Ferenc pápa a Pápai Akadémiákhoz: Fényt gyújtani a szépség szikráival a perifériák homályában

A szépség lélekemelő erejéről, a lepusztult városnegyedek esztétikumának visszaadásáról szólt üzenetében a Szentatya, amelyet a Pápai Akadémiák 21. rendes üléséhez intézett. Az üzenetet Pietro Parolin bíboros államtitkár olvasta föl kedden délután Gianfranco Ravasi bíborosnak, a Kultúra Pápai Tanácsa elnökének címezve (aki egyben a Pápai Akadémiák Koordinációs Tanácsának vezetője). Az összejövetel témája: „Szépségszikrák az emberarcú városokért”. Ferenc pápa december 6-i dátummal kinevezte az 1542-ben alapított ősi intézmény új elnökét Pio Baldi professzor személyében.

A szépség fölemeli a lelket, a művészek segítsenek az emberarcú környezet megteremtésében

A Szentatya idézte elődje, XVI. Benedek szavait, amelyeket 2009-ben intézett a Szixtusz-kápolnában összegyűlt művészekhez a szépség jelentőségéről. Manapság sajnos társadalmi és gazdasági szinten egyaránt negatív jelenségek tanúi vagyunk, amelyek következtében elhalványul a remény, bizalmatlanság üti föl a fejét az emberi kapcsolatokban; nő a beletörődöttség, az agresszivitás és az elkeseredés. Mi adhatja jobban vissza a lelkesedést és a bizalmat az embernek, hogy visszataláljon útjára, fölemelje tekintetét és hivatásához méltó életet álmodjon magának, ha nem a szépség? XVI. Benedek hét évvel ezelőtt arra bátorította a művészeket, hogy tegyék egyre humánusabbá a társadalmi együttélés helyszíneit.

Kapcsolat az esztétikai nevelés és az egészséges környezet között

A másik aktualitás a nagyvárosok peremkerületeinek rendbe tétele, újjászületése, melyet szakavatott építészek tervei alapján végeznek. A cél az, hogy a szépség „szikráit” gyújtsák a legelhanyagoltabb és legcsúnyább városi környezetben is mind urbanisztikai, mind építészeti, illetve művészeti szempontból. A perifériákra is el kell vinni a szépség, a valódi emberség nyomait, hiszen éppen ott van rá a legnagyobb szükség. Ferenc pápa utalt Laudato si’- kezdetű enciklikájára, amelyben aláhúzta a megfelelő esztétikai nevelés és az egészséges környezet megtartása közötti kapcsolatot. A szépség iránti szeretet és odafigyelés segít kilépni a haszonelvű pragmatizmusból. Amikor nem tanulunk meg megállni és gyönyörködni a szépségben, nem csoda, ha minden dolog gátlás nélkül használható és kihasználható tárggyá alakul.

Szépséggel a cinizmus ellen, építsük a közösségeket

Fontos például, hogy a városok szélén található kultuszhelyek, új plébániai templomok a szépség, a béke, a befogadás oázisai legyenek a maguk egyszerűségében. Ezáltal ugyanis elősegíthetik a találkozást Istennel, mint ahogy a szeretetközösséget a hívek között, a harmonikus és szolidáris fejlődést szolgálva. Ahhoz, hogy a kicsinyeket és a védteleneket gondjainkba vegyük, a környezettel is törődnünk kell, amiben élnek. Apró gesztusok, tettek, kis szépség- és szeretet-szikrák segíthetnek újraszőni az emberi, urbanisztikai és környezeti szövetet, mely gyakran töredezett és megosztott. Így valódi alternatívát adhatunk a közönyre és a cinizmusra.

A művészek legyenek a szépség őrzői, a remény hirdetői és tanúi

A hívő művészekre hárul a feladat, hogy felragyogtassák Krisztus evangéliumának szépségét – állapítja meg üzenetében a pápa. Az építészek és a festők, a szobrászok és a zenészek, a filmesek és az irodalmárok, a fotóművészek és a költők dolga, hogy megcsillantsák a szépséget ott, ahol a homály és a szürkeség uralja a hétköznapokat. Legyenek a szépség őrzői, a remény hirdetői és tanúi az emberiség számára, hogy így segítsék begyógyítani a szív és a lélek sebeit. Üzenete végén Ferenc pápa elismerő szavakkal méltatja a Pápai Akadémiák idei kitüntetettjeit: zenei, irodalmi kutatói és előadóművészi kategóriában Chiara Bertoglio, míg költészeti és kortárs irodalomtudományi kategóriában Claudio Cianfaglioni nyerte el a díjat.

(gá)