Száz éve tette közzé XV. Benedek pápa levelét az „értelmetlen vérfürdő” ellen

Nagyon drámai és vitathatatlanul fontos dátumot jelent 1914-1918 egész Európa számára. Ha nem is vagyunk szakértők, akkor is észrevesszük, hogy milyen felfordulást okozott az I. világháború, amelyet XV. Benedek „értelmetlen vérfürdőnek” nevezett. A Nagy Háború az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbia elleni hadüzenetével kezdődött, miután meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst Szarajevóban. A gyors offenzívának indult küzdelem végül négy éves totális háborúvá alakult, amelyben 15 millió katona és civil vesztette életét. Következtében teljesen átalakult Európa politikai térképe.

A dicsőséges és virágzó Európa egy egyetemes őrülettől megszállva valódi öngyilkosságba rohan?

Három évvel azután, hogy felhívásai és buzdításai süket fülekre találtak, 1917. augusztus 1-jén XV. Benedek pápa közzé tette levelét, amelyet a háborúban résztvevő népek vezetőinek címzett. „A polgári világ haláltáborrá alacsonyodik? És a dicsőséges és virágzó Európa egy egyetemes őrülettől megszállva valódi öngyilkosságba rohan?” – vetette fel a kérdést a pápa. „A dolgok aggasztó állapota, valamint az emberiség és az értelem hangjának súlyos fenyegetése láttán ismét felhangzik a béke kiáltása és megújítjuk erős felhívásunkat azok felé, akik kezükben tartják a nemzetek sorsát.”

Konkrét pontokat fogalmazott meg a kormányoknak a megegyezésre

XV. Benedek, világi nevén Giacomo Della Chiesa nemcsak a konfliktus befejezésére buzdított. Nagy gyakorlati érzékkel és bátorsággal konkrét pontokat fogalmazott meg a kormányoknak a megegyezésre: a fegyverek párhuzamos és kölcsönös csökkentése, békítő döntőbíróság felállítása, a tengerek közös használata és a megszállt területek visszaadása. A hívek közös Atyjának elkötelezettségétől és a hívek vágyától hajtva, akik a békítő fellépésre ösztönözték a pápát, kérte, hogy vegyék figyelembe a népek törekvéseit, összhangot teremtve a saját és az emberiség közös érdekei között. Javaslatot tett Örményország, a Balti-államok, a régi Lengyel Királyságot alkotó országok helyzetének megoldására. Azonban minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyult. XV. Benedek szeme láttára ment végbe Európa feldúlása, amely 20 évvel később egy újabb mélyrepülésbe, egy újabb öngyilkosságba rohant, a II. világháborúba.

Ferenc pápa a hamburgi G20-as csúcstalálkozóra

Az emberiség útja a XXI. században is újra megjeleníti ugyanazt az önzést, poklot, könyörgő szavakat és a süket füleket. Érdemes ebben a tekintetben is újraolvasni Ferenc pápa üzenetét, amelyet július 7-én küldött a hamburgi G20-as csúcstalálkozóra. Ebben így fogalmaz: „Az emberiség története ma is a jelenlegi és lehetséges konfliktusok széles horizontját tárja elénk. A háború ennek ellenére sosem lehet megoldás. Közeledik a századik évfordulója XV. Benedek pápa levelének, amelyet a háborúban résztvevő népek vezetőinek írt. Ez arra kötelez, hogy kérjem a világtól: vessen véget ezeknek az értelmetlen vérfürdőknek. Tragikus ellentmondást és következetlenséget mutat az, hogy a közös gazdasági vagy társadalmi fórumokon látszólagos egység uralkodik, ugyanakkor akart vagy elfogadott háborús szembenállás van a felek között.”

XV. Benedek utolsó elkeseredett lépése a konfliktus megállítására és a béke megteremtésére nem járt sikerrel. Valójában Európa csak a II. világháború után tudta ezeket megvalósítani. Erről nyilatkozott a Vatikáni Rádiónak Sergio Valzania olasz újságíró és történész.

Európa válságba sodorta keresztény gyökereit

„Emlékeztetni kell arra, hogy az I. világháború idején az európai vezetés teljesen megvetette az embert és annak szenvedését. Ez a hozzáállás meghatározta az európai kultúra bukását. Európa az I. világháborúba a világ fölötti hegemóniára irányuló törekvésekkel lépett be, amelyek nemcsak gazdasági és technológiai, de etikai és kulturális jellegűek is voltak. Erkölcsi modellként mutatta fel magát, de aztán mindez semmivé vált és ez válságot eredményezett a kereszténységgel való viszonyát illetően. Válságba sodorta keresztény gyökereit is, mert ha belegondolunk, a keresztény üzenet középpontjában a megtestesülés áll. Vagyis ha Isten emberré lesz, minden egyes ember hatalmas méltósággal rendelkezik. Ezt a méltóságot azonban megalázta a háború, ami az európai identitás és Európa világ fölötti elsőségének válságát is eredményezte” – hangsúlyozta az olasz történész.

A felvilágosodás és a francia forradalom hatására a XX. század elején felkínált megoldási javaslat hamis

„Ebből a válságból nem volt képes kilábalni egy-két nemzedék alatt, mert Európa aztán a II. világháborút is kirobbantotta. Ez ideológiai szempontból még súlyosabb, mint az első volt. Gondoljunk csak a Shoah-ra, az atombombára, és az ipari méretekben az emberiség ellen elkövetett bűntettekre, amelyek megerősítik az a tényt, hogy a felvilágosodás és a francia forradalom hatására a XX. század elején felkínált megoldási javaslat hamis. Európának vissza kell térnie önmagához, saját gyökereihez, amelyet eddig nem volt képes megtenni” – mutatott rá Sergio Valzania olasz újságíró és történész a Vatikáni Rádiónak adott interjújában.

(sv)