Ferenc pápa katekézise a keresztény reményről: a karácsonyi istenközelség a szeretet beteljesülése

„Íme, itt vagyok!” - Isten üdvözítő akaratának és közelségének a foglalata

A Szentatya a VI. Pál teremben tartott szerdai katekézisében folytatta a múlt héten megkezdett új sorozatát a keresztény ember reménységéről. Ezúttal Izajás próféta könyvének 52. fejezetéhez fűzte szavait. A próféta azzal a felhívással fordul Jeruzsálem felé, hogy „ébredjen fel, rázza le a port és a láncokat magáról, öltse fel a legszebb ruháit, mert az Úr jön, hogy megszabadítsa a népét”. Hozzáfűzi: „Ismerje meg hát népem a nevemet; azon a napon majd megértik, hogy én magam mondom: „Íme, itt vagyok!”.  Erre az „Íme, itt vagyok!” mondásra, mely összefoglalja az Isten üdvözítő akaratát és közelségét felénk, válaszol Jeruzsálem öröméneke. Méghozzá egy nagyon fontos történelmi pillanatban, a babiloni fogság végén, amikor Izraelnek lehetősége van visszatérni az Istenhez és hogy a hitben önmagára találjon.

Az Úr közel lép a kis maradékhoz…

Az Úr közel lép a kis maradékhoz, mely megmaradt a száműzetésben és a sok átélt válság ellenére továbbra is hisz és remél – folytatta a pápa. Ezen a ponton szólal meg a próféta öröméneke:  „Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.” Énekeljetek mindnyájan, Jeruzsálem romjai, mert az Úr megvigasztalja népét, és megváltja Jeruzsálemet. Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára. És meglátja a föld minden határa, hogy szabadulást szerez Istenünk”. (Iz 52,7.9-10). Izajás e szavai a béke csodájára vonatkoznak, ám tekintetét nem a hírnökre, hanem annak lábaira szegezi: „Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz”. Az Énekek éneke jegyesének tűnik, aki kedveséhez szalad, „ő jön ott, ugrál a hegyeken és szökell a dombokon” (Én 2,8). Így fut a béke követe is, hozva a megszabadulás, az üdvösség örömhírét.

Karácsony a szeretet beteljesülése

Isten nem hagyta magára a népét és nem engedte, hogy legyőzze a rossz, mert Ő hűséges, kegyelme nagyobb a bűnnél. Ezt kell nekünk megtanulni, hogy ő a szeretetével képes legyőzni a legnagyobb és legszégyenteljesebb bűnt is – emelte ki a pápa. Ezt jelenti az, hogy „az Isten uralkodik”, ezek a hit szavai az Úrban, aki hatalmával lehajol az emberiséghez, megalázkodik, hogy felkínálja az irgalmát és megszabadítsa az embert attól, ami eltorzítja az Isten képét benne, hiszen amikor bűnben vagyunk, Isten képe eltorzul bennünk. A szeretetnek a beteljesülése a Jézus által helyreállított Ország lesz, a megbocsátás és béke országa, amit éppen Karácsonykor ünneplünk és ami teljességgel Húsvétkor valósul meg. Karácsony legszebb öröme éppen ennek a békének a benső öröme: az Úr eltörölte a bűneimet, megbocsátott, irgalmas volt hozzám, eljött, hogy üdvözítsen. Ez Karácsony öröme!  

A nehézség pillanatában Isten elközeleg      

Ezek a mi reményünk motívumai – hangsúlyozta a pápa. Amikor úgy tűnik, mindennek vége van, amikor a sok negatív jelenséggel szemben a hit nehézkessé válik és jön a kísértés, hogy nincs az egésznek semmi értelme, akkor íme itt van az örömhír, amit azok a gyors lábak hoznak: Az Isten közeleg, hogy valami újat valósítson meg, felállítsa a béke országát. „Az Úr felfedte szent karját minden nemzet szeme láttára”, ahogy a próféta mondja, azért, hogy elhozza a szabadságot és a megvigasztalódást. A rossz nem győzedelmeskedik mindörökké, egyszer vége lesz a fájdalomnak. A reménytelenséget legyőzték, mert Isten köztünk van.  

Működjünk közre az Ország eljövetelében

A buzdítás, hogy ébredjünk fel, nekünk is szól, legyünk a reménység emberei, működjünk közre az Ország eljövetelében. Az Örömhír ránk bízott üzenete sürget minket, sietnünk kell, mint annak a hírhozónak a lábai, mert a világ nem tud várni, az emberiség éhezi és szomjazza az igazságosságot, az igazságot és a békét. A betlehemi kicsi Gyermek láttán a világ kicsinyei megtudják majd, hogy az ígéret beteljesült, az üdvösség megvalósult. Abban a gyermekben, aki éppen, hogy megszületett és jászolba fektették, benne rejlik Isten minden üdvözítő ereje. Karácsony az a nap, mely képes megnyitni a szívet. Meg kell nyitni a szívet a kicsinység előtt, ami ott van abban a Gyermekben, a csoda előtt. Ez Karácsony csodája és erre a csodára készülődünk most reménységgel Advent időszakában. Ez az Istengyermek meglepetése, egy gyenge Istené, aki elhagyja az ő nagyságát, hogy közel kerüljön mindannyiunkhoz – fejezte be katekézisét Ferenc pápa.  

(vl)