, van még hely a béke számára.

Az öldöklésnek több százezer áldozata van

Dél-Szudán a világ legfiatalabb országa, 2011-ben népszavazás útján nyerte el függetlenségét Szudántól. Lakossága 12,3 millió. A lakosság jelentős része keresztény vagy animista. A Pew Intézet 2010-es felmérése alapján a lakosság 60,5%-a keresztény, közel 33%-a hagyományos afrikai vallású, a maradék többnyire muszlim. 2013-ban kitört a polgárháború, miután az USA által erőteljesen támogatott elnök, Salva Kiir azzal vádolta meg akkori alelnökét, Riek Machart, hogy puccsra készül ellene, és elkergette hivatalából. Machar válaszként megalapította saját ellenzéki mozgalmát és a két fél között azóta is zajlik az alkalmi kibékülésekkel és fegyverszünetekkel tarkított, áldatlan háborúskodás. Az öldöklésnek több százezer áldozata van. Az összetűzéseknek etnikai alapja is van: az elnök, Kiir dinka származású, Machar viszont nuer. A két, egymással közeli rokonságban álló Nílus-völgyi törzs hosszú ideje harcol egymással a legelőterületekért és az itatóhelyekért.

(sv)