Vatikán: az alkalmazottak 19%-a nő, a nők és férfiak fizetése egyenlő

A Szentszék és Vatikán Városállam foglalkoztatásában jelenleg 750 nő dolgozik szerződéssel. Ez a Szentatya alkalmazottainak 19%-át jelenti. A számarányukat és a felelősségi köröket tekintve ilyen magas számban sosem voltak jelen nők a Vatikánban – írja Gudrun Sailer, a Vatikáni Rádió német szerkesztőségének munkatársa a nők vatikáni jelenlétéről összeállított munkájában.

Feltételezhetően a Vatikán az egyetlen állam a világon, ahol a nők és a férfiak fizetése megegyezik

A Szentszék (nem Vatikán Városállam) által foglalkoztatott nők több mint 40%-a egyetemet végzett. A Római Kúria különböző dikasztériumainak hivatalnokaiként dolgoznak, a felelősség és a végzettség szempontjából széles skálán elhelyezkedve. Feltételezhetően a Vatikán az egyetlen állam a világon, ahol a nők és a férfiak fizetése megegyezik. Jelenleg kevés azoknak a nőknek a száma, akik vezetőállást töltenek be, de számuk növekvőben van. A Kúrián két női altitkár van, mindketten olaszok, az egyik szerzetesnő, a másik világi. Nicla Spezzati nővér, a Megszentelt Élet Intézményei és az Apostoli Élet Társaságai Kongregációnál, Flaminia Giovanelli, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsánál dolgozik.

Az első, szerződéssel alkalmazott nő 1915-ben kezdett dolgozni a Vatikánban

A nők jelenléte a Vatikánban az utóbbi évtizedekben növekvőben van, anélkül, hogy ez előtérbe kerülne. Az első szerződéssel foglalkoztatott nő a Vatikánban úgy tűnik, hogy több mint száz évvel ezelőtt kezdte meg tevékenységét XV. Benedek pápa idején. Anna Pezzoli helyettes-varrónőről van szó, aki a pápai berendezési tárgyakkal foglalkozó egységnél kezdett dolgozni 1915. február 1-jén. A magas képzettséggel rendelkező nőket először 1929-től kezdve alkalmazták pápai szolgálatban: a Vatikáni Apostoli Könyvtár kéziratainak indexét ők hozták létre.

XI. Piusz egy német zsidó archeológusnőt vatikáni alkalmazással mentett meg az üldözéstől

1934-ben XI. Piusz pápa volt az, aki felvette a Vatikáni Múzeumok alkalmazásába a német Hermine Speier archeológusnőt, aki zsidó származású volt. Ezzel óvta meg a náci üldöztetéstől.

Nagyobb számban a nők a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) után kezdtek dolgozni a Vatikánban

Nagyobb számban a nők a II. Vatikáni zsinat (1962-1965) után kezdtek dolgozni a Vatikánban, vagyis Boldog VI. Pál pápa idején, aki mindenki meglepetésére 23 ügyhallgatónőt nevezett ki a zsinatra. Az első személyzeti szabályzat, amely lehetővé tette a szülési szabadságot, az 1970-es évek elején jelent meg. VI. Pál nemcsak az első pápa volt, aki 1970-ben egyházdoktorrá hirdetett ki egy nőt, Sziénai Szent Katalint, hanem ő volt az első azon a téren is, aki az egyházi kormányzás egyik posztjára egy nőt nevezett ki: az ausztrál Rosemary Goldie (1916-2010) 1967 és 1976 között a Világiak Pápai Tanácsa egyik altitkáraként végzett szolgálatot.

(sv)