2017-04-14 13:19:00

Ferenc pápa homíliája Nagycsütörtök este: Tanuljunk meg Jézustól mindvégig szeretni!


Ferenc pápa a Coena Domini szentmisét az utolsó vacsora alapítása emlékére ezúttal a Rómától dél-keletre, mintegy 60 km-re fekvő Paliano fogvatartási intézményében mutatta be, amelynek kápolnájában a szertartás során megmosta tizenkét börtönlakó lábát. A börtönkápolnában tartott szentmise homíliájában röviden és kötetlen formában szólt a fogvatartottakhoz, akik nagy örömmel és meghatottan fogadták a pápát.

Bár tudunk szeretni, de nem úgy, ahogy Jézus, mindvégig!

Jézus együtt volt a tanítványaival az utolsó vacsora során, „tudva, eljött az órája, hogy átmenjen ebből a világból az Atyához” – kezdte beszédét a pápa. Jézus tudta, hogy Júdás elárulta és kiszolgáltatta őt még azon az éjjel. „De ő szerette övéit, akik a világban voltak, mindvégig szerette őket”. Isten így szeret: mindvégig. Életét adja mindnyájunkért, szóvá is teszi és akarja ezt, mert ő szeret, mindvégig szeret. Nem könnyű ez, mert mindnyájan bűnösök vagyunk, léteznek a korlátaink, a hibáink, annyi minden… Mindnyájan tudunk szeretni, de nem tudunk úgy szeretni, ahogy ő szeret, aki nem tekint a következményekre, szeret mindvégig. Példát ad hozzá, megmutatja ezt a szeretet, hogy ő, a „Főnök”, aki Isten volt, megmossa a tanítványai lábát.

Jézus szolgaként példát ad, mindvégig szeret, feltétel nélkül

Az a lábmosás szokásban volt akkor, amit étkezések előtt végeztek, hiszen nem voltak aszfaltozott utak és az emberek a poros úton jártak.  Éppen ezért, amikor valakit vendégül láttak, vagy ebédre hívtak, a vendég fogadásának egyik jele volt a lábmosás. Ezt a munkát a szolgák végezték, akiket rabszolgasorban tartottak, de Jézus a feje tetejére fordítja mindezt és ő maga végzi a lábmosást. Simon Péter nem akarta elfogadni Jézustól, de ő megmagyarázta neki, hogy így kell lennie, mert ő nem azért jött a világba, hogy neki szolgáljanak, hanem, hogy ő szolgáljon másokat, bennünket, hogy értünk szolgává legyen, hogy az életét adja értünk, hogy mindvégig szeressen.  

A lábmosás jézusi gesztusában minden a visszájára fordul

Ma, amikor megérkeztem ide – mondta kötetlenül a pápa – az emberek így köszöntöttek: „Itt a pápa, a főnök. Az egyház feje…”. Az egyház feje Jézus. Ne tréfáljunk! A pápa Jézus alakja és én ugyanazt szeretném tenni, amit ő tett. Ebben a szertartásban a plébános megmossa a hívek lábát. Itt minden a visszájára fordul: aki a legnagyobbnak látszik, annak kell végeznie a szolga munkáját, de azért, hogy szeretetet vethessen el. Hogy szeretetet vessen el köztünk. Én nem azt mondom, hogy ma el kell menni mindenkinek egymás lábát megmosni, ez egy tréfa lenne. De egy jelkép, az igen! – hangsúlyozta a pápa. Mondom nektek, ha tudtok itt egymásnak segíteni, szolgálatot nyújtani, itt a börtönben a társaitok felé, akkor tegyétek meg! Mert ez a szeretet, mint ez a lábmosás! Mások szolgája lenni.

Gondoljunk az Istenre úgy, ahogy szeret minket

Egyszer a tanítványok azon versenyeztek, hogy ki a legnagyobb, a legfontosabb közöttük. Jézus azt mondta nekik: „Aki fontos akar lenni, kicsivé kell lennie, mindenki szolgájává!”. Ez az, amit ő csinált, amit az Isten tett velünk. Szolgál bennünket, ő egy szolga. Mindnyájunkat, akik oly szánalomra méltóak vagyunk! De ő nagy, de ő jó! Ő úgy szeret, ahogy vagyunk! Ennélfogva a szertartás során gondoljunk az Istenre, Jézusra. Ez nem egy népies szokás szertartása: ez egy gesztus, hogy emlékezzünk arra, amit Jézus hagyott ránk. Ezek után aztán vette a kenyeret és nekünk adta a Testét, majd vette a bort és nekünk adta a Vérét. Ilyen az Isten szeretete. Ma csak az Isten szeretetére gondoljunk – fejezte be Ferenc pápa a palianói börtön kápolnájában tartott Nagycsütörtök esti szentmise homíliáját.    

(vl) 

   

       








All the contents on this site are copyrighted ©.