2017-01-27 14:58:00

Ferenc pápa péntek reggeli homíliája: A keresztény az emlékezet embere


A Zsidókhoz írt levélből vett napi olvasmányt elemezte Ferenc pápa péntek reggeli homíliájában a Szent Márta ház kápolnájában tartott szentmise során. „Emlékezés az elmúlt időkre, melyben az Isten megsegített, másfelől pedig állhatosság a jövő felé fordulva, hogy ellenálljunk a kicsinyhitűségnek” – áll a pápa homíliája középpontjában.  

Emlékezzünk az Isten üdvözítésére az életünkben

Isten üzenete arra buzdítja a keresztény embert, hogy „az életét három vonatkozásban élje, a múlt, a jelen és a jövő összefüggésében”. „Az emlékezés azt jelenti, hogy mindenre emlékezünk, a jó és a kevésbé jó dolgokra is, és hogy az Isten színe elé visszük a történelmünket, szépítgetés és rejtegetés nélkül. „Testvérek! Emlékezzetek vissza az elmúlt időkre” – idézte a pápa az olvasmányt. Ezek „a lelkesedés, a hitben való előrehaladás napjai voltak, amikor az ember hitben kezdett élni az elszenvedett próbatételek közepette”. „Emlékezet nélkül nem érthető a keresztény élet, sem pedig a mindennapi lelkiélet. De nem is csak érthetetlen az élet, hanem az ember nem is tud keresztény életet élni emlékezet nélkül!” – szögezte le a pápa. Az Isten üdvösségének az emlékezetéről van szó az én életemben, az életemben előforduló bajok emlékezetéről. Arról, hogy az Úr miként mentett ki ezekből a bajokból. Az emlékezet az egy kegyelem, amit kérni kell! Add Uram, hogy ne feledkezzem meg a te történetedről az én életemben! Hogy ne feledjem se a jó, se a rossz pillanatokat, az örömöket és a kereszteket. A keresztény az emlékezet embere”.  

A Jézussal való találkozás reményében élni

A Zsidókhoz írt levél napi szakaszának befejező része megérteti velünk – folytatta a pápa –, hogy mindig „úton vagyunk valamire várakozva, arra várakozva, hogy eljutunk egy pontig, az Úrral való találkozásig. Ez pedig arra int bennünket, hogy „hitből éljünk” (Zsid 10,37). A reménység továbbá azt is jelenti, hogy „a jövőbe nézünk. Hogyan is lehetne élni a keresztény életet a megtörtént dolgokra való emlékezés nélkül, hiszen lehetetlen megélni a keresztény életet, anélkül, hogy reménnyel tekintenénk a jövőbe, az Úrral való találkozás elé? Szépen mondja a levél szerzője: „Már csak rövid, nagyon rövid az idő”, az élet egy lehelet.., és elmúlik, Amikor az ember fiatal, azt gondolja, hogy „Van még annyi idő előttem”, de aztán az élet megtanítja arra a szólásmondásra, hogy „De gyorsan megy az idő! Ezt még gyerekként ismertem meg és most már nősül. Gyorsan megy az idő, hamar elmúlik. A vele való találkozás reménysége egy feszülő élet, az emlékezet és a reménység, a múlt és a jövő között!” – emelte ki a pápa.

Bátorsággal és türelemmel élni a jelent  

Elmélkedése harmadik pontjaként Ferenc pápa a Zsidókhoz írt levél nyomán a jelenre utalt, hogy „éljük a jelent, ami oly sokszor fájdalmas és szomorú. Bátorsággal és türelemmel éljük, vagyis őszinteséggel, szégyenkezés nélkül, elviselve az élet nehézségeit. Bűnösök vagyunk – magyarázta a pápa –, mind azok vagyunk. Ki előbb, ki utóbb, akár listát is lehet róla készíteni, de mindnyájan bűnösök vagyunk. De bátran és türelemmel megyünk tovább. Nem állunk meg, mert ez nem segít minket a növekedésben!”.

A bűn, ami megbénítja a keresztényt: a kicsinyhitűség    

A levél szerzője a pápa szerint végül arra emlékeztet bennünket, hogy „ne vétkezzünk, mert a bűn nem ad nekünk emlékezetet, sem reménységet, sem bátorságot. A kicsinyhitűség az egy bűn, mely nem engedi meg neked, hogy félelem nélkül menj tovább, miközben Jézus arra buzdít bennünket, hogy „Ne féljetek!”. A kicsinyhitűek azok, akik mindig hátul mennek, akik túlságosan „őrzik” magukat és mindentől félnek”. Nem kockáztatnak, kérem szépen, mondják, csak óvatosság, és az összes parancsolat megtartása! Igen, ez igaz, de ez így megbénít, és elfeledteti a megkapott kegyelmeket. Elveszi az emlékezetedet, a reményedet és nem tudsz tovább menni! Ez annak a kereszténynek a jelene, aki az utcán egy hirtelen támadt záporban attól aggódik, hogy eső miatt összemegy a ruhája. Ilyenek a szűk lelkek és ez a kicsinyhitűség! Ez egy bűn az emlékezet, a bátorság és a reménység ellen. Az Úr erősítse az emlékezetünket, növelje a reménységünket, adjon minden nap bátorságot és türelmet, szabadítson meg a mindentől félő kicsinyhitűségtől. Önmagukat őrző szűk lelkek! Pedig Jézus azt mondja, hogy „aki meg akarja őrizni a saját életét, elveszíti azt” – zárta Ferenc pápa péntek reggeli homíliáját a Szent Márta ház kápolnájában tartott szentmise során.

(vl)

 

    








All the contents on this site are copyrighted ©.