Ne hagyjuk, hogy az anyagi javak uralják életünket! – Ferenc pápa Úrangyala imádsága

Advent első vasárnapján Ferenc pápa arra szólította fel a híveket: ne hagyják, hogy életüket az anyagiak uralják, ne függjenek saját bizonyosságaiktól, mert az Úr váratlanul látogat el ismét a földre.

Advent első vasárnapja az Úr utolsó látogatásáról szól

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében a Szentatya Advent első vasárnapjának evangéliumi szakaszához fűzte gondolatait. Ma az egyházban elkezdődik az új liturgikus év, vagyis Isten népe újból halad tovább a hit útján. Mint mindig, Adventtel, az Úr eljövetelével kezdünk. A Máté evangéliumából vett szakasz (Mt 24,37-44) bevezet bennünket az adventi időszak egyik lenyűgöző témájába: az Úr meglátogatja az emberiséget. Az első látogatás a Megtestesüléssel következett be, amikor Jézus megszületett a betlehemi barlangban. A második a jelenben történik: az Úr szüntelenül meglátogat minket, minden nap mellettünk halad vigasztaló jelenlétével. Végül lesz egy harmadik, utolsó látogatás, amelyet minden alkalommal megvallunk, amikor a Hiszekegyet imádkozzuk: “fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján; onnan jön el ítélni élőket és holtakat”. Az Úr ma erről az utolsó látogatásáról szól, amely az idők végén következik be és elmondja, hogy hol ér célba utunk.

Nyissuk meg látóhatárunkat az Úr végső eljövetelének

Isten Szava rávilágít arra az ellentétre, amely a mindennapi rutin és az Úr váratlan eljövetele között fennáll. „A vízözön előtti napokban ettek-ittak, nősültek, férjhez mentek egészen addig, amíg Noé be nem ment a bárkába, s jött a vízözön, és el nem ragadta mindnyájukat” – olvassuk Máté evangéliumában. Mindig megdöbbentő, ha a nagy természeti katasztrófákat megelőző órákra gondolunk: mindenki nyugodtan végzi hétköznapi tevékenységét, az emberek nem veszik észre, hogy életük hamarosan gyökeresen megváltozik. Az evangélium természetesen nem akar félelmet ébreszteni bennünk, de meg kívánja nyitni látóhatárunkat a végső, legnagyobb dimenziónak, amely egyrészt relativizálja a hétköznapi eseményeket, ugyanakkor értékessé, döntővé teszi azokat. Az Isten-aki-meglátogat-minket kapcsolat minden gesztust, minden dolgot más fénybe helyez, jelentőséget, jelképes értéket tulajdonít nekik.

Advent mértékletességre és éberségre szólít fel

Ez egyben mértékletességre szólít: ne hagyjuk, hogy az evilági dolgok, az anyagi valóság uralkodjanak felettünk, inkább mi irányítsuk azokat. Ha ezzel szemben hagyjuk, hogy befolyásolják életünket, sőt fölénk kerekedjenek, akkor nem vesszük észre, hogy van valami, ami sokkal fontosabb: végső találkozásunk az Úrral: ez a fontos, ez a találkozás – hangsúlyozta Ferenc pápa. A mindennapok eseményeit ennek a találkozásnak a távlata felé irányítsuk. A minket meglátogató Úrral való találkozás pillanatában az evangélium szerint: “ha ketten lesznek a mezőn, az egyiket fölveszik, a másikat otthagyják”. Legyünk tehát éberek. Mivel nem tudjuk, hogy Jézus mikor jön el, mindig készen kell állnunk az indulásra.

Mária segítsen bennünket, hogy készen álljunk az Úr látogatására

Ebben az adventi időszakban arra kaptunk meghívást, hogy kiszélesítsük szívünk láthatárát, hagyjuk, hogy meglepjen bennünket az élet, amely minden nap újdonságokkal áll elő. Ehhez arra van szükség, hogy ne függjünk bizonyosságainktól, megszokott sémáinktól, mert az Úr abban az órában jön el, amikor nem gondolunk rá. Eljön, hogy elvezessen bennünket egy szebb és nagyobb dimenzióba.

Mária, Advent Szűzanyja segítsen bennünket, hogy ne tekintsük magunkat életünk birtokosainak, ne álljunk ellen, amikor az Úr eljön, hogy megváltoztassa életünket, hanem legyünk készen látogatására. Az Úr várva várt és szívesen látott vendég, még akkor is, ha felborítja terveinket.

A pápa imája Közép-Amerika és Észak-Olaszország természeti csapások által sújtott lakosságáért

Az Úrangyala elimádkozása után Ferenc pápa imáiról biztosította Közép-Amerika, különösen Costa Rica és Nicaragua lakosságát. Mindkét országban hurrikán pusztított, Nicaraguát földrengés is sújtotta. A pápa imádkozik Észak-Olaszország lakóiért is, akik az áradások miatt szenvednek.

A Szentatya köszöntötte a Szent Péter-téren összegyűlt zarándokokat, családokat, plébániai csoportokat, társulatokat. Külön megemlítette a Libanonból, Egyiptomból, Szlovákiából érkezett híveket, egy limburgi kórust, az ecuadori közösség képviselőit.

Advent legyen a valódi reménység időszaka!

Mindenkinek szép vasárnapot és szép Adventet kívánt. Legyen ez az Úrral való találkozás és a reménység időszaka! Menjünk az Úr elé, aki eljön, hogy találkozzon velünk. A valódi reménység az Istenhez való hűségen és saját felelősségünkön alapul – mondta a pápa, majd imáikat kérve búcsúzott el a hívektől.

(vm)