Ferenc pápa és II. Tavadrosz kopt ortodox pátriárka április 28-án, pénteken este a kairói Szent Péter kopt ortodox templomban (mely a decemberi terrormerénylet során megsérült Szent Márk kopt ortodox székesegyház tőszomszédságában áll) végzett közös ökumenikus liturgia végén 12 pontból álló közös nyilatkozatot írtak alá.
Ferenc, Róma püspöke, a katolikus egyház pápája és II. Tavadrosz, Alexandria pápája és a Szent Márk Szék pátriárkája a nyilatkozatban „hálát adnak az Istennek a találkozás, a testvéri ölelés és a közös imádság lehetőségéért. Hálát adnak a Mindenhatónak a Szent Péter és Szent Márk székei között fennálló testvériség és a barátság kötelékeiért. A mostani egyiptomi találkozás az évről évre gyarapodó kapcsolat jele a „szeretett Egyiptom földjén”, a „szülőföldön, mely a szívünkben él”, ahogy III. Shenuda kopt pátriárka szokta volt mondani.
A barátság és testvériség közös köteléke az egyházaink között az első századokban
fennálló teljes közösségben talál saját eredetére és amit az első egyetemes zsinatok,
kezdve a 325-ös níceai zsinattal, sokféleképpen kifejezésre juttattak, utalva tovább
a Hit Védelmezője címet kiérdemlő Szent Atanáz bátor hozzájárulására. Közösségünk
imádság és liturgikus gyakorlat révén valósul meg, ugyanazon vértanúk és szentek tiszteletén
keresztül és a szerzetesség Remete Szent Antal példáját követő elterjedése nyomán.
A közösségnek az elkülönülést megelőző közös tapasztalata különös jelentőségű most
a teljes közösség helyreállításának mai keresésében. A kapcsolatok legnagyobb része,
mely az első századokban léteztek, továbbra is fennállnak a római katolikus és a kopt
ortodox egyház között és ez továbbra is ösztönző erőt jelent számukra.
Hálásan emlékeznek a VI. Pál pápa és III. Shenuda kopt pápa közt 44 évvel ezelőtti
találkozóra, a béke és a testvériség ölelésére, melyre sok évszázad után került sor
a fennálló hitbeli távolság miatt. Az 1973. május 10-én aláírt Közös Nyilatkozatuk
mérföldkő az ökumenikus úton, továbbá kiindulópontként szolgált a két egyház közötti
teológiai párbeszéd Bizottsága felállításához, mely sok gyümölcsöt termett és megnyitotta
az utat a katolikus egyház, valamint a keleti egyházak egész családja közötti párbeszéd
számára. Az említett közös nyilatkozat az apostoli hagyomány vonalában vallja az egyetlen
hitet az egy és háromságos Istenben, vallja Isten megtestesült egyetlen Fiának istenségét,
a teljes Istent az Istenségében, és a teljes embert az Emberségében. Közösen elismerik,
hogy az isteni életet a hét szentség adja és táplálja, valamint Szűz Máriát az Igazi
Világosság Anyjaként és Istenanyaként tisztelik.
Hálásan emlékeznek a 2013. május 10-i római testvéri találkozóra és a május 10-e alapítására,
amelyen évente elmélyítik az egyházak közötti barátságot és testvériséget. A közelségnek
ez a szelleme tette lehetővé, hogy jobban megkülönböztessék az egyesítő köteléket,
amit a keresztség napján az egyetlen Úrtól kapunk és amit a Krisztus test, az egyház
tagjává tesz. Ez a közös örökség az alapja a teljes egység felé vezető zarándoklásnak.
E közös zarándoklás során tudatosan emlékeznek a megtett útra, különösen is III. Shenuda
pápa és Szent II. János Pál pápa között Egyiptomban történt találkozóra 2000-ben,
a Nagy Jubileumi Esztendőben. Krisztus lelkületével szeretnének az ő nyomdokaikon
járni.
Ez a szeretet a közös imádságban valósul meg a legteljesebben. Amikor ugyanis a keresztények
együtt imádkoznak, eljutnak annak a felismerésére, hogy ami őket egyesíti, az sokkal
nagyobb annál, ami szétválasztja őket. Krisztus főpapi imájának a vágyakozása „hogy
mindnyájan egy legyenek” (Jn 17,21) adja az egység utáni heves vágyat. Éppen ezért
elmélyítve a gyökereket az egyetlen apostoli hitben, az Úr imádságának közös hagyományában
törekszenek a Húsvét megünneplésének közös dátumát megtalálni.
Miközben a teljes eucharisztikus asztalközösség elérése felé haladnak, sok területen
együttműködhetnek és kézzelfoghatóvá tehetik a már létező nagy közös gazdagságot.
Közösen tehetnek tanúságot az alapvető értékekről, mint az emberi élet szentsége és
méltósága, a házasság és a család szakralitása és a teremtett világ tisztelete. A
szekularizáció és a közömbösség globalizációjának sokféle kihívásaival szemben közösen
adhatnak választ az evangélium értékeire alapozva, amihez bátorítást meríthetnek Kelet
és Nyugat egyházatyáinak a tanulmányozásából.
A közös keresztény tanúságtétel a kiengesztelődés és a reménység jele az egész egyiptomi
társadalom számára. Hitük szerint minden ember az Isten képmására teremtett személy,
ezért törekedni kell a békére és az egyetértésre a keresztények és a muzulmánok közötti
békés együttélésen keresztül, így téve tanúságot arról, hogy Isten óhaja az egész
emberi család egysége és harmóniája, valamint minden ember egyenlő méltósága. A nyilatkozat
aláírói a szívükön viselik Egyiptom felvirágzását és jövőjét. A társadalom minden
tagjának joga és kötelessége, hogy részt vegyen az ország életében, teljes jogú állampolgárságot
élvezve és együttműködve a nemzet építésében. A vallásszabadság, mely magába foglalja
a lelkiismeret szabadságát, a személy méltóságában gyökerezik és alapja minden más
szabadságnak. Szent és elidegeníthetetlen jog.
Fokozzák a meg nem szűnő imádságukat Egyiptom és a világ minden keresztényéért, különösen
is azokért, akik a Közel-Keleten élnek. Néhány tragikus esemény és hívő ember vére
ontása, üldöztetése és meggyilkolása, pusztán azért, mert ő keresztények, ma sokkal
inkább, mint valaha, arra emlékeztetnek, hogy a vértanúk ökumenizmusa egyesíti és
bátorítja a keresztényeket a béke és a kiengesztelődés útjának tovább folytatásában.
A szeretetből meghalt és föltámadt Jézus titka áll a teljes egység felé haladók szívében. Most újból a vértanúk a útjelzők. Az ősegyházban a vértanúk vére magvetés volt az új keresztények számára. Napjainkban is a számos vértanú legyen a Krisztus összes tanítványai közötti egység magvetése.
A Szentlélek műve iránt engedelmességgel, Ferenc pápa és II. Tavadrosz pápa kölcsönösen
kijelentik, hogy egy szívvel és lélekkel, teljes őszinteséggel törekszenek arra, hogy
ne ismételjék meg a másik egyházban kiszolgáltatott keresztség szentségét, ha valaki
a másik egyházhoz akar csatlakozni. Teszik ezt a Szentírás, valamint a Niceában, Konstantinápolyban
és Efezusban tartott ökumenikus zsinatok hite iránti hűség jegyében.
Végül leszögezik, hogy Pál apostol tanítását és példáját követik: „Törekedjetek rá,
hogy a béke kötelékével fenntartsátok a Lélek egységét. Egy a Test és egy a Lélek,
mint ahogy hivatástok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.
Egy az Isten, mindnyájunk Atyja, aki mindennek fölötte áll, mindent áthat és mindenben
benne van” (Ef 4,3-6).
(vl)
All the contents on this site are copyrighted ©. |