Ferenc pápa beszéde a szentszéki diplomatákhoz: A kormányok kötelessége a megfontolt befogadás, a migránsoké a törvényesség tisztelete

Ferenc pápa január 9-én hétfőn délben az Apostoli Palota Királyi termében fogadta a szentszéki diplomáciai testület tagjait, melynek során elhangzottak a kölcsönös újévi jókívánságok. Róma püspöke számára ez a találkozó mindig egy jelentős alkalom arra, hogy a diplomaták előtt egy nagy összegző képben felvázolja a világ jelenlegi kihívásaira adott evangéliumi választ.

A Szentszék jelenlegi diplomáciai kapcsolatai

Saját hivatalos jelentése szerint a Szentszék jelenleg a világ 182 országával tart fenn diplomáciai kapcsolatot. A legutóbbi kapcsolatfelvétel 2016. december 9-én született a Szentszék és az észak-kelet afrikai Mauritániai Iszlám Köztársaság között, nagykövetségi illetve szentszéki nunciatúra szintjén. Az említett 182 állami szintű kapcsolat mellett a Szentszék az Európa Unióval és a Szuverén Máltai Lovagrenddel is diplomáciai viszonyban áll. A római székhelyű követségi kancelláriák száma 88, benne már Palesztina nagykövetségével a 2015. június 26-án kötött kétoldalú megegyezés jegyében. Szentszéki képviselete van még az Arab Ligának, Malajziának és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának is. Az elmúlt évben a Szentszék három megegyezést kötött: május 20-án a Kongói Demokratikus Köztársasággal, szeptember 6-án a Közép-afrikai Köztársasággal, október 6-án pedig a Benini Köztársasággal. A múlt évben lépett érvénybe a Szentszék és a Palesztin Állam, valamit a Szentszék és Kelet-Timor közötti általános megegyezés. Az olasz állammal a 2015 áprilisában aláírt adóügyi megállapodás múlt év október 15-én lépett hatályba. 2016. november 23-án lépett életbe a Szentszék és a Francia Köztársaság közötti legújabb  megállapodás, míg az Államtitkárság és az Egyesült Arab Emírségek kormánya szeptember közepén egyezett meg a két fél közötti vízumszabályozásról. A Szentszék az elmúlt év szeptember 19-én a maga részéről önként csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához.

Továbbra is milliókat érintenek az értelmetlen konfliktusok

Ferenc pápa a diplomaták köszöntése után a „múlt század világháborúinak és totalitárius rendszereinek a borzalmaira” utalt, amelyeket követően „sok helyütt béke született, de még több helyen a béke ma is csak távoli délibábnak tűnik”. Minthogy „továbbra is milliókat érintenek az értelmetlen konfliktusok és mert gyakran felülkerekedik a halál, a gyűlölet és szenvedés”, éppen ezért Ferenc pápa a szentszéki diplomatáknak a „biztonság és a béke kérdéséről” beszélt.

A béke olyan pozitív közjó, ami minden jóakaratú ember elkötelezettségét igényli

Elsőként a Boldog VI. Pál pápa által éppen 50 éve alapított Béke Világnapjára utalt, mely „év eleji jókívánságként és ígéretként megszabja és leírja az emberi élet időbeli útját, annak a reményében, hogy a béke olyan pozitív közjó, ami minden jóakaratú ember elkötelezettségét igényli”. A Szentatyának eleven meggyőződése, hogy „a vallási megnyilvánulások hivatása a béke ügyének előmozdítása”. „Ezt tapasztalta meg Assisiben a Béke Világtalálkozón, továbbá a római nagyzsinagógában és a bakui mecsetben tett látogatásai során”.

A múlt sebeit a vallásfelekezetek közötti hiteles párbeszéddel gyógyítsuk

„A vallási indíttatású erőszak Európában történelmi megosztottságot teremtett” – folytatta a pápa és arra utalt, hogy a svédországi Lundban tett látogatása során felhívta a figyelmet: „Sürgető szükség van a múlt sebeinek a gyógyítására, melynek alapja csak a vallásfelekezetek közötti hiteles párbeszéd lehet”. Ennek a jegyében „találkozott Kubában Kirill moszkvai ortodox pátriárkával, majd Grúzia és Azerbajdzsán vallási vezetőivel”. „Ugyanakkor  nem feledkezhetünk meg – hangsúlyozta a pápa – a vallási indíttatású számtalan műről, melyek némelykor a vértanúság erejével járulnak hozzá a közjó építéséhez, főként az oktatás-nevelés és az egészségvédelem terén”.  

A fundamentalista terrorizmus ürügyként használja a vallási tapasztalatot    

Tudatában kell lennünk, szögezte le a pápa, hogy a „fundamentalista jellegű terrorizmus ürügyként használja a vallási tapasztalatot”, majd „Afganisztántól kezdve Berlinen át, egészen Törökországig” menően felsorolta azokat az országokat és városokat, ahol „az elmúlt év során a terrorista erőszak számos áldozatot követelt”.

A kormányok kötelessége, hogy elkerüljék olyan körülmények megszületését, mely termékeny talaja a fundamentalizmusnak    

A terrorizmus okainak az elemzésénél Ferenc pápa megemlítette, hogy „olyan gyilkos őrületről van szó, mely visszaél az Isten nevével”. Éppen ezért felhívással fordult az összes vallási vezetőhöz, hogy „erélyesen fogjanak össze annak érdekében, hogy soha ne lehessen ölni Isten nevében”. A „fundamentalista terrorizmus egy súlyos lelki nyomorúság gyümölcse”, mely „gyakran jelentős társadalmi szegénységhez kapcsolódik”. „Ennek a legyőzéséhez szükség van a vallási és politikai vezetők összefogására”. A „vallási vezetők feladata, hogy soha ne fogadják el az istenfélelem és a felebaráti szeretet szembeállítását”. „A politikai vezetőknek pedig biztosítani kell a vallásszabadságot, mely hozzájárul a polgári társadalom építéséhez”. „A kormányok kötelessége ellenben, hogy elkerüljék olyan körülmények megszületését, mely termékeny talaja a fundamentalizmusnak”. Ez pedig „olyan társadalom-politikát igényel, mely leküzdi a szegénységet”.    

Nem elég a saját állampolgárok biztonságának a garantálása

Üdvözölte a pápa „az Európa Tanács kezdeményezését a kulturális párbeszéd vallási vonatkozásában, a radikalizálódás megelőzésének nevelő szerepére utalva”. Ferenc pápa hangsúlyozottan emlékeztetett a „politikai hatóságok feladatára, hogy az nem merülhet ki a saját állampolgárai biztonságának a garantálásában, hanem a béke megteremtését, mint egy aktív erényt, tevékenyen kell szolgálnia”. Erre utal a pápa békevilágnapi mottója is: „Az erőszakmentesség, mint a békét szolgáló politika stílusa”.

A törékeny emberi igazságosság nem nélkülözheti a megbocsátást, mely begyógyítja a sebeket

A „béke építése megköveteli, hogy szüntessék meg a viszálykodás okait”, kezdve a társadalmi igazságtalanság felszámolásával, hiszen „az igazságosság és a béke összetartozik”. Ám a „törékeny emberi igazságosság nem nélkülözheti a megbocsátást, mely begyógyítja a sebeket és helyreállítja a megzavart emberi kapcsolatokat”. Ferenc pápa ennek a jegyében kérte az állam- és kormányfőket, hogy „gyakorolják a megkegyelmezés gesztusát a bebörtönzöttek felé”. Az irgalmasság jubileum elmúlt éve kapcsán a pápa „az irgalmasságra, mint társadalmi értékre” utalt, mert „csak így lehet nyitott és befogadó társadalmat építeni az idegenek felé, és amely biztonságos és békés belülről”.

A migránsok kötelessége a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának és hagyományainak a tiszteletben tartása

Az ENSZ múlt évi menekültügyi nemzetközi találkozói kapcsán a pápa kiemeli, hogy szükség van közös elkötelezettségre a migránsok és menekültek iránt, mely a méltó befogadásukat jelenti. Majd XXIII. Szent János pápa tanítását idézi: „Ehhez kell kapcsolni minden ember jogát, hogy kivándoroljon”, „biztosítva számukra a befogadásukat a társadalom szövetébe, anélkül, hogy ez aláásná a saját biztonságát, saját kulturális identitását és saját politikai-társadalmi egyensúlyát”. „A migránsok pedig nem feledhetik, hogy kötelességük a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának és hagyományainak a tiszteletben tartása”. Ennek a jegyében „minden ország hatóságának bölcsen és hosszabb távra tekintve kell mérlegelnie, hogy milyen mértékben képes méltóságteljes életet kínálni a migránsoknak, anélkül, hogy megsértené saját polgárai közjavát”. A „jelenlegi migránsproblémát közösen kell megoldani”, „az emberiesség konkrét gesztusaival!” – állapította meg a pápa.   

Az emberkereskedelem a modern rabszolgaság rettenetes formája

A Szentatya felidézte Leszbosz szigetén tett látogatását, ahol Bartolomeosz pátriárkával és Jeromos érsekkel együtt személyesen meggyőződhetett a menekülttáborok drámai helyzetéről, de sokak segítőkészségéről is. Mexikóban közel érezte magát a közép-amerikai migránsok ezreihez, akik rettenetes igazságtalanságokat szenvednek el, gyakran a rabszolgaság új formája, a gyalázatos emberkereskedelem áldozataivá válnak.

A pápa újabb felhívása Szíria békéjéért

Lengyelországi utazása során Ferenc pápa a Világifjúsági Találkozón lelkesedéssel teli fiatalok ezreivel találkozott, ugyanakkor Szíriában társaik meg vannak fosztva a gyermek- és ifjúkor örömeitől a rettenetes konfliktus következtében. A pápa gondolataiban szüntelenül jelen van a szeretett szíria nép. Felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: fáradhatatlanul munkálkodjon a komoly tárgyalások megkezdésén. A szemben álló felek számára legyen prioritás a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása, biztosítsák a polgári lakosság védelmét és ellátását. A közelmúltban aláírt fegyverszünet legyen a remény jele az egész szíriai nép számára.

Számolják fel a fegyverkereskedelmet!

Ehhez szükség van a fegyverkereskedelem és a fegyverkezési hajsza felszámolására. A Koreai-félszigeten folyó kísérletezések az egész nemzetközi közösség számára aggodalomra adnak okot. Ma is időszerűek Szent XXIII. János „Pacem in terris” k. enciklikájának szavai: állítsák le a fegyverkezési hajszát, tiltsák be az atomfegyvereket. Ennek értelmében és a következő Leszerelési Konferencia távlatában a Szentszék a béke és biztonság etikájának előmozdításán fáradozik.

A béke ellenségei: a korrupció, a gyűlöletet szító ideológiák

A béke ellenségei közül a pápa megemlítette az emberről alkotott „leszűkített nézetet”, amely kedvez a társadalmi egyenlőtlenségeknek, a korrupciónak. A Szentszék éppen ez utóbbi jelenségre vonatkozóan újabb elkötelezettségeket vállalt, amikor tavaly szeptember 19-én csatlakozott az ENSZ korrupcióellenes konvenciójához. A béke ellensége az az ideológia is, amely gyűlöletet szít és a másikban megsemmisítendő ellenséget lát.

A békét a szolidaritással lehet elnyerni

A békét a szolidaritással lehet elnyerni. Az irgalmasság és a szolidaritás távlatába helyezkedik el a Szentszék és a katolikus egyház meggyőződéses elkötelezettsége, amelynek célja a konfliktusok megakadályozása, a békefolyamatok elkísérése. Az elmúlt két évben tett erőfeszítések elősegítették Kuba és az USA közeledését, az évek óta tartó kolumbiai konfliktus befejezését.

Egyetlen konfliktus se váljon megszokássá, amelyet nem lehet abbahagyni!

Folytatva a világ országait sorra vevő körpanorámát, a pápa Venezuelához érkezett, ahol a politikai, szociális és gazdasági válság következményei már jó ideje súlyként nehezednek a polgári lakosságra. Irakban és Jemenben is valósuljon meg végre a társadalmi kiengesztelődés. Izraeliek és palesztinok ismét folytassák a párbeszédet. Tartósan biztosítsák két állam békés együttélését a nemzetközileg elismert országhatárokon belül. Izraelieknek és palesztinoknak szükségük van a békére. Az egész Közel-Keletnek szüksége van a békére! – hangsúlyozta Ferenc pápa. Ezután felhívást intézett Líbia, Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Myanmar politikai és társadalmi békéjének helyreállításáért.

Európa ismét fedezze fel önazonosságát!

Európában sem hiányoznak a feszültségek. A párbeszédre való készség az egyetlen út ahhoz, hogy garantálják a földrész biztonságát és fejlődését. A pápa örömmel fogadta a Ciprus újraegyesítésére irányuló kezdeményezéseket. Ukrajna továbbra is határozottan keresse a szembenálló felek által vállalt kötelezettségek teljes megoldásának lehetőségeit, és mindenekelőtt sürgősen enyhítsen a továbbra is súlyos humanitárius helyzeten. Történelmének ebben a döntő pillanatában egész Európa arra kapott meghívást, hogy ismét megtalálja önazonosságát. Ahhoz, hogy jövőjét megfelelő módon tudja alakítani, szüksége van arra, hogy ismét felfedezze gyökereit. Különösen sürgős, hogy új humanizmust teremtsen, amely képes az „integrációra, a párbeszédre és új életek nemzésére” – utalt a pápa a Nagy Károly-díj átvételekor mondott beszédére. Ezek tették naggyá az ún. „Öreg Kontinenst”.

Európa közös értékei túlmutatnak az EU határain

Az európai egyesülés folyamata, amely a második világháború után kezdődött el továbbra is a stabilitás, a béke, a népek közötti szolidaritás egyedüli lehetősége – mondta a pápa. Ismételten leszögezte, hogy a Szentszék érdeklődéssel és aggodalommal figyeli Európa jövőjét. Emlékeztetett rá, hogy az egységes földrész terve (az 1957. március 25-én aláírt Római szerződés) idén 60 éves. A terv kiindulási pontját, egyben alapját jelentő értékek, közösek az egész kontinens számára és túlmutatnak az Európai Unió határain.

Közös otthonunk védelme is megkívánja az együttműködést

A béke építése egyben azt is jelenti, hogy tevékenyen ápoljuk a teremtett világot. A párizsi klímaegyezmény az ezirányú közös elkötelezettség fontos jele. A pápa ezután azokról a jelenségekről szólt, amelyek túlmutatnak az emberi cselekvés lehetőségein. Ezek közé tartozik a földrengés, amely Ecuadorban, Olaszországban és Indonéziában számos áldozatot követelt az elmúlt évben. Személyesen felkeresett néhány közép-itáliai térséget, ahol osztozott a lakosság fájdalmában. A pápa egyben felhasználta az alkalmat, hogy köszönetét fejezze ki az olasz hatóságoknak közreműködésükért a jubileumi események megszervezésében, a világ minden részéről érkezett zarándokok biztonságának garantálásában.

A béke ajándék, kihívás és elkötelezettség

Nincs igazi béke, ha nem vesszük figyelembe az ember átfogó fejlődését, transzcendentális méltóságát - mondta végül Ferenc pápa, emlékeztetve Boldog VI. Pál 50 évvel ezelőtt megjelent „Populorum progressio” k. enciklikájára, amely leszögezte, hogy „a fejlődés a béke új neve”. Azt kívánta, hogy a most kezdődött újév során növekedjen az országok és népek közötti együttműködés a valódi béke építésében. A liturgia szavaival búcsúzott el a Szentszék mellé rendelt diplomatáktól: „Békesség legyen veletek!”

(vm - vl)