Ismerjük meg, imádjuk és kövessük Jézust: Ferenc pápa hétfő reggeli homíliája

A karácsonyi szünet után újra kezdődtek a reggeli pápai szentmisék a vatikáni Szent Márta-házban. Ferenc pápa január 9-én, hétfőn reggel arról beszélt a híveknek, hogy a keresztény élet egyszerű, nem kellenek hozzá bonyolult vagy nehéz dolgok. Elég, ha Jézust állítjuk mindennapos döntéseink középpontjába. Karácsony után elkezdődik az új liturgikus év, az úgynevezett évközi idő. Ami azonban nem változik, az a következő: a keresztény élet közepén mindig Jézus áll, az Atya első és utolsó Szava, a világmindenség Ura, a világ Üdvözítője. Rajta kívül nincs senki más, Ő az egyetlen – hangsúlyozta Ferenc pápa.

A jelenések nem mind valódiak. Jézus Krisztus nélkül nincsenek szentek

A mi életünk középpontja is Jézus Krisztus, aki megmutatkozik előttünk és nekünk meg kell ismernünk, föl kell ismernünk őt az élet megannyi helyzetében. „De atyám, én ismerem ennek vagy annak a szentnek az életét, az itt vagy ott előforduló jelenéseket…” Ez rendben van, a szentek azok szentek, nagy emberek! De a jelenések nem mind valódiak ám! A szentek fontosak, de a középpontban Jézus Krisztus áll: Jézus Krisztus nélkül nincsenek szentek! És itt jön a kérdés: az én életem közepén Jézus Krisztus áll? Milyen a kapcsolatom Jézus Krisztussal?

Első feladat: megismerni Jézust, hogy aztán majd fölismerjük őt

Három dolgot kell tennünk azért, hogy biztosan Jézus legyen életünk középpontjában – állapította meg a pápa. Az első feladat: ismernünk kell Jézust, hogy majd felismerhessük őt. A maga idejében sokan nem ismerték fel őt: a törvénytudók, a főpapok, az írástudók, a szadduceusok, néhány farizeus. Sőt, üldözték és megölték őt. Fel kell tennünk tehát a kérdést: „Érdekel engem, hogy megismerjem Jézust? Vagy jobban érdekel a tévésorozat, a pletykálkodás, az ambíciók vagy a mások életének megismerése? Ahhoz, hogy megismerjük Jézust ott van az imádság, a Szentlélek, de ott van az evangélium is, amit mindig magunknál kell tartanunk, hogy minden nap elolvassunk belőle egy-egy szakaszt. Ez ugyanis az egyetlen módja annak, hogy megismerjük Jézust. A többit a Szentlélek végzi el. Ez a mag, amit majd a Szentlélek csíráztat és növeszt meg.

Második feladat: imádni Jézust, nem csak kérni tőle

Ahhoz, hogy Jézus álljon életünk középpontjában, egy másik dolgot is kell tennünk: imádnunk kell őt – folytatta gondolatmenetét Ferenc pápa. Nem elég kérni tőle és hálát adni valamiért. Kétféleképpen imádhatjuk Jézust: csöndes imádsággal, vagy pedig úgy, hogy elfordítjuk tekintetünket azoktól a dolgoktól, amiket imádunk, amik jobban érdekelnek minket. Csak Isten maradhat. A többi dolog csak akkor kell, ha én képes vagyok egyedül Istent imádni.

A Dicsőség-imát ne papagájmódra daráljuk el, hanem érezzük át az imádást

Ezzel kapcsolatban a Szentatya megjegyezte: van egy kis imádság, amit szoktunk imádkozni, a Dicsőség: „Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké” – amit azonban gyakran csak papagájmódra darálunk el. Holott ez az imádás imádsága! Dicsőség: imádom az Atyát, a Fiút és a Szentlelket. Kis imákkal, csönddel imádjuk Isten nagyságát, imádjuk Jézust és mondjuk: „Te vagy az egyetlen, te vagy a kezdet és a vég, és veled akarok maradni egész életemben, az egész örökkévalóságban. Te vagy az egyedüli”. És űzzük el azokat a dolgokat, amik megakadályoznak minket Jézus imádásában.

A harmadik feladatunk: követni Jézust

A keresztény élet egyszerű, nagyon egyszerű, ugyanakkor szükségünk van a Szentlélek kegyelmére, hogy fölébressze bennünk a vágyat Jézus megismerésére, imádására és követésére. Ezért kértük a könyörgésben az Úrtól, hogy mutassa meg, mit kell tennünk és adja meg hozzá az erőt is. Hogy a mindennapok egyszerűségében – mert nem kell semmi különös, nehéz vagy fölösleges dolog ahhoz, hogy nap mint nap keresztények legyünk – az Úr adja meg a kegyelmet és megismerhessük Jézust, imádjuk és kövessük őt – fohászkodott végül hétfő reggeli homíliájában Ferenc pápa.

(gá)