Ferenc pápa szerdai katekézise: „Az irgalmasság méltóságot ad”

Ferenc pápa szerdai délelőtti katekézisét a Szent Péter téren tartotta meg több tízezer zarándok jelenlétében. A tíz órakor kezdődött kihallgatás után nem sokkal, alighogy a sokaság szétoszlott, óriási felhőszakadás tört ki, de ekkor már mindenki fedél alá kerülhetett. Múlt szerdán az előző napi földrengés miatt a Szentatya elhalasztotta a katekézisét és akkor rögtönzött szavaival és imádsággal sietett a bajbajutottak segítségére.

A vérfolyásos asszony a társdalom leselejtezettje

Mostani katekézisében az „Irgalmasság méltóságot nyújt” címmel a Máté evangélium vérfolyásos asszonyának rövid gyógyítás-történetéhez (Mt 9,20-22) fűzte a szavait, mely „kiemeli a hitnek és személyes bátorságnak a szerepét. Jézus a tömegben halad, amikor hátulról megközelíti az asszony, hogy megérintse a köntöse szegélyét. «Azt gondolta magában: Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok». Mekkora hite volt ennek az asszonynak”! – fűzte hozzá csodálkozással a pápa. „Azért érvel így, mert nagy hit és nagy reménység élteti őt, hozzá még egy kis ravaszság is, hogy megvalósítsa szíve szándékát. A vágya, hogy Jézus megmentse őt, olyan nagy, hogy túllép a mózesi törvény előírásain. Ez a szegény asszony ugyanis nemcsak beteg volt évek óta, hanem vérfolyása miatt tisztátalanak is tartották (v.ö. Lev 15,19-30). Éppen ezért kizárták a liturgiából, a házaséletből és a normális emberi kapcsolatokból. Márk evangélista hozzáfűzi, hogy sok orvossal tanácskozott, sokat költött a gyógyulására, számos fájdalmas kúrát elviselt, de állapota csak súlyosbodott. Ezt az asszonyt leselejtezte a társadalom” – fűzte hozzá a pápa jól ismert gondolatával. „Fontos jól figyelembe venni ezt az állapotát, a kiselejtezettségét, hogy megértsük a lelkiállapotát: érzi, hogy Jézus meg tudja szabadítani a betegségtől, a kitaszítottság és méltatlanság állapotából, amelyben évek óta él. Egyszóval: tudja, érzi, hogy Jézus képes őt meggyógyítani”.

Az evangéliumok állítják helyre az igazságot a nők számára

„Ez az eset visszatükrözi azt, hogy a nőt gyakran miként értelmezték és tüntették fel” – folytatta a pápa. „Mindnyájunkat, a keresztény közösségeket is óvatosságra int a nőiesség olyan értelmezése, mely sérthetetlen méltóságukat elvitatja és bántó gyanúval illeti. Ilyen értelemben éppen az evangéliumok állítják helyre az igazságot és vezetik vissza egy megszabadító szemlélethez. Jézus megcsodálta ennek az asszonynak a hitét, akit mindenki elkerült és reménységét üdvösségé formálta. Nem ismerjük a nevét, de az a pár sor, mellyel az evangéliumok leírják a Jézussal való találkozását, körvonalazzák a hitének az útját, mely képes volt helyreállítani az igazságot és minden emberi személy méltóságának a nagyságát. A Jézussal való találkozása során mindenkinek, térben és időben az összes férfi és nő számára megnyílik a megszabadulás és az üdvösség útja”.

Jézus nem tesz szemrehányást, tekintete irgalmas 

„Máté evangéliuma mondja, hogy amikor az asszony megérintette Jézus köntösét, ő «megfordult és ránézett» és megszólította. Amiként említettük már – szólt  a pápa – kirekesztett állapota miatt az asszony titokban cselekedett, Jézus háta mögött, mivel félénk természetű volt, hogy meg ne lássák, hiszen leselejtezték. Jézus ellenben látja, és a tekintete nem tesz szemrehányást, nem mondja: Menj innen, te leselejtezett! – mintha azt mondaná: Te leprás vagy, távozz innen! Nem, nem tesz szemrehányást, Jézus tekintete irgalmas és gyengéd. Ő tudja, mi is történt, és keresi a személyes találkozást vele, azt, amit az asszony valójában maga is keresett. Ez azt jelenti, hogy Jézus nemcsak elfogadja őt, hanem méltónak tartja a találkozásra, odáig menően, hogy megajándékozza a szavával és a figyelmével”.

Bízzál lányom! - Jézus szava az irgalmának egészét rejti 

Az elbeszélés középső részében áll az üdvösség kifejezés, és ott háromszor is előfordul: „Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.” Jézus megfordult, ránézett és így szólt: „Bízzál leányom, a hited meggyógyított.” Attól az órától fogva egészséges lett az asszony (Mt 9,21-22). Ez a «Bízzál, lányom» kifejezi Isten egész irgalmasságát e személy iránt. És minden elvetett személy iránt. Hányszor érezzük a bűneink miatt, hogy bensőleg leselejtezett emberek vagyunk, hiszen oly sok vétket követtünk el! Az Úr pedig az mondja nekünk: Bátorság! Jöjj! Nekem te nem vagy leselejtezve. Bízzál lányom! Te egy fiú vagy, te egy leány vagy! Ez a kegyelem pillanata, a megbocsátás pillanata, a Jézus életébe, az egyház életébe való visszafogadás pillanata. Az irgalmasság pillanata.  Ma mindnyájunknak, bűnösöknek, kicsi és nagy bűnösöknek, hiszen mind azok vagyunk, azt mondja az Úr: „Bátorság, jöjj!”. Nem vagy többé elvetett férfi vagy elvetett nő! Én megbocsátok neked és átölellek téged. Ilyen az Isten irgalmassága. Legyünk bátrak és menjünk hozzá, kérjük tőle a bűneink bocsánatát és menjünk tovább! Bátran, ahogyan ezzel az asszonnyal tette” – fűzte hozzá saját szavaival a pápa.

Az üdvösség: gyógyulás testben, lélekben és emberi kapcsolatokban 

„Aztán az üdvösség kifejezés többféle értelmet hordoz” – folytatta katekézisét a pápa. „Mindenekelőtt visszaadja az asszony egészségét. Aztán megszabadítja a társadalmi és vallási megkülönböztetéstől. Ezentúl megvalósítja a reményt, amit az asszony a szívében hordozott, és megsemmisíti a félelmeit és levertségét. Végül pedig visszaadja őt a közösségnek, megszabadítva attól a kényszertől, hogy titokban cselekedjen.  Ez az utolsó dolog fontos – időzött el a pápa a témánál. Egy elvetett személy titokban cselekszik, időnként vagy egész életében. Gondoljunk csak a kor leprásaira vagy a jelenkor hajléktalanjaira. Gondoljunk a bűnösökre, és gondoljunk ránk, bűnösökre. Mindig csinálunk valamit rejtve, szükségét érezzük, hogy valamit rejtekben tegyünk meg, mert szégyenkezünk, hogy ilyenek vagyunk. Ő pedig megszabadít ettől, Jézus szabaddá tesz minket, talpra állít bennünket. Kelj föl, állj talpadra, menj! Ahogy Isten teremtett bennünket, nem megalázva, hanem talpra állítva. Amit Jézus nekünk ajándékoz, az az egész üdvösség, mely az asszony életét visszahelyezi Isten szeretete szférájába, és egyidejűleg helyreállítja azt teljes méltóságában”.    

Nem a köntös, hanem Jézus szava szabadít 

„Összefoglalva, nem a köntös szegélye, amit az asszony megérintett, adott neki üdvösséget, hanem Jézus szava, amit hittel fogadott, mely képes volt megvigasztalni, meggyógyítani és visszahelyezni őt az Isten-kapcsolat rendjébe. Jézus az áldás egyetlen forrása, melyből minden ember üdvössége fakad, és a hit az az alapvető készség, mely befogadja azt. Jézus még egyszer, irgalommal teli magatartásával az egyháznak kijelöli a betöltendő utat, hogy elébe menjen minden embernek, hogy mindenki meggyógyuljon testben és lélekben és visszanyerje Isten gyermekeinek a méltóságát” – fejezte be szerdai katekézisét Ferenc pápa.

(vl)