Az egyiptomi kopt katolikus egyház vezetői a pápánál: az üldözött keresztények összefognak

Ferenc pápa február 6-án, hétfőn ad limina-látogatáson fogadta a Vatikánban Ibrahim Iszák Szidrak alexandriai kopt pátriárkát és hét kopt katolikus püspököt.

Kétezer éves jelenlét Egyiptomban

A koptok immár kétezer éve jelen vannak Egyiptomban. Közvetlen leszármazottai azoknak az egyiptomiaknak, akik az I. században áttértek a kereszténységre Szent Márk evangélista igehirdetése nyomán. Ők alkották a többséget az arab hódításig és az azt követő iszlamizációig. A koptoké a legnagyobb keresztény közösség a Közel-Keleten: a legtöbben ortodoxok, de jelen vannak katolikus és evangélikus koptok egyaránt. Egyes becslések tíz millióra teszik számukat a 85 millió lakosú Egyiptomban, de reálisabb számítások szerint 7-8 millió között mozog arányuk. Ezek közül 150-200 ezer a kopt katolikus, és 100 ezer a kopt evangélikus.

A kopt katolikusok eredete a XVII. századra vezethető vissza. Osztoznak a kopt ortodoxokkal az alexandriai rítusban, illetve a házas férfiak pappá szentelésében. Eltérő álláspontot képviselnek azonban a teológiában a krisztológiai kérdésben és Róma püspöke szerepének megítélésében.

Történelmi különválások és közeledések

 A kopt ortodoxok a 451-es kalkedóniai zsinat után váltak külön, majd a II. vatikáni zsinatot követően kezdődött meg a közeledés a katolikus egyházzal. Az első találkozóra 1500 év után, 1973-ban került sor VI. Pál és III. Senuda kopt pátriárka között. A teológiai párbeszéd eredményeként 1988-ban közös krisztológiai nyilatkozatot írtak alá, ami véget vetett az évszázados bizalmatlanságnak. A koptok zöme Felső-Egyiptomban él, de megtalálhatók Szudánban, Palesztinában, Jeruzsálemben és más Közel-keleti országokban is. Az egyházi hierarchia csúcsán a pátriárka - jelenleg II. Tavadrosz – áll, akihez mintegy hatvan metropolita illetve a Szent Szinódus tagját képező püspök tartozik, de ide sorolhatók az Egyiptomon kívül élő főpásztorok is. A kopt egyház tagja az Egyházak Ökumenikus Tanácsának és más ökumenikus szervezeteknek is.

Az egyiptomi katolikus egyház rítusai

Egyiptomban a legtöbb kopt az alexandriai rítust követi. Ők az alexandriai pátriárkátus joghatósága alá tartoznak, melynek vezetőjét, Ibrahim Iszák Szidrakot éppen most fogadta a pápa. Hat eparchia (egyházmegye) tartozik hozzá. A kopt katolikusok mellett jelen vannak más rítusok is: az Európából érkezettek jellemzően a latin rítust követik, a Libanonból jövők a maronitát, az örmények megtartják az örmény rítust, a szír-katolikusok a szírt, az irakiak pedig a káld rítust. A melkita rítust a Közel-Kelet görög lakosai követik.

Az üldözött keresztények összefognak

A keresztények Egyiptomban folyamatosan diszkriminált kisebbségben éltek és ma is iszlám szélsőségesek erőszakos támadásainak áldozatai. Öt év leforgása alatt 1994 és 1999 között közel hatszáz esetben támadták meg a keresztényeket. Elterjedt szokás a kopt keresztény nők muzulmán hitre való erőszakos térítése, amennyiben iszlámhívő férfihez mennek feleségül. A hét éve kezdődött ún. arab tavasz és a Mubarak-rezsim bukása sem állították meg a keresztény-ellenes erőszakot Egyiptomban. Erre való válaszként 2013-ban az országban jelen lévő keresztény felekezetek létrehozták a nemzeti keresztény egyházi tanácsot, mely magába tömöríti az öt egyházi valóságot (kopt ortodox, kopt katolikus, görög-ortodox, anglikán és evangélikus). Így kívánnak előrelépni az ökumenikus párbeszédben, és feltartóztatni az egyiptomi társadalom iszlamizációját, valamint törekedni a muzulmánokkal való békés együttélésre. Ezt a párbeszédet támogatja a kairói Al-Azhar egyetem is, mely a szunnita iszlám kulturális és vallási tekintélye, s amellyel a Szentszék már Szent II. János Pál pápa ideje óta szilárd kapcsolatokat ápol.

Az Al-Sziszi kormány nyitása

2014 óta, amikor hatalomra került Al-Sziszi tábornok, nyitás történt a keresztények felé Egyiptomban. A kormány a 2014-ben jóváhagyott alkotmány értelmében garantálja – legalább formálisan – a vallásszabadságot. 2016 augusztusában hosszú vita után elfogadtak egy új törvényt, ami lehetővé teszi újabb keresztény templomok építését – ez 1934 óta nem volt lehetséges. Az egyiptomi keresztények értékelik ezeket a lépéseket, ugyanakkor szomorú, hogy továbbra is tapasztalható ellenük az erőszak és a terrorista gyűlölet: gondoljunk csak a Líbiában lefejezett 21 fiatal egyiptomi kopt tragédiájára, vagy a tavaly decemberi vérengzésre, amely a kairói Szent Márk székesegyház közelében történt.

(gá)