Mária Szeplőtelen Szíve vezessen el minket Krisztushoz – Ferenc pápa Regina Coeli imája

Vasárnap délben, a Mennyek Királynője elimádkozásakor Ferenc pápa emlékeztetett fatimai zarándoklatára, amely szombaton este ért véget.

„A mai Mária ima sajátos jelentőségű: emlékezettel és próféciával van tele azok számára, akik a hit szemével tekintenek a történelemre” – kezdte beszédét a pápa, majd így folytatta: „Fatimában mélyen elmerültem Isten szent, hívő népe imájába, amely ott száz éve folyamként hömpölyög, hogy könyörögjek Mária anyai oltalmáért az egész világ számára. Hálát adok az Úrnak, aki lehetővé tette, hogy a remény és a béke zarándokaként a Szűzanya elé járuljak”. A Szentatya köszönetét fejezte ki a püspököknek, közöttük kiemelve Leiria – Fatima főpásztorát, az állami hatóságoknak, a köztársasági elnöknek és mindenkinek, akik közreműködtek a zarándoklat megvalósításában.

A Feltámadt Úr jelen van Isten népe körében

Kezdettől fogva, amikor a Jelenések kápolnájában a pápa hosszasan, csendben imádkozott, miközben a zarándokok imádságos csöndje kísérte, összeszedett és szemlélődő légkör alakult ki, amelyben egymást váltották az imák. A középpontban a Feltámadt Úr állt, aki jelen van Népe körében Isten Szavában és az Eucharisztiában. Jelen van a sok beteg között, akik Fatima liturgikus és lelkipásztori életének főszereplői, csakúgy, mint a többi Mária kegyhelyen.

Ferenc és Jácinta életszentsége legyen példa számunkra

Fatimában a Szűzanya a kis Ferenc, Jácinta és Lúcia ártatlan szívét, egyszerűségét választotta üzenetének letéteményeseiként. Ezek a gyermekek méltó módon fogadták be az üzenetet, olyannyira, hogy a jelenések megbízható tanúiként ismerték el őket és a keresztény élet példaképeivé váltak. Ferenc és Jácinta szentté avatásával a pápa az egész egyháznak fel kívánta mutatni példájukat, amelyet Krisztushoz való csatlakozásukkal és evangéliumi tanúságtételükkel adtak. Egyben az egész egyház figyelmét a gyermekek gondozására kívánta irányítani. Ferenc és Jácinta életszentsége nem a jelenések, hanem hűségük és buzgóságuk következménye, amellyel válaszoltak arra a kiváltságra, hogy láthatták Szűz Máriát – fejtette ki a pápa. Ahogyan ők mondták, a “szép Hölggyel” való találkozás után – gyakran elimádkozták a rózsafüzért, vezekeltek és áldozatokat hoztak, hogy kieszközöljék a háború befejezését, valamint azokért a lelkekért, amelyeknek a legnagyobb szükségük volt az isteni irgalmasságra.

Imával és vezekléssel könyörögjünk a háborúk befejezéséért

Ma is nagy szükség van az imára és a bűnbánatra, hogy könyörögjünk a megtérés kegyelméért, könyörögjünk a világ minden részén dúló és egyre jobban terjedő háborúk befejezéséért, csakúgy, mint az abszurd, kisebb-nagyobb konfliktusok végéért, amelyek eltorzítják az emberiség arculatát. 
Hagyjuk, hogy a Fatimából érkező világosság vezessen bennünket. Mária Szeplőtelen Szíve legyen mindig menedékünk, vigaszunk és az út, amely Krisztushoz vezet.

Vasárnap kora reggel a Szentatya, mint minden utazása után, felkereste a Santa Maria Maggiore bazilikát, és egy csokor fehér rózsát helyezett el a „Salus Populi Romani” – a római nép üdvössége – Mária-kegykép előtt, ahol több mint 20 percig csöndben imádkozott.

A pápa imája a háborútól sújtott népekért

A Regina Coeli elimádkozása után Ferenc pápa Mária, a Béke Királynője oltalmába ajánlotta a háborúktól és konfliktusoktól sújtott népeket, különös tekintettel a Közel-keletre. Sok ártatlan személy kemény megpróbáltatásoknak van kitéve: keresztényeknek, muzulmánoknak vagy olyan kisebbségeknek, mint a jazidiak, tragikus erőszakot és diszkriminációt kell elszenvedniük. A pápa szolidaritásáról és imáiról biztosította ezeket a népeket, miközben köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik elkötelezték magukat a humanitárius segítségnyújtásban. Arra bátorította a különböző közösségeket, hogy a párbeszéd és a társadalmi barátság útján haladjanak előre, építsék a tisztelet, a biztonság és a béke jövőjét, távol bármiféle háborútól.

Boldog John Sullivan ír jezsuita a szegények és szenvedők atyja volt

A Szentatya emlékeztetett rá, hogy szombaton Dublinban a boldogok sorába iktatták John Sullivan jezsuita papot. Írországban élt a XIX. és XX. század fordulóján (1861-1933). Életét a fiatalok tanításának és lelki képzésének szentelte. Nagyon szerették és sokan fordultak hozzá, mint a szegények és szenvedők atyjához – mondta a pápa hálát adva Istennek a szent pap tanúságtételéért. 
Ez volt az első boldoggá avatás Írországban. A szertartást az Ír Köztársaság fővárosának Xavéri Szent Ferenc templomában tartották.

Üres babakocsik, bizonytalan jövő

Ezen a vasárnapon tartották Olaszországban anyák napja ünnepét. Ebből az alkalomból a Család Társulatok Fóruma szervezésében Itália minden részéből érkezett családok „üres babakocsik” tízezreivel töltötték meg a Colosseum közvetlen közelében található Constantinus diadalív előtti teret, „kihalófélben vagyunk”, „több gyermek, több Itália” – feliratokkal. A „villámcsődület” – flash mob résztvevői így akarták felhívni a figyelmet a család szépségére, hangsúlyozva, hogy ha nem történik változás a családpolitikában, akkor rövid időn belül kihal Olaszország népessége. 
Ferenc pápa üdvözölte az „üres babakocsik” kezdeményezés résztvevőit, akik a Regina Coeli elimádkozására a Szent Péter térre érkeztek. A pápa rámutatott, hogy társadalmaink jövője mindenkitől, de főleg az intézmények részéről konkrét figyelmet igényel az élet és az anyaság iránt. Ez a felhívás különösen jelentős ma, miközben sok országban anyák napját ünneplik – mondta a Szentatya. Emlékezzünk meg hálával és szeretettel minden anyukáról, mennyei édesanyánkról is, ajánljuk őket Mária, Jézus anyukája oltalmába – mondta a pápa, majd azt kérte a hívektől, hogy néhány percig mindnyájan csöndben imádkozzanak édesanyjukért.

(vm)