Ferenc pápa béke világnapi üzenete: az erőszakmentesség politikai stílus a békéért

December 12-én hétfőn tették közzé Ferenc pápának a 2017. január elsejére írt Béke világnapi üzenetét, melynek címe: „Az erőszakmentesség politikai stílus a békéért”.

Az erőszakmentesség politikai stílus a békéért

A hat pontból álló békeüzenet első fejezete a címadó témával foglalkozik. Ferenc pápa mostani  üzenete, annak 50. kerek évfordulója kapcsán hivatkozik elődjére, VI. Pál pápára, aki a II. Vatikáni Zsinat utáni bizakodó légkörben 1966-ban először fordult békeüzenettel „minden néphez, nemcsak a katolikusokhoz ezekkel a félreérthetetlen szavakkal: «Végre világosan látszik, hogy a béke az emberi haladás egyetlen igazi útvonala”. Óva intett bennünket attól a veszélytől, hogy elhiggyük: a nemzetközi ellentétek nem oldhatók fel az értelem, vagyis a jogra, igazságosságra és méltányosságra épülő utakon”. XXIII. János pápa „Pacem in Terris” enciklikájára utalva kiemelte az igazságra, az igazságosságra, szabadságra és szeretetre épült béke értelmét. Ferenc pápa most arra buzdított, hogy az „erőszakmentességhez, mint politikai stílushoz a békéért” az emberi értékek és érzelmek mélységeiből merítsünk. A szeretet és az erőszakmentesség vezessenek bennünket az egymás közötti személyes, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainkban. Amikor ellen tudunk állni a bosszú kísértésének, az erőszak áldozatai hitelesebb főszereplői lehetnek a béke építése erőszakmentes folyamatának.

Egy széttöredezett világ

„Széttöredezett világra” emlékeztet a föld a múlt század két világháborúja után, mert most darabokban vívott világháború dúl és nem is lehet tudni, melyik volt korábban a legerőszakosabb. Ez a darabokban folyó mostani világháború rendkívüli szenvedést okoz. Különféle országok s földrészek vívják: a bűnözés és előre nem látható fegyveres támadások, a migránsok által elszenvedett visszaélések, az emberkereskedelem és a környezet elpusztítása közepette. Vajon az erőszak lehetővé teszi a tartós értékek célkitűzéseinek az elérését? – kérdezte a pápa, majd tovább kérdezve válaszolt: Vajon mindez nem szabadít-e fel inkább a bosszúállásra? Az erőszak ugyanis éppen nem a széttöredezett világ gondozását jelenti. Az erőszak, mint az erőszakra adott válasz a legnagyobb valószínűséggel kényszer-migráláshoz és mérhetetlen szenvedéshez vezet, rosszabb esetben halálhoz, sokak fizikai és lelki halálához, ha nem mindenkiéhez.

Az Örömhír

Jézus is erőszak idején élt, de azt tanította, hogy az igazi csatatér az ember szívében zajlik az erőszak és a béke között. Ő mégis gyökeres jót hirdetett, Isten feltétlen szeretetét, még az ellenség szeretetét is. Ő maga taposta ki az erőszakmentesség útját, melyet haláláig menően végigjárt. Aki befogadja az Örömhírét, az elismeri, hogy az erőszakot csak Isten irgalmasságával lehet gyógyítani. A pápa idézte Szent Ferencet: «A szájjal hirdetett békét még inkább a szívben hordozzátok!». Krisztus igazi tanítványa csatlakozik az általa hirdetett erőszakmentességhez és ahogy XVI. Benedek  tanította: „az erőszakot csak nagyobb szeretettel és még több jósággal lehet legyőzni. Ez a „többlet” az Istentől jön és aki hisz benne, az félelem nélkül állítja szembe az erőszakkal a szeretet és az igazság fegyvereit. Az ellenségszeretet képezi a „keresztény forradalom” magját, így Jézus evangéliumi szeretetparancsa a keresztény erőszakmentesség „magna chartája”.

Erősebb az erőszaknál

Az erőszakmentesség nem lehet megadás, el nem kötelezettség, belenyugvás. Ferenc pápa Teréz anyát idézte, amit a Nobel díja átvételekor mondott: „A mi családunkban nincs szükség romboló fegyverekre, csak arra, hogy együtt legyünk és szeressük egymást…, és így legyőzhetjük a világban lévő összes rosszat. … Miközben a fegyverkereskedők teszik a dolgukat, addig a szegény békességszerzők egyszerűen csak segítenek az embereknek, segítik egymást és életet adnak. Teréz anya éppen ezért napjaink ikonja. Bátran hallatta a hangját a világ hatalmasai előtt, hogy ismerjék el a felelősségüket az általuk okozott szegénység bűntényei előtt”. Ferenc pápa utalt a „határozottan és következetesen képviselt erőszakmentesség lenyűgöző eredményeire”. India felszabadítása kapcsán Mahatma Gandhira és a muzulmán Khan Abdul Ghaffarra utalt, majd Martin Luther Kingre a faji megkülönböztetés elleni felejthetetlen küzdelme miatt. Kiemelte a nők szerepét, melyet imádsággal és erőszakmentes tiltakozással értek el. Megemlékezett a pápa a kommunista rezsimek összeomlásával véget ért évtizedes korszakról Európában. A keresztény közösségek imádsággal és bátor tanúságtétellel járultak hozzá a bukásukhoz, amit erőteljesen befolyásolt II. János Pál pápa szolgálata és tanítása. Azt tanította, hogy „a népek és nemzetek életében a nagy változások békés harc révén valósulnak meg, ha csak az igazság és az igazságosság eszközeit használják”. Mindez annak köszönhető, hogy voltak emberek, akik mindig elutasították, hogy engedjenek a hatalom nyomásának…, megtanultak küzdeni az erőszakmentesség igazságosságával, lemondva az osztályharcról”. Az egyház ebben az erőszakmentes stratégiában kötelezte el magát. Ám ez nemcsak a katolikus egyház öröksége, hanem sok vallási hagyományé is, melyek az áldozatokkal való együttérzés és az erőszakmentesség közös útját jelölik ki. A pápa erővel szögezte le többször hangsúlyozott álláspontját: egyetlen vallás sem terrorista!

Az erőszakmentes politika gyökerei

Ha az erőszakmentes politika gyökere az ember szívében fakad föl, akkor az erőszakmentesség első útját a családban találjuk meg, ahol a családtagok megtanulnak egymással kapcsolatot tartani és érdekmentesen törődnek egymással, ahol a nézeteltéréseket párbeszéddel és a másik iránti tisztelettel oldják fel. A családban született öröm aztán kiárad és kisugárzik az egész világra. Ferenc pápa erőteljes felhívással fordult a világ felé az üzenetében a leszerelés érdekében és a fegyverkereskedelem ellen. Hasonlóképen felemelte szavát a családon belüli, főként a gyermekek nők elleni erőszak megszűnéséért.

Az én személyes felhívásom  

A béke építése az erőszakmentesség jegyében az elsődlegesen szükséges és velejáró elem az egyház erőfeszítései részéről az erkölcsi normákon keresztül, amelyhez kapcsolódni kell számos keresztény szakmai hozzájárulása révén, a minden szintű törvénykezés kidolgozásával. Ennek alapját Jézus a hegyi beszédben fektette le, mely legyen felhívás a politikai és vallási vezetők felé: A boldogmondások jegyében gyakorolják saját felelősségüket! Evangéliumi békeszerzőként gyakorolják az irgalmasságot, válasszák a szolidaritást és építsék a társadalmi barátságot – zárta az 50. Béke Világnapra írt üzenetét Ferenc pápa.

(vl)