A pápa és az emeritus pápa rendkívüli barátsága

A közelmúltban jelent meg Elio Guerriero, olasz teológus és író „Isten és az emberiség szolgája – XVI. Benedek életrajza” című kötete, amelyhez Ferenc pápa írta az előszót, és amelyet a Mondadori kiadó gondozott. A kötetet a szerző XVI. Benedekkel készített interjúja zárja. AVatikáni Rádiónak adott interjújában Guerriero elmondta, hogy a pápa lemondása, valamint az egyházi körökben azt követő pillanatnyi zavarodottság késztette Joseph Ratzinger életútjának megírására. A péteri szolgálat rendkívül magasrendű értelmezése késztette XVI. Benedeket a lemondásra. Amikor úgy érezte, hogy már nincs elég ereje a szolgálathoz, szükségesnek, sőt kötelességének tartotta, hogy lemondjon és szentségi szempontból továbbra is Róma emeritus püspöke maradjon.

Ferenc és Benedek: barátság és szeretetközösség

Azt hiszem alapvetően fontos hangsúlyozni, hogy, bár lemondott pápai szolgálatáról, XVI. Benedek továbbra is „Szent Péter közelében” él imával és elmélkedéssel tölti idejét, nagy lelki egyensúly jellemzi – nyilatkozta Elio Guerriero. Barátságban, szeretetközösségben van utódával. Mint ahogy Ferenc pápa írja a könyv előszavában, ez az első alkalom, hogy egy pápa és egy emeritus pápa egymás mellett élnek. De mivel szeretik egymást és jól élnek egymás mellett, tanúskodva a testvériségről, ez valóban rendkívüli tanúságtétel az egyház és az egész világ számára.

Az emeritus pápa nem avatkozik bele utóda döntéseibe, de nem él egyfajta megvetett és kiábrándult visszavonultságban sem. Közel marad Ferenc pápához, engedelmességet tanúsítva irányában, imáival és baráti testvériségével segítve őt.

Ratzinger katekizmusa

Joseph Ratzinger egyik legnagyobb öröksége, továbbra is a Katolikus Egyház Katekizmusa – folytatta interjújában Elio Guerriero. Mint bíboros, mint a Hittani Kongregáció prefektusa a katekizmust előkészítő bizottság elnöke volt. Abban az időben nem kevesen ellenezték a hitnek ezt az összefoglalását. Mind Szent II. János Pál, mind Ratzinger bíboros azonban érezték, hogy szükség van a hit szintézisére, hogy hozzájáruljon a péteri feladathoz, az egyház egységének előmozdításához.

A katekizmus, amelynek összeállítását Ratzinger bíboros vezette és végső formáját részben szerkesztette, olyan örökség, amely évszázadokon át fennmarad az egyház életében. Az előző, Szent V. Piusz pápa katekizmusa öszáz éven át volt érvényben, egészen a II. Vatikáni Zsinat kezdetéig.

Személyes találkozás Jézussal

Mint pápa, Joseph Ratzinger a hitről hagyott számunkra rendkívül erőteljes tanúságot. Az egyház egyes részeit átható vallási válság idején a hitről tett tanúsága sokáig nagyhatású példa marad számunkra – mutatott rá Elio Guerriero teológus. Jézusról írt köteteit XVI. Benedek maga is pápasága kegyelmének nevezte. Olyan mű, amely a teológus és a hit emberének mély meggyőződéséből született: ahhoz, hogy imádkozzunk, szükségünk van valakire, akihez fohászkodhatunk, aki meghallgat bennünket és képes befogadni vagy elutasítani kéréseinket. Nem indulhatunk ki pusztán a történelmi-tudományos egzegézisből, amely végül eltávolít bennünket Isten Fiának konkrét alakjától, aki egyidejűleg emberi és isteni személy, akihez bizalommal és szeretettel fordulunk. XVI. Benedeknek ezek a könyvei gazdag örökséget jelentenek, amelynek hatása tovább fejlődik, mivel nyitott szövegek, amelyeket mások tovább fejleszthetnek az elmúlt évszázadok teológusaihoz, szentjeihez hasonlóan.

Az új humanizmus kihívása

Politikai-kulturális szinten XVI. Benedek, főleg Párizsban, a Bernarndin Kollégiumban elmondott beszédében ránk hagyta a harmadik évezred új humanizmusának előképét. Ez egy olyan humanizmus, amely a vallások és egy egészséges laicizmus közötti párbeszédre épül, nem zárja ki a vallást, hanem integrálja azt, hogy magasra emelje az embert. Olyan humanizmus, amely a békére összpontosuló életstíluson nyugszik.  Természetesen XVI. Benedek a középkori monachizmusra utalva nem akart a múltba visszatérni, hanem olyan új modelt kínált fel, amely hátat fordít az erőszaknak és a békére irányul. Javaslatát akkor Európa nem volt képes befogadni, és ma látjuk ennek a következményeit – fejezte be rádiónknak adott interjúját Elio Guerriero, XVI. Benedek életrajzi írója.

(vm)