2016-09-20 18:28:00

Ferenc pápa záróbeszéde az Assisiben tartott vallásközi béketalálkozón


„Boldogok a békességesek, ők Isten fiai” (Mt 5,9) Ferenc pápa ezzel az evangéliumi idézettel jellemezte az imanap résztvevőit, akik a világ minden tájáról sokféle vallás képviseletében érkeztek Szent Ferenc városába. Valamennyiüket ugyanaz a békevágy vezette erre az áldott helyre, hosszú utat tettek meg nemcsak térben, hanem lélekben is, hogy összefogjanak és megnyíljanak Isten és a testvérek előtt. Ezt a nyitást Isten kéri tőlünk, mert csak ennek segítségével tudjuk leküzdeni korunk nagy betegségét, a közönyt. Ez a vírus megbénít, érzéketlenné tesz és magát a vallásosság magvát támadja meg, egy új, gyászos pogányságot idézve elő.

Fegyverek nélkül a békéért: hiszünk az imádság erejében

Nem maradhatunk közönyösek. Ma a világnak égető szüksége van a békére. Sok ország szenved magára hagyottan a háborútól, mely szenvedést és szegénységet szül. Leszbosz szigetén Bertalan pátriárkával együtt a pápa saját szemével láthatta a menekültek tekintetében a háború fájdalmát, a békére szomjazó népek szorongását. Sok család, kiknek életét feldúlták, gyermekek, akik csak erőszakkal találkoztak életükben, idősek, akik arra kényszerültek, hogy elhagyják hazájukat: mind a békére szomjazik. Nem akarjuk, hogy ezek a tragédiák feledésbe merüljenek. Az ő nevükben szólunk, akiknek nincs hangja, akiket nem hallgatnak meg – mondta Ferenc pápa a többi vallási vezetőhöz fordulva, majd kijelentette: nekünk nincsenek fegyvereink. Hiszünk viszont az imádság szelíd és alázatos erejében.

Fohász Istenhez a háború, a terrorizmus és az erőszak megszűnéséért

Ma a békevágy Istenhez szóló fohász lett azért, hogy megszűnjenek a háborúk, a terrorizmus és az erőszak. Az ima, mely Assisiből száll fel az égbe nem pusztán tiltakozás a háború ellen, nem tárgyalások, politikai kompromisszumok vagy gazdasági alkuk eredménye – idézte Ferenc pápa elődjét, Szent II. János Pált. Istenben keressük a békét, mely nem fakadhat a gőg és a részérdekek sivatagából, a minden áron való nyereség és a fegyverkereskedelem kietlen földjéből.

Más és más vallási hagyományhoz tartozunk, de a különbözőség nem lehet konfliktus, vita vagy hideg távolságtartás oka. Ma nem egymás ellen imádkoztunk, mint ahogy a történelem során sajnos előfordult. Szinkretizmus és relativizmus nélkül imádkoztunk vállvetve, egymásért. Szent II. János Pál ezen a helyen azt mondta: Ma jobban, mint valaha világossá vált mindenki előtt, hogy a hiteles vallásos magatartás és a béke nagy értéke szorosan összefügg. A 30 évvel ezelőtt, Assisiben megkezdett utat folytatva ismételjük fáradhatatlanul: Isten neve soha nem igazolhatja az erőszakot. Csak a béke szent és nem a háború!

Ma a béke szent ajándékáért szólt a fohász Szent Ferenc városában. Azért imádkoztak a vallási vezetők, hogy lelkiismeretre ébresszenek mindenkit az emberi élet szent mivoltának védelméért, a népek közötti béke előmozdításáért és teremtett világunk, a közös otthon megóvásáért. Nem elég az íróasztalnál, számítógép előtt ülve nézni a történéseket, mosni kezeinket, mert nem a mi gondunkról van szó. Fel kell nyitni a szemünket és észrevenni szenvedő testvéreinket, kinyújtani feléjük kezünket, konkrét segítséget adva nekik.

Mit jelent a béke? Megbocsátást, befogadást, együttműködést és nevelést

Ferenc pápa ezek után a béke fogalmát összegezte. Mit jelent ma ez a szó, béke? A béke megbocsátást jelent, a megtérés és az ima gyümölcsét, amely belülről fakad és Isten nevében képessé tesz a múlt sebeinek begyógyítására. A béke befogadást jelent, készséget a párbeszédre, a bezárkózás legyőzését, mely nem biztonsági stratégiákat, hanem a semmi fölött ívelő hidakat takar. A béke együttműködést jelent, élő, konkrét és kölcsönös kapcsolatot a másikkal, akit ajándéknak és nem problémának kell tekinteni, olyan testvérnek, akivel egy jobb világot építhetünk. A béke nevelést jelent: meghívást arra, hogy nap nap után elsajátítsuk a szeretetközösség nem könnyű művészetét, hogy megtanuljuk a találkozás kultúráját, megtisztítva lelkiismeretünket az erőszak és a merevség minden kísértésétől, mely ellentétes Isten nevével és az emberi méltósággal.

A jövő a különböző vallások békés együttélése

Mi itt, mindannyian együtt és békében egy testvéri világban hiszünk és remélünk – folytatta az Assisi béketalálkozón mondott záróbeszédét a pápa. Azt szeretnénk, hogy a különböző vallások hívei összegyűljenek és összhangot teremtsenek bárhol is vannak, főként ahol konfliktusok dúlnak. A mi jövőnk az együttélés. Meg kell szabadulnunk a bizalmatlanságtól, a szélsőségességtől és a gyűlölettől. A hívők legyenek a béke munkásai Istenhez való fohászukban és az emberért való cselekedeteikben. A vallási vezetők pedig szilárd hídként segítsék a párbeszédet, legyenek a béke kreatív közvetítői. A nemzetek vezetői szüntelenül keressék a béke útjait, túl az egyéni és pillanatnyi érdekeken: Isten hívása a lelkiismeretekhez, a szegények békekiáltása és a fiatal nemzedékek várakozásai ne találjanak süket fülekre. Harminc éve ezen a helyen Szent II. János Pál azt mondta: A béke egy műhely, mely mindenki előtt nyitva áll, nemcsak a szakértők, tudósok vagy stratégák számára. A béke egyetemes felelősségünk. Vállaljuk föl tehát e felelősségünket, erősítsük meg ma elkötelezettségünket, hogy együtt építjük a békét, amelyet Isten akar, és amelyre az emberiség szomjazik.

(gá)








All the contents on this site are copyrighted ©.